A Nagy Háború színterére is eljutott a katonák védőszentjének ereklyéje

A Nagy Háború színterére is eljutott a katonák védőszentjének ereklyéje

A 350. Számú Szent Márton Cserkészcsapat és a Visegrádi Szent György Lovagrend évek óta tartó munkája eredményeként október 15-én új, magyar nyelvű szöveggel is ellátott táblákat helyeztek el az első világháború délnyugati, szlovéniai hadszínterének emlékhelyein.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A 350. Számú Szent Márton Cserkészcsapat és a Visegrádi Szent György Lovagrend évek óta tartó munkájának újabb állomásához érkezett: információs táblát cseréltek le, melyet magyar nyelvű leírással is elláttak az egykori segeti tábor területén (Szlovénia), mely az Osztrák-Magyar Monarchia frontvonalból kivont csapatainak pihentetését és feltöltését szolgálta.

Az első világháború centenáriumához és Szent Márton születésének 1700. évfordulójához is kapcsolódott az a különleges esemény, hogy a katonák védőszentjének nemrég Celldömölkön megtalált ereklyéjét Aigner Géza répcelaki plébános Bokor Zoltán atyával, cserkészek, lovagok, hagyományőrzők kíséretében vitte el az egykori délnyugati hadszíntérre.

Az eseménysorozat első állomása az egykori tábor területén pihenő- és óvóhelyként is szolgáló Pečinka-barlang előtt megtartott tábori szentmise volt.


A kétnyelvű szentmisén, melynek főcelebránsa Dinko Bizjak helyi plébános volt, sok környékbeli és magyar hívő vett részt. Aigner Géza az egykori hadszíntéren Szent Mártonról mint követendő példáról beszélt, hozzá hasonlóan ugyanis „mi is a jó harcot akarjuk megharcolni, küzdve Isten országának építéséért”.

A szentmise után következett az információs tábla átadása a segeti tábor irányjelző emlékművénél, ahol Borojević-széke is található – a névadó Svetozar Borojević von Bojna a császári és királyi 5. hadsereg parancsnoka volt.

Fülöp András, az eseménysorozat szervezője bevezetőjében elmondta: „2014-ben elkezdett munkánkat folytatjuk. Az ismertebb, látogatottabb emlékhelyeken lecseréljük és magyar nyelvű szöveggel is ellátjuk az információs táblákat.”

A szlovén és magyar himnusz eléneklése után Szilágyiné Bátorfi Edit ljubljanai magyar nagykövet mondta el ünnepi beszédét. A nagykövet asszony beszédében kitért a Nagy Háború színtereire, ahol sokezer magyar katona küzdött. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a közös megemlékezések, a Béke Ösvényén (Pot Miru) létesülő többnyelvű információs táblák tovább erősítik a szlovén–magyar kapcsolatokat, illetve jövőbeli tervként említette egy központi emlékhely létrehozását.


Beszédében hangsúlyozta: „Fontos a magyar szervezetek elhivatottsága. Külön kiemelem a cserkészek munkáját, hiszen rendkívül fontos, hogy az emlékezet ápolásából a fiatal generáció is kivegye részét, ami garancia arra, hogy a szlovén földön nyugvó több tízezer magyar katona emléke nem merül feledésbe.”

Illés Károly, Szombathely alpolgármestere beszédében a katonaszent emlékének ápolásáról beszélt, melynek eredményeként nemcsak Szombathelyen, de egész Magyarországon Szent Márton-emlékévet ünnepelünk 2016-ban. Az alpolgármester kiemelte: „Szent Márton példakép. A jólelkűség, a felebaráti szeretet, a segítés, a szolidaritás, az egyszerűség példaképe. Évezredeken átívelő szellemi örökségét mi, szombathelyiek is őrizzük, emléke előtt tisztelgünk.”


Magyar katonadalok eléneklése után Stojan Cotič, Miren-Kostanjevica alpolgármestere szólt az emlékezőkhöz; beszédében kitért a Komeni-fennsíkon száz éve vívott harcok súlyosságára, valamint a Béke Ösvényének 2003 óta tartó felújítására. Stojan Cotič a folyamatban lévő munkákról is szólt; jelentkeztek az Interreg Szlovénia-Olaszország pályázatra Szent Márton útjainak megjelölésével, amely úthálózat kezdőpontja Szombathely. Feladatuk Szent Márton útját Logatectől a Vipavai völgyön át egészen az olasz határig útjelzésekkel ellátni.

A szlovéniai megemlékezés után immár Olaszországban, San Martino del Carsóban folytatódott az eseménysorozat. Doberdó, s vele San Martino del Carso település és környéke fogalommá vált. Az első világháború súlyos harcainak színtere volt, melyet az ott harcoló katonák „földi pokolként” emlegettek.

A szegedi Meritum Egyesület és a San Martino del Carsó-i Karszti Barlangkutató Egyesület Történeti Kutatások Osztálya által Magyarok a Doberdón címmel rendezett ünnepi esemény részeként, a Márton püspök tiszteletére szentelt templomban szintén kétnyelvű szentmisén emlékeztek meg a hívek Szent Márton ereklyéje előtt a Nagy Háború áldozatairól, hőseiről.


Redipuglia plébánosa beszédében Szent Mártonról mint lelki emberről, majd Márton püspök és Szent Benedek kapcsolatáról szólt – mindkét szent egyben Európa védőszentje is. Mint mondotta: „Nursiai Szent Benedek Monte Cassino hegyén alapította meg kolostorát rendje számára. A templomban pedig Márton tiszteletére oltárt is állíttatott.”

A délutáni program az egykori templomdombon folytatódott faültetéssel. A szegedi 46. gyalogezred katonái 1916 júliusában küldtek haza egy repeszektől, golyóktól szétroncsolt szederfatörzset San Martino del Carsóból. Ezzel is szerették volna érzékeltetni a katonák, hogy miként egy fa is sokat szenved és sokmindent kibír a frontvonalban, úgy a katonáknak is milyen sok fizikai, lelki szenvedést kell elviselniük.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »