A menzakoszt okosít?

A menzakoszt okosít?

Jövőre összesen 74 milliárd forintot fordít az állam közétkeztetésre. A számok az mutatják, hogy a közétkeztetés gazdasági hatása jelentős – azonban ez nem minden, mert a felmérések szerint kihat a gyerekek teljesítményére is.

Több millióan vesznek részt naponta a teljes közétkeztetésben – vagyis az ágazat meglehetősen nagy szerepet játszik gazdaságunkban – mondta el Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke.

120-130 milliárdos piac

Az M1 Summa című műsorában a szakember kifejtette: a közétkeztetést szervezetük két szektorra bontja: közösségi étkeztetésre és klasszikus közétkeztetésre.

„Sokan a közösségi részt, a dolgozói étkeztetést nem sorolják ide, ám mi azt gondoljuk, hogy EU-s viszonylatban az emberek minden negyedik étkezésüket külső szolgáltatónál költik el, nem otthon” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a hazai közétkeztetési piac a statisztikai hivatal szerint 120-130 milliárdos. „Azt gondolom, hogy ez elég nagy szám, elég meghatározó gazdasági ágról beszélünk.”

Hétvégén és tanítási szünetben is jár az ingyen étel

A kabinet kiemelt célja, hogy minél több rászoruló étkezzen ingyen vagy kedvezményesen: ezt jól tükrözi az, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek a gyermekétkeztetésre fordított összegek.

Míg 2010-ben csak 28 milliárd, addig 2016-ban már 72 milliárd forintot fordítottak gyermekek érkeztetésére. Ma már a kisgyermekek 90%-a étkezik naponta háromszor ingyenesen, ezen kívül az elmúlt időszakban 312 ezerre emelkedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik ingyen vehetnek részt a közétkeztetésben.

Mindezek az intézkedések idén januártól kiegészültek azzal is, hogy már a tanítási szünetekben és a hétvégeken is biztosítani kell a rászoruló gyerekek számára a térítésmentes étkezést.

Ebben még Amerikát is verjük

Szakértő szerint a közétkeztetés, illetve a gyermekétkeztetés a gazdaság más iparágaira is nagy hatással van. A közétkeztetés, multiplikatív hatását tekintve a 63 gazdasági szektorból a harmadik legnagyobb tovagyűrűző hatással rendelkező ágazat.

Hazánkban a közétkeztetés multiplikátor-száma 2,4, ami azt jelenti, hogy minden közétkeztetésre szánt 1 forint további 1 forint 40 fillér gazdasági hatást indukál.

György László közgazdász szerint ez kiemelkedő, ugyanakkor még fokozható is.

„Az Egyesült Államokban ez a szám kisebb, 1,4, mivel ott az élelmiszeriparban nagyüzemi gazdasági struktúra működik. De ha bevonnák a helyi termelőket, ez a szám 2,6-ra emelkedhetne. Ez azt is jelentheti, hogy ha nálunk sikerülne még a mostaninál is több helyi hozzáadott értéket bevonni a közétkeztetésbe, akkor 3,5-re emelkedhetne a multiplikátor- szám” – mondta a Századvég Gazdasági Kutató Zrt. szakértője.

Nő a teljesítmény, csökken az agresszivitás

Számításaik szerint 2015-ben a közétkeztetés az agráriumban 3,7, míg az élelmiszeriparban 46,8 milliárd forintnyi keresletet idézett elő. György László szerint azonban a közétkeztetésnek és azon belül is a gyermekétkeztetésnek nem a gazdaságunkra gyakorolt hatása a legfontosabb.

A gyermekétkeztetés középtávú versenyképességünkre és életminőségünkre gyakorolt hatásának vizsgálatával nagyon érdekes jelenségeket tapasztalhatunk – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Mint elmondta, egy minnesotai felmérés szerint a közétkeztetésben részt vevő, illetve abban részt nem vevő gyerekek között jelentős teljesítménybeli különbségek mérhetők, az előbbiek javára. Vagyis az egészséges táplálkozás, a megfelelő tápanyagokhoz és vitaminokhoz való hozzájutás növeli a teljesítményt, a kompetencia-felmérések eredményeit és – például – csökkenti az agresszivitást.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »