A megosztottság vezetett a gyenge magyar képviselethez

A megosztottság vezetett a gyenge magyar képviselethez

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője szerint a magyar-magyar politikai megosztottság mindenképpen szerepet játszott a hétvégi szlovákiai választás eredményeiben, és rövid távon is csak az együttműködés jelentheti a megoldást.

A szombati voksolást Robert Fico kormánypártja, az Irány – Szociáldemokrácia nyerte, a pozsonyi törvényhozásba vele együtt 8 politikai csoportosulás jutott be. Az új pozsonyi parlamentbe nem jutott be a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP), amelyre a választók 4,04 százaléka adta szavazatát. Berényi József hétfőn azt mondta: a felvidéki politikai megosztottság miatt maradtak sokan passzívak a szlovákiai parlamenti választáson; kész vállalni a felelősséget és felajánlja lemondását.

Rákóczi Krisztián a voksolást értékelve hétfőn újságíróknak elmondta: a civil szervezetek – mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által – szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Most-Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkalta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazókedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be – fejtette ki.

Kitért arra is: hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez Dunaszerdahely járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be.

Az elemző szerint egy etnikai párt, az MKP áll szemben a szlovák-magyar együttműködést szorgalmazó és magát vegyes pártként meghatározó Most-Híd tömörüléssel, ez a két párt egymás mellett ugyanakkor jórészt ugyanazokért a szavazatokért küzd. A Most-Híd bázisát emellett kiegészítik már szlovák nemzetiségű szavazók is – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a 2014-es önkormányzati választáson csaknem 30 helyen az MKP és a Most-Híd közösen indult, és ezek az együttműködések alapvetően sikeresek is voltak, kivéve Komárom városát. Hozzátette: ezután jelentették be Bugár Béláék, hogy az MKP-val való együttműködésről a 2016-os parlamenti választások után fognak tárgyalni.

A jövőre nézve az elemző rámutatott: minden eddiginél gyengébb a magyar érdekképviselet a pozsonyi parlamentben az eredmények alapján. Ha igaz, hogy a választók a magyar-magyar politikai megosztottság miatt maradtak távol, akkor már rövid távon is csak az együttműködés jelenthet megoldást – rögzítette Rákóczi Krisztián, aki szerint az országos részvétel csak kicsit haladta meg a 2010-es és 2012-es voksolásokét.

Harrach Gábor elemző a Most-Híd és az MKP választási eredményeit összehasonlítva kiemelte, hogy a tömbmagyar területeken a Most-Híd párt korábbi előnye elolvadt és az MKP-val egyenlő tényezővé vált. A szórványterületeken az MKP nem tudott szavazatot szerezni, míg a Most-Híd az ottani magyarság számarányánál több szavazatott szerzett, amiből arra lehet következtetni, hogy szlovák nemzetiségűek szavaztak a pártra.

Kiemelte, hogy mindkét pártnál csökkent a megszerzett szavazatok száma az előző választásokhoz képest, azonban az MKP-nek jóval kisebb mértékben, mint a Most-Hídnak.

Összegezve az adatokat elmondta, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd vegyes párt a magyarok lakta dél-szlovákiai régióban egyenrangú vetélytársakká váltak, míg a Híd fölénye egyértelműen csak a nagyvárosokban és az északi szórványvidéken mutatható ki.

A felvidéki magyarok nagyobb részvétele mellett bejutott volna az MKP

A szombati parlamenti választáson a felvidéki magyarok jelentősen alacsonyabb arányban mentek el voksolni, mint a szlovákok, ez okozta a magyar voksokra számító pártok és közülük leginkább a Magyar Közösség Pártja (MKP) korábbinál gyengébb szereplését – mondta az MTI-nek Öllös László politológus a voksolás eredményeit elemezve hétfőn.

“Ez (az alacsony választási részvétel) az MKP-t, amely szinte kizárólag magyar szavazatokból él, különösen sújtotta” – hangsúlyozta Öllös László. Rámutatott: a két, magyar szavazatokra számító párt, az MKP és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közül a magyar lakosság körében az MKP világosan nyert, de ez kevés volt ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe.

“Sokkal nagyobb mozgósítási képességre volna szükség, de ez most hiányzott” – jegyezte meg, rámutatva: a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest az MKP abszolút számokban vesztett néhány ezer voksot, de választói magját megőrizte, és ha választóinak részvételi aránya meghaladta volna a szlovák választókét, a párt minden bizonnyal bejut a parlamentbe.
A két, magyar szavazatokért küzdő párt viszonylatában a politológus elmondta: a szombati voksoláson a Most-Híd előző eredményeihez képest az MKP-nál is több szavazatot veszített, ami képviselőik számában is megmutatkozik, ráadásul magyar képviselőik aránya is romlott. Bugárék 11 parlamentbe juttatott képviselője közül hét a magyar lesz. “A Most-Híd lefelé tartó pályán van, a második parlamenti választáson rosszabb eredményt ért el, mint az elsőn, és most a harmadikon még rosszabbat, mint a másodikon” – mondta Öllös László.

A politológus a parlamentbe bejutott pártok eredményeit egyértelműen meglepetésnek minősítette. Rámutatott: javarészt protestpártok jutottak be, és Marián Kotleba pártjával a szélsőjobboldal is erőteljesen megjelent a szlovák törvényhozásban. Úgy vélekedett, hogy a szlovák pártok választási eredményeiben az elmúlt negyed évszázadban folyamatosan szőnyeg alá söpört, értékrendbeli problémák köszöntek vissza. A kialakult erőviszonyok kapcsán úgy vélekedett: azok nagyon kiegyensúlyozottak, ezért a kormányalakítás rendkívül nehéz lesz.

“Valamilyen kormány összeáll valahogy, de nagyon ingatag lesz” – fogalmazott, hozzátéve: jelenleg nincs egyértelmű válasz arra, hogy egy Robert Fico vezette szűkebb vagy a legjobb eredményt elért ellenzéki párt vezetője által alakított sokpárti koalíció létrejöttének van-e nagyobb esélye.

“A Fico vezette koalíció sem lenne nagyon kicsi, egy partner nem elég számára, sőt bármelyik két partner sem, tehát elképzelhető, hogy az ő koalíciója is négypárti lenne” – mutatott rá a politológus.

A voksolás után kialakult erőviszonyok azt mutatják, hogy amennyiben nem Robert Fico alakítana kormányt, hanem a legtöbb voksot szerzett ellenzéki párt, a Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), akkor csak egy olyan hatpárti koalíció létrejöttére van elvi esély, amelynek a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is része lenne. Egy ilyen koalíció lehetőségéről Bugár Béla azt mondta: azt nagyon nehezen lehetne megmagyarázni a választóiknak, ugyanakkor hozzátette: semmi sem megmagyarázhatatlan.

“Egy ilyen konstrukció elképzelhetetlen az SNS nélkül (…), az érem másik oldala, hogy az hogyan működhetne, mivel vetélkedés van kialakulóban az SNS és Kotlebáék pártja, illetve az Irány között a nemzeti választókért” – mondta Öllös László, hozzátéve: bár az SNS arculata az új elnökkel, Andrej Dankóval sokat változott, a párt többi része változatlan maradt.

A politológus az előre hozott választások lehetőségéről azt mondta: lehetséges az a változat is, hogy a választások hivatalos végeredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül összeülő parlament nem fog tudni záros határidőn (30 napon) belül jóváhagyni egy új kormányt, de inkább azt valószínűsíti, hogy erre mégis sor kerül, ám az így létrehozott kabinet nem fogja tudni kitölteni négyéves hivatali idejét.

A politológus szerint az előre hozott választások érdemben csak akkor hozhatnak a mostanitól eltérő eredményt, ha előbb egy most felálló kormányról idővel bebizonyosodna, hogy képtelen a valós kormányzásra. Ha viszont a kormányalakítási tárgyalások során derülne ki, hogy a részt vevő pártok képtelenek kormányt alakítani, az a politológus szerint a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk – Néppárt és néhány hasonló párt megerősödéséhez vezethetne.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »