A modernizációra fókuszál Kazahsztán

A modernizációra fókuszál Kazahsztán

Nem egyszerű helyzetben, a globális válságnak a közép-ázsiai országot sem kímélő hatásai közepette készül a hét végi parlamenti választásokra Kazahsztán. A megméretés előre hozása a remények szerint felgyorsítja a leginkább talán a tenge látványos, tavaly nyár óta mintegy 40 százalékos leértékelődésében, az évi 15 százalékos inflációban és a 2013-ban még 6 százalékos növekedés másfél százalékra csökkenésében megmutatkozó, az olaj árának zuhanása miatt kirobbant gazdasági válság kezelését és az elengedhetetlen szerkezetváltást. A Kazahsztán előtt álló kihívásokról beszélgettünk Bulat Huszainov almati közgazdászprofesszorral, a New York-i Tudományos Akadémia rendes tagjával.

– Válságok sora sújtja a világot. Melyek érintik ezek közül a leginkább Kazahsztánt? A biztonsági, a politikai, avagy a gazdasági kihívások jelenleg az elsődlegesek?
– Mind gazdasági, mind pedig geopolitikai értelemben rendkívül bonyolult a helyzet a világban, s ezek a kihívások az elmúlt évtizedekben lezajlott, meglehetősen ellentmondásos megítélésű globalizáció miatt immár kivétel nélkül mindenkit érintenek. Ez a folyamat egyrészről kiélezte a már meglévő ellentmondásokat, másrészt újakat is létrehozott. Ezek a kihívások mindenekelőtt a világ fejlődésében megjelent új jelenségekkel függenek össze, amelyek felbolygatták a mai világrend keretei között létező társadalmi, politikai, gazdasági egyensúlyt, valamint a civilizációk között fennálló viszonyokat. Az ENSZ közgyűlésének 70. ülésszakán felszólalva Nurszultan Nazarbajev a gazdasági válság, a szegénység, az írástudatlanság és a munkanélküliség következtében megjelenő és felerősödő terrorizmust, az államok szétesését és a migrációt nevezte meg a modern világ előtt álló legfőbb kihívások között. Teljesen természetes, hogy a globális veszélyek közül minden régióra és országra is más és más hat erőteljesebben. A kazah gazdaság teljesítményét például mindenekelőtt az energiahordozók árának szintje befolyásolja, így az olaj árának zuhanása a gazdaság szerkezetéből adódóan Oroszországgal és több közép-ázsiai országgal egyetemben sokkolta. Közép-Ázsiát emellett életbevágóan érinti a víztartalékok apadása. Globális mértékben a vízfogyasztás 2030-ra az előrejelzések szerint 40 százalékkal növekszik. A fogyasztás 70 százaléka már jelenleg is a mezőgazdaságra esik, és ez a Világbank prognózisa alapján a népesség növekedése és az étkezési szokások változása következtében ezen időszakban 50 százalékkal megugrik. A Nemzetközi Energiaügynökség emellett úgy számol, hogy a termelés és a villanyáram-szükségletek bővülése miatt 2035-re 85 százalékkal emeli a vízfogyasztást. Ebből is látszik, hogy régiónként és országonként más súllyal jelentkeznek a globális kihívások, amelyekben közös, hogy így vagy úgy, de lényegében mindegyik hatással van a gazdaságra.

– A kihívásokra adott egyfajta válasz a parlamenti választások előre hozása, amellyel a remények szerint továbbra is biztosított lesz a politikai stabilitás…
– A választások előbbre hozása objektív szükségszerűség. A világban egy ideje már gyülekeznek a válságjelenségek, amelyek már az egész rendszerre kihatnak. Ennek fényében különösen fontos, hogy a gyakorlatba ültessük át az államfőnek az ENSZ-közgyűlés tavaly őszszel előterjesztett javaslatait. A felálló új kormánynak így mindenekelőtt a gazdaság modernizációjára kell koncentrálnia.

– Elemzők szerint a választások a politikai berendezkedés és az intézményrendszer átalakításának első lépéseként is értelmezhetők. Egyetért ezzel?

– Úgy gondolom, a hatalmi berendezkedés Kazahsztánban optimális, így radikális rendszerszintű átalakításokra nem számítok.

– Ahogy a szakértők fogalmaznak, Kazahsztán a modernizáció újabb szakaszába lépett. Melyek ennek a legfontosabb feladatai? Segíthetnek-e a választások a gazdasági gondok megoldásában? Létezik-e a válság leküzdésének kazah receptje?
– A válaszom egyértelmű igen. Mint már említettem, a globális válság immár rendszerszintű, mindent átfogó. Így lényegében a pénzpiactól az energetikain és a nyersanyagokén át az élelmiszerekéig az összes piac instabil. Mindenhol lassul a növekedés, eltűntek az olajdollárok. Emellett a globális gazdaság politikai nyomás alatt is áll, a vezető hatalmak szankciókat vezettek be egymással szemben, megnőtt köztük a bizalmatlanság. A Közel- és Közép-Kelet, Észak- és Közép-Afrika destabilizálódása nagyarányú népvándorlást generált. Hatalmas kihívás a terrorizmus. Sok helyen erősödik a külső beavatkozás, gyengül a szuverenitás. A globális és a regionális központok között egyaránt éleződik gazdasági verseny. E realitások között minden állam saját utakat keres, így a kazah elnök is évtizedekre előre kijelölte a fejlődés irányait. Most a válságkezelés és a strukturális átalakítás öt kiemelt területére kell koncentrálni. Mindenekelőtt stabilizálni kell az ország pénzügyi rendszerét, optimalizálni, a lehetőségekhez szabni a költségvetést. Elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ennek érdekében fel kell szabadítani a belső tartalékokat, s erősíteni a belső versenyt. Új befektetési politikára is szükség van. Biztosítani kell a következő évtizedre a GDP évi ötszázalékos folyamatos növekedését, a 2015-ösnek legalább duplájára kell megemelni a feldolgozott termékek exportját, így el kell érni az évi 30 milliárd dolláros szintet. Évente minimum 10 milliárd dollárt kell befektetni a gazdaságba, és meg kell kétszerezni a munka termelékenységét. Emellett innovatívabbnak kell lenni ahhoz, hogy a jövőt megalapozzuk. Meg kell újítani a szociális politikát is, hogy az új körülmények között is biztosítani lehessen az élet színvonalának és minőségének emelkedését.

– Befolyásolja-e a válság Kazahsztán külpolitikáját?
– A külpolitikai irányvonal nem függ a globális pénzügyi és gazdasági válságtól, így a prioritások is változatlanok maradnak. Ugyanakkor természetes, hogy a gazdaságpolitikához hasonlóan a külpolitikát is igazítani kell a változó kihívásokhoz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »