A mérleg nyelve szerepében a Zöldek

A mérleg nyelve szerepében a Zöldek

Pillanatnyilag a német választók 12 százaléka szavazna bizalmat a Zöldeknek. Ugyan ez nem számít rekorderedménynek, a környezetvédelem képviseletével indult párt számára azonban mégis azt jelenti, hogy reménnyel telve tekinthet a jövőbe.

A fejlemény hátterét az adja, hogy ötesztendős államelnöki ciklusának végén elhagyja a berlini Bellevue palotát Joachim Gauck, s utódjának megválasztása összekapcsolódik a jövőre esedékes parlamenti választásokkal és koalíciós helyezkedésekkel

Közelebb kerültek a reálpolitikához

Az egyik forgatókönyv az lehet, hogy az Angela Merkellel közös kormányzás miatt népszerűségüket vesztett szociáldemokraták (SPD) kilépnek a nagykoalícióból, és a szocialista Baloldallal és a Zöldekkel piros-piros-zöld blokkot alkotnak. Az is igaz, hogy a hajdan baloldali radikális megnyilvánulásokkal fellépő Zöldek szakítottak fundamentalista elveikkel, egyre közelebb kerültek a reálpolitikához, és ennek megfelelően ma már a német konzervatívok számára is elfogadható szövetségesnek számítanak. Ott van a Szabad Demokraták (FDP) példája, amely jó ideig „ügyesen játszott a koalíciós zongorán”, azaz a mérleg nyelve szerepét eljátszva juttatta többséghez hol a kereszténydemokratákat (CDU), hol az SPD-t, biztosítva magának a hatalom egy darabját.

A szövetségi parlamentbe 1983-ban bejutott Zöldek eddig egyetlen alkalommal kaptak esélyt erre. A szociáldemokrata Gerhard Schröder kabinetjében (1998–2005) a  Magyarországról kitelepített sváb családok egyikének fia, Joschka Fischer volt a külügyminiszter.

Tartományi szintű sikerek

A Zöldek sikeres előrenyomulása tartományi szinten mutatkozik meg leginkább: Rajna-vidék-Pfalzban az SPD-vel és az FDP-vel, Thüringiában az SPD-vel és a Baloldallal, Hessenben és Baden-Württembergben pedig a CDU-val karöltve kormányoznak. A utóbbi tartományban ráadásul – az ország történetében első alkalommal – zöld- miniszterelnök vezeti a kabinetet Winfried Kretschmann személyében. A stuttgarti példa a Zöldek pártelnökének, Cem Özdemirnek a meggyőződését igazolja, miszerint „mi gondoskodhatunk a többségről, vagy akadályozhatjuk meg! De egyelőre nem áruljuk el, hogy melyik politikai konstellációt kedveljük”. A különböző variációk egyike: Merkel hatalmának a folytatását jövő ősszel a Zöldek biztosíthatnák.

Az elnökjelöltek között három olyan személyt is találunk, akik esetében a CDU számíthat a Zöldek támogatására. Norbert Lammert, a parlament elnöke azzal vívta ki e támogatást, hogy a Bundestag érdekeit képviselve hajlandó volt szembeszegülni a kormánnyal. A bajor CSU parlamenti csoportját vezető Gerda Hasselfeldt megválasztásával ugyanakkor a Zöldek büszkék lehetnének arra, hogy az ő támogatásukkal került első alkalommal nő az államelnöki pozícióba. A pártérdekek frontján semleges megoldásnak számíthat az iráni származású, de Németországban született író, Navid Kermani, aki szimbóluma lehetne a Zöldek részéről is oly fontosnak tartott integrációs fáradozásoknak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »