A mai nyugat-európai fiatalok kevesebbet keresnek, mint korábban szüleik – a cégek a profitból nem juttatnak a dolgozóknak

A McKinsey Global Institute által nemrég végzett felmérés szerint a mai nyugat-európai fiatalok rosszabbul élnek, kevesebbet keresnek, mint szüleik korábban.

A tanulmány többek között kimutatta azt is, hogy ennek egyik oka például az, hogy a cégek a profitból nem juttatnak a dolgozóknak. Ez egy modellbeli hiba, amit meg kell szoknunk a következő időszakban – mondta György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ahelyett, hogy a káros jelenség elleni fellépést szorgalmazta volna.

Azt azonban le kell szögezni, hogy az Egyesült Államok és Európa szebb, jobb és gazdagabb a világ többi részénél, ami sokáig így fog maradni – tette hozzá. Mindazok ellenére, hogy a fiatalok helyzete rosszabb és kevésbé kiszámítható és tervezhető, mint 50 évvel ezelőtt Európában volt.

Európa egyik legélhetőbb vidéke a világnak, ezért még mindig vonzó célpont – mondta. Vannak demográfiai okai is annak, hogy a mostani fiatalok jövedelme alacsonyabb, mint szüleiké volt. 40 éve alapjaiban változott meg a gazdaság szervezési modellje a fejlett világban, a globalizáció visszássága pedig, hogy a közgazdasági „mainstreem” ezt rákényszerítette az egész világra – fűzte hozzá.

Van egy olyan szabályrendszer, ami egy olyan gazdasági és jövedelemelosztási mechanizmust hozott létre, hogy a 70-es évek válságából a középréteg felszámolásával segítette ki a fejlett országokat – magyarázta a közgazdász a műsorban. Pontosabban elszegényítette őket.

Az elmúlt 40 évben nőttek az elosztható javak – jelentette ki György László. Például az USA GDP-je megduplázódott, de a mediánjövedelem – 200 millió munkavállalóból a százmilliomodik a jövedelmi rangsorban – 40 éve nem nőtt, sokkal inkább csökkent – mondta. Hozzátette, a segédmunkások illetve az alacsony képzettségűek jövedelme pedig hatvan éve nem változik.

Kiemelte, hogy a jövedelemeloszlásra, nem csak a cégvezetők, hanem a politika is hatással tud lenni. Magyarországon a GDP valamivel kevesebb mint 3 százalékának megfelelő jövedelem került újraelosztásra, ami példaértékű lehet a világ többi demokráciája számára is. Holott itthon a GDP-ből 15 százalékponttal kevesebb jut a bérekre.

Megjegyezte, hogy a politikának fel kell ismernie, ha a gazdasági szereplők valamilyen önös érdekből támogatják a migrációt. Amennyiben a gazdasági szereplők ezt valóban menekültkérdésnek fogták volna fel, akkor helyben támogatnák a szír menekülteket, és a magyar munkavállalóknak is helyben próbálnának meg lehetőségeket biztosítani: tevékenységeket kiszervezni a perifériába.

A tanulmány egyértelműen rávilágít, hogy egyre kevesebb alacsony és közepesen képzett munkaerőre van szükség, a béremelések nem követik a GDP növekedést.

Már vagy 30-40 éve jellemző egyfajta migrációs trend, ami a fejlett országok munkaadóinak érdekét és az oda beáramlók érdekét szolgálja. Ellenben egy jövedelemátrendeződést segít elő – mondta a szakember. György László szerint ez erősödött most fel. Egészen eddig Nyugat-Európa és az Egyesült Államok ugyanúgy támogatták a migrációt, most azonban nem ismerték fel a migrációnak az újszerű természetét, ezért nem tudnak mit kezdeni egy ekkora segédmunkás-áradattal – tette hozzá.

(Kossuth Rádió nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »