A migránsok elől menekülnek Németországból a Krím félszigetre az egykor elűzött németek és leszármazottjaik

A migránsok elől menekülnek Németországból a Krím félszigetre az egykor elűzött németek és leszármazottjaik

Egyre több Oroszországból származó német hagyja el Németországot, s legfőbb indítéknak a tömegesen beáramló afroázsiai migránsokat nevezik meg. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az egykori Szovjetunióból elszármazott, a német anyaországba kivándorolt németek nagyra értékelik a jelenlegi orosz politikai vonalvezetést, ám igen rossz véleménnyel vannak a berlini „elitről”. Nem csoda, hogy az elmúlt hónapokban egyre több oroszországi, köztük sok Krím félszigeti származású, onnan kivándorolt német döntött úgy, hogy az arab, afgán, afrikai néger és más muszlimokat maga mögött hagyva a Zöldeknek, a selejtes antifáknak, a CSU-nak és a CDU-nak, visszaköltözik Oroszországba, s azon belül is a visszacsatolt Krím félszigetre – számol be a jelenségről a Berlin Journal.

Az Oroszországból elszármazott németek (Rußlanddeutschen) Berlin politikáját helytelenítő véleményét a ZDF német közszolgálati tévéállomás Auslands-Journal (Külpolitikai Napló) című műsorában nemrégiben Juri Hempel (Gempel), a Krím félszigeti németek szószólója, a Szimferopol központú Wiedergeburt (megújhodás) nevű német egyesület vezetője is megerősítette. „Egyesek elégedetlenek a kialakult németországi helyzettel, mindenekelőtt a migránsokkal. Mások pedig nem hajlandóak elfogadni azt az állapotot, hogy Németországban egyre inkább szétverik a keresztény és családi értékeket”, idézi a krími németek vezetőjét Bodo Hering, a Berlin Journal főszerkesztője. Az oroszországi németek elfogadják Vlagyimir Putyint, elégedettek az orosz elnök bel- és külpolitikájával, miközben határozottan elutasítják az afroázsiai muszlim sáskahadat a németek nyakára zúdító Angela Merkelt és tettestársait, véli a krími németek szószólója.

A Berlin Journal főszerkesztője ezenkívül érdekes jelenségként említi Dimitrij Rempelnek, az Oroszországból kivándoroltak Die Einheit (Az egység) nevű, kölni székhelyű pártja elnökének „utazásszervező” tevékenységét. A Putyin politikája mellett teljes mellszélességgel kiálló párt elnöke az utóbbi időkben ugyanis több társasutazást is szervezett és vezetett Németországból a Krím félszigetre. Rempel ezeket az utakat kimondva, kimondatlanul azzal a céllal szervezi, hogy az Oroszországból, illetve a nem is olyan régen, két esztendővel ezelőtt még Ukrajnához tartozott (az ukrán Hruscsov eszement egyéni döntésének gyümölcseként – H. J.) Krím félszigetről elszármazott németek a saját szemükkel győződhessenek meg azokról a pozitív változásokról, amelyek az Oroszországhoz visszacsatolt területen végbemennek. Na meg arról is, hogy a sokat emlegetett németországi „hazug sajtó” (Lügenpresse), amiképpen a migránsokkal kapcsolatos történések esetében, úgy a Krím félszigeten uralkodó állapotokról is mennyire félrevezeti az embereket.

Egyébként nem csak a Krím félszigeten, hanem egész Oroszországban szívesen látják a hazalátogató, vagy végleg visszatérő németeket, reneszánszát éli a német nyelv és a kultúra, újjáélednek az egykori német települések. A fentebb már idézett Juri Hempel (Gempel) nemrégiben a német sajtónak nyilatkozva elmondta: a Krím félszigetnek Oroszországhoz való visszacsatolása óta eddig már 1200 krími német származású külföldi, köztük 400 németországi család jelentette be, hogy szeretne visszatérni a félszigetre. Az egykor a Krímből deportáltak, illetve azoknak leszármazottjai számára a hatóságok a Szimferopolhoz közeli Kolchuginot, az 1810-ben Kronental néven németek alapította települést jelölték letelepülési helyként. Az új házak építkezési költségeit, illetve a régiek megvásárlási árát a visszatérő németeknek kell állniuk.

A külföldről visszatérő németek a Krím félszigeti Kronentalban az őseik alapította helységben kezdenek új életet. 1811-ben 276 német lakosa volt Kronental falunak, s a jórészt Württembergből érkezett sváb parasztok kiváló növénytermesztők, állattenyésztők, illetve szőlő- és kertművelők voltak. A faluban egymás mellé épült a katolikus és az evangélikus németek temploma, amelyek közül az előbbit a németek 1941-es kiűzése után átalakítottak ortodox templommá. Az elűzés utáni évtizedeket Kronentalban túlélte ötvennégy sváb parasztház és a már említett két templom. Megmaradt a mészkőből épült Schneider-féle fogadó is, amelyben 1991-ben német kulturális és néprajzi központot hoztak létre. A Németországból visszatelepülők jó pénzért is szívesen vásárolják meg Kronentalban egykoron az eleik által épített régi házakat.

Az idézett német nyelvű világhálós lap a fentebb említett forrásokra hivatkozva hangsúlyozza: az egykori Szovjetunió, majd Oroszország területéről Németországba kivándorolt németek örömmel fogadták a Krím visszacsatolását az Oroszországi Föderációhoz, s többen már vissza is tértek a félszigetre, ahová először Nagy Katalin cárnő, majd I. Sándor cár meghívása nyomán érkeztek német telepesek a többi között Bajorországból, Svábországból (a mai Baden-Württemberg szövetségi tartomány), Pfalzból, a Rajna-vidékről még Svájc német részeiből is. Az első német telepeket már a XIX. század legelején létrehozták a Krím félszigeten, ahol példás mezőgazdaságot műveltek, kézműipart űztek. Ilyen telepek voltak például Herzenberg (1804), Zürichtal (1805), Kronental (1810), Friedental (1825) vagy Neusatz (1806), amely utóbbi érdekessége az, hogy a magyar Újvidék várost is Neusatznak hívják németül. Sztálin 1941. augusztus 20-án „örök időkre” elrendelte a Krím félszigeti németek deportálását. Közel 53 ezer krími németet még a Wehrmacht egységeinek megérkezése előtt marhavagonokba zárva elűztek a félszigetről, leginkább Kazakisztán területére. Igen sok krími német már a hosszan tartó deportálás idején meghalt. A német hadsereg 1942-es megérkezésekor csak 960 német származású személy volt a Krím félszigeten, ám 1943 szeptemberétől 1944 márciusáig az előre nyomuló Vörös Hadsereg elől ők is elmenekültek Németországba.

Amint annak idején mi is beszámoltunk róla, a Németországban élő oroszországi származású német közösség elsőként és határozottan tiltakozott a tavaly szilveszterkor Kölnben, Stuttgartban, Hamburgban és másutt a migránsok által elkövetett gaztettek, egy oroszországi származású kiskorú német lány csoportos megerőszakolása, illetve a német hatóságok sáskahad-pátyolgató magatartása ellen. A orosz-német közösség apraja-nagyja vonult ekkor az utcákra és terekre,Villingen-Schwenningenben, Rastattban, Augsburgban és Berlinben. Egyedül Baden-Württemberg tartományban – ahol a legtöbb oroszországi német él – mintegy háromezer ember tüntetett a migránserőszak ellen. A tüntetésen készült egyik fényképünkön látható transzparensen érdekes kérdés olvasható: „Miért kell európai katonáknak harcolni Szíriában az Iszlám Állam ellen, miközben több százezer fiatal szíriai férfi kávézgat Németországban és veszi fel a mi adónkból a szociális segélyt?”

A Krím félszigeti németeket 1941-ben virágzó településeikről Sztálin deportálta a szovjet birodalom más részeibe, az ottmaradtak pedig két esztendő múlva a Vörös Hadsereg elől menekültek Németországba. Az elmúlt két évtizedben az egykori Szovjetunió területéről Németországba kivándorolt krími eredetű németek ezekben a hónapokban újra vándorbotot fognak, ám ezúttal nem a Vörös Hadsereg, hanem a berlini maffiakormány által rájuk szabadított sáskahad elől kénytelenek menekülni.

Hering József – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »