A memóriát is felturbózza a jóga

A memóriát is felturbózza a jóga

Már számos vizsgálat kimutatta, hogy a testmozgás nemcsak a testre, de az elmére is jótékony hatással bír. Sőt igazolták azt is, hogy ezt a pozitív hatást tovább erősíthetjük, ha edzés előtt meditálunk. Kézenfekvőnek tetszik hát, hogy az a testmozgástípus, amely szervesen ötvözi a tornát és a meditációt – a jóga –, különösen alkalmas lehet a mentális állapot karbantartására.

Idősebb korban nem feltétlenül jelent betegséget, ha memóriánk és hangulatunk bizonyos mértékben romlik. Nehezebben jutnak eszünkbe nevek, helyszínek, lassabban találunk meg tárgyakat, amelyeket korábban letettünk valahova. Az emlékezet drasztikus csökkenése és a hangulatingadozás ugyanakkor kóros is lehet, a demencia, illetve az Alzheimer-kór veszélyét jelezheti. Bár kevéssé értjük még, hogy ezek a betegségek pontosan miért alakulnak ki, és még kevésbé vagyunk képesek gyógyítani őket, de sok kutatás eredménye utal arra, hogy egyes életmódbeli tényezők hathatnak rájuk.

Talán a legfontosabb ilyen jellemző a rendszeres fizikai aktivitás: nemrég egy vizsgálatban például kimutatták, hogy azok az emberek, akik rendszeresen futnak, ritkábban szenvednek a depresszió enyhébb formáitól. Különösen érdekes ugyanakkor, hogy ezt a pozitív hatást fokozni tudták, ha edzés előtt meditáltak is. A feltételezések szerint ennek hátterében az áll, hogy a testmozgás és a meditáció ugyanarra az agyterületre – a hangulatért is felelős hipokampuszra – gyakorol hatást, csak eltérő módon.

Szűkebb mozgástér

Sok idős ember, aki esetleg már tapasztalta magán, hogy emlékezőtehetsége nem olyan, mint régen, vélhetően nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy rendszeresen eljárjon futni. A futás ugyanis túl megterhelő testmozgástípusnak tűnhet azok számára, akik esetleg soha életükben nem edzettek, és idős korukra a mentális nehézségek mellett talán már mozgásszervi problémákkal is küzdenek. Vannak azonban olyan tornafajták, amelyek – legalábbis a kezdők szintjén – kisebb fizikai megterhelést jelentenek, és mégis lehetnek előnyeik mind a testi, mind az elmebéli egészségi állapotra nézve.

Mivel ilyen a jóga is, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem pszichiáterei megvizsgálták, hogy ez a mozgásforma, illetve a meditáció hogyan hat az emberek memóriabeli és egyéb gondolkodásbeli képességeire. A kísérletet viszonylag kevés ember (huszonkilenc) bevonásával végezték el, de még így is jó alapot adhat a további kutatási irányok kijelöléséhez. Mint arról a New York Times egyik egészségügyi blogja beszámol. a tudósok olyan középkorú, illetve idős önkénteseket kerestek, akik saját bevallásuk szerint is aggódtak az emlékezőtehetségük romlása miatt, és az enyhe memóriabéli hiányosságot a pszichiátriai vizsgálat eredményei is megerősítették. A feltárt memóriaproblémák még nem minősültek kórosnak, de a későbbiekben esetleg kialakuló demencia előképei is lehetnek.

Számít a rendszeresség

A kezelés megkezdése előtt minden alanyt mágneses rezonanciavizsgálatnak (MRI) vetettek alá, hogy feltárják, agyuk egyes területei milyen hatékonyan kommunikálnak egymással (ez a jellegzetesség elsődlegesen fontos a memóriabéli képességek szempontjából. Ezután két csoportra osztották az alanyokat. A kontrollcsoportba sorolt önkéntesek számára a bevett memóriafejlesztő gyakorlatokat írták elő: ezek heti egyórányi „iskolai” foglalkozást tartalmaztak, ami mellett naponta negyedórát kellett otthon is gyakorolni megadott útmutató szerint. A másik csoportot jógázni küldték: ők heti egy alkalommal az egyetemen vettek részt úgynevezett kundalini jógafoglalkozásokon. Azért választották ezt a légzőgyakorlatokat, meditációt és különféle pózok kitartását egyesítő jógatípust, mert kezdők számára viszonylag könnyen elsajátítható. A jógával „kezelt” csoport tagjait a kontrollcsoporthoz hasonlóan otthoni gyakorlatok elvégzésére is megkérték. Ez a kirtan kriya nevű meditációformát jelentette, amely szótagok ritmikus ismétléséből (mantrából) és ezekhez kapcsolódó, ugyancsak ütemesen ismétlődő kézmozdulatokból áll. Végeredményképpen tehát mindkét csoport tagjai heti egy óra szervezett foglalkozáson és napi tizenöt perc otthoni gyakorlaton vettek részt tizenkét héten keresztül.

MRI-vel is mérhető

A három hónapos kísérlet végeztével az összes alanyt visszahívták az egyetemi laborba, hogy ugyanazokat a kognitív (gondolkodásbeli képességeket felmérő) teszteket és az MRI-vizsgálatot elvégezhessék rajtuk, mint a vizsgálat elején. Az eredmények szerint az összes résztvevő – függetlenül attól, hogy a kontroll- vagy a jógacsoport tagja volt-e – teszteredményei javultak. Viszont a jógázó csoport néhány tekintetben jobb eredmény ért el, mint a hagyományos memóriafejlesztő gyakorlatot elvégzett csoport tagjai. Például csak az ő hangulati értékeik lettek jobbak az emlékezetfejlesztés mellett, ami arra utalhat, hogy a jóga, illetve a meditáció egyszerre fejleszti a memóriát és előzi meg, csökkenti a depresszió kialakulását. Emellett fejlődtek a térbeli tájékozódást, tárgyak felismerését, egyensúlyérzéket segítő képességeik is.

Az MRI-vizsgálat mindkét csoport tagjainál erősödő kommunikációt mutatott az emlékezetért és a beszédképességekért felelős agyi területek között, de a jógázók agyában emellett a figyelmi állapotot irányító agyi központok is aktívabban kommunikáltak az agy többi részével. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a jóga segíthet a koncentrációban és több feladat egyidejű elvégzésében. Arra e vizsgálat alapján nem lehet választ adni, hogy a jóga, illetve a meditáció pontosan milyen mechanizmus útján befolyásolja az agyműködést. Például elképzelhető, hogy ebben a stresszhormonok szintjének és a szorongás mértékének csökkenése játszhatja a fő szerepet, de lehet a titok nyitja más is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »