A mohácsi csatához köthető leletekre bukkantak

A mohácsi csatához köthető leletekre bukkantak

A hadszíntérkutatás módszereivel, régészek irányítása mellett fémkeresőkkel keresték az 1526-os mohácsi csata központi helyszínét a Baranya megyei Majsnál, ahol szombaton és vasárnap mintegy ezer – többségében az ütközethez köthető – lelet került elő. 

A pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. közös szakmai hétvégéjén harminc régész és régészhallgató irányításával mintegy ötven, a fémdetektoros keresést szabadidős tevékenységként gyakorló résztvevő hozzávetőlegesen 50 hektárnyi területet kutatott át Majs határában.

A mohácsi csata kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak, így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra, a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma – mondta el Gáti Csilla, a JPM régészeti osztályának régész-főmuzeológusa, a szakmai hétvége egyik főszervezője. Hozzátette, hogy a feltételezett helyszínen a csata maradványait a hadirégészet módszereivel próbálták meg tisztázni.

A Majs észak-keleti határában található mintegy ötvenhektáros területről előkerült körülbelül ezer lelet többségében a mohácsi csatához kapcsolódik – mondta el Gáti Csilla. Puska- és ágyúgolyók, páncél- és fegyvertöredékek, fokos, sarkantyú, nyílhegyek, tűzgyújtó eszköz, korabeli török és magyar pénzérmék, valamint feltehetően egy bronzból készült ágyú egy néhány centiméteres darabja is előkerült a földből, amelyeket azonban még részletes vizsgálatnak kell később alávetni – részletezte. A kutatók ezenkívül számtalan római kori leletre, többek között pénzérmékre, kisebb fém dísztárgyakra is bukkantak.

Gáti Csilla hangsúlyozta, a fémkeresős kutatás célja, hogy a mohácsi csata 2026-os ötszáz éves jubileumára komplex leletanyag álljon elő és hogy az ütközet központi helyszínének, illetve azon belül például az egyes hadtestek mozgásának meghatározásához is közelebb kerüljenek. Szabó Máté, a PTE Történettudományi Intézet régészeti tanszékvezető-helyettese szerint hatalmas potenciált jelent a fémkeresős kutatás a régészet szempontjából, amelynek eredményeit eddig csak kisebb-nagyobb sikerrel tudták alkalmazni a szakemberek. Sokkal többet hallani viszont az illegális fémkeresőzés károkozásairól – fogalmazott Szabó Máté, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a fémdetektorokkal folytatott keresés a jelenlegi jogi szabályozás szerint szakmai engedélyhez kötött.

Szabó Máté a szakmai hétvége céljának nevezte, hogy a régészeket és a “fémkeresőzést szabadidős tevékenységként, de múzeumokkal együttműködve régészeti célból űző, az ország különböző részeiből érkező embereket összefogja, a fémkeresős kutatást gyakorolni kívánók számára arra legális lehetőséget teremtsen”. Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »