A magyar egres már teljesen eltűnt, mi lesz a következő?

A magyar egres már teljesen eltűnt, mi lesz a következő?

Nem csak a málnatermesztés éli végóráit. Ha továbbra sem találnak a betakarításhoz munkaerőt a gazdák, a kajszi, a cseresznye, de az alma sem jut majd el a hazai piacra. Alkalmatlan munkásból rengeteg van. Ezért akad olyan gazda, aki Erdélyből hozatna alkalmas munkaerőt.

– Annyira kevés a munkaerő, hogy nincs aki szüreteljen – jelentette ki portálunknak Csizmadia György, akit a Magyar Idők cikke nyomán arról faggattunk, mennyire került veszélybe a betakarítás azoknál a gyümölcsöknél, amelyeket a mai napig kézzel szednek. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint nemcsak a málna sorsa forog kockán, hanem a teljes kertészeti ágazatot érinti a probléma. Az összes bogyós termést (szamóca, málna, szeder) kézzel szedik, de az őszi- és a kajszibarack-ültetvényekre sincs már megfelelő számú munkaerő. Az egres például teljesen eltűnt a magyar piacról. A meggy 90 százalékát géppel takarítják be, étkezési célra viszont kézzel szedik. Ugyanígy a bodza, az alma és a körte is veszélybe kerülhet, ha nincs, aki szüreteljen.

A málna zuhanórepülésével megpecsételődött a messzi földön híres berkenyei málnaültetvény sorsa is. (Korábban itt írtunk erről.) Hiába telepített tíz hektárnyi málnát a faluszövetkezet, a munkaerőhiány és a forróság is betesz a bogyós gyümölcsnek – mondta el megkeresésünkre Schmidt Józsefné. A nógrádi község első embere hozzátetette: se a szerb, se a lengyel málnával nem tudnak versenyezni. A gyümölcs ára tíz éve befagyott, ugyanis hatszáz forintnál többért nem lehet túladni rajta. Így nem csoda, ha kevesen szedik le a málnát és viszik a piacra. Ráadásul nagy az érdektelenség is – emelte ki Berkenye polgármestere, aki hozzátette: az emberek csak sírnak, dolgozni pedig nem akarnak.

Át kellett állni a gépi szedésre

A kertészeti ágazatban már odáig fajult a munkaerőhiány problémája, hogy a meggynél teljes egészében átálltak a gépi szedésre, és ma már a szőlőszüretet sem lehet elképzelni enélkül. Habár egy gyümölcsösben általában 3-4 emberre van szükség egész évben, a szüret ennél tízszer több embert kíván. Ám a munkavállalókat nagyon nehéz összegyűjteni.

Kérdésünkre, hogy miért alakult ki óriási munkaerőhiány az ágazatban, Csizmadia György több okot is említett. Egyrészt azok az emberek, akik régen idényjellegű munkások voltak, jelenleg vagy nyugdíjba mentek, vagy már meghaltak. Őket azonban nem sokan követték a munkában. Bár a diákok érdeklődnek az idényjellegű nyári munkák iránt, többségük teljesen alkalmatlan. Ráadásul a diákok kifejezetten a nyári időszakban vethetők be, de a szamóca szürete már májusban megkezdődik, míg a körte és az alma csak szeptemberre vagy októberre érik be.

Van ember, de nem dolgozik

– Hiába van ember, ha nem akar dolgozni – osztotta meg tapasztalatait portálunkkal Sulák István lepsényi gazda. Ugyan mindig találni embert az idénymunkára, de többségük alkalmatlannak bizonyul: „egy részük meg sem jelenik az ültetvényen, a másik felének meg nem fűlik hozzá a foga”. A Fejér megyei gazda 55 hektáron termeszt kajszibarackot, és nettó 700 forintos órabérért kínál munkát. Ám szavaiból kiderült, alkalmas munkaerő híján nem marad más járható út, mint külföldről alkalmazni a munkásokat. Jövőre azt tervezi, hogy erdélyi és ukrán vendégmunkásokat szerződtet. A hatékony munkaerő így viszont megnöveli a kiadásokat is, hiszen szálláshelyet is biztosítani kell számukra. Ennek ellenére Sulák bizakodó: ha lesz szállásuk, maradnak az erdélyiek és elvégzik a betakarítást is.

Egyre nehezebb alkalmas munkaerőt találni Fotó: Újvári Sándor / MTI

Csizmadia György is megerősítette a munkaerő-importot, hiszen kevesen jelentkeznek hazánkban az idénymunkára. Főleg a Dél-Alföldön és a Duna–Tisza közében jellemző, hogy külföldiekkel pótolják a hiányt. De van példa arra is, hogy a cigányvajda szervezi meg a munkát, és 30-40 kilométerrel messzebbről szállítja a szüret helyszínére a brigádot.

Mások meg tudják oldani

A hollandok munkakultúrája szép példával járhatna elől – mutatott rá a gyümölcspiaci szakember. A tapasztalatok szerint Hollandiában nincs munkaerőhiány, sőt pillanatok alatt találni olyan vállalkozó kedvű fiatalokat, diákokat, tanárokat, akik munkaidejük letelte után szívesen dolgoznak némi plusz pénzért a gazdáknak. A munkaerőközpont és a vállalkozók állandó kapcsolatban vannak, így ahol munkaerőt keresnek, oda gyorsan megérkezik a segítség.

Hazánkban is lenne lehetőség a probléma kezelésére. Ha az önkormányzatok hajlanának az együttműködésre, megoldódhatna a munkaerőhiány kérdése – fejtette ki Csizmadia György. Ha a szabályok arra köteleznék a helyhatóságokat, hogy közfoglalkoztatottakat szervezzenek ki idénymunkákra, minden bizonnyal pótolni lehetne a hiányt. Ám ehhez az is kellene, hogy a foglalkoztatottak megkapják ugyanazt a bért, amennyi a többi munkavállalónak jár a szüretért.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »