A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre

A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre

A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre, amit az is bizonyít, hogy Magyarországon évről évre növekszik azok száma, akik életmentő új szervhez jutnak – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap, a kelet-közép-európai és Kína egészségügyi minisztereinek budapesti találkozójának gálavacsoráján

A házelnök a Várkert Bazárban rendezett esemény megnyitóján hangsúlyozta, hasonlóképp kiemelkedő Magyarország teljesítménye az orvosképzésben, a gyógyszergyártásban, a járványügyi ellátásban, vagy a természeti kincsként kezelt gyógyvizeink használatában.

Kína és Közép-Kelet Európa változatlanul hisznek az értékteremtő munka és a közösségek becsületében és ez a közös értékrend megerősítette a felismerést: kölcsönös érdeket jelent az egymás irányába történő nyitás.

A kormánypárti politikus példaként említette erre, hogy Kína és Közép-Kelet-Európa közösen akarja újjáépíteni az emberiség egyik legnagyobb civilizációs vívmányát, a selyemutat. Kövér László hangsúlyozta, a párbeszédhez, egymás kölcsönös megértéséhez nagy segítséget jelent a keleti és a nyugati orvoslás évezredes

tapasztalatának közelítése is. Ehhez pedig fel kell ismerni, hogy a gyógyítás középpontjában végső soron mindig az ember áll, a technika pedig csak eszköz a gyógyítás folyamatában – fejtette ki, hozzátéve, az ember és az emberi léttől elválaszthatatlan morális szempontok érvényesülése napjaink és a jövő egészségügyének meghatározó kérdései.

MTI Fotó: Soós Lajos

A házelnök kiemelte, Magyarország 2010 óta nagy lépéseket tett meg az egészségügy területén is. A 2011-ben elfogadott új alaptörvény például a huszonegyedik századi kérdésekre is tekintettel megteremtette az emberi test védelmének kereteit, bioetikai alapjait – mondta.

Az Országgyűlés elnöke felidézte továbbá, hogy 2011-től az egészségtelen táplálkozási szokások visszaszorítása érdekében az élelmiszerek egy adott körére népegészségügyi termékadót vezettek be, hogy ezzel is az egészséges élelmiszerek választását ösztönözzék.
Magyarországon először 2015-ben végeztek tüdőátültetést, és idén volt 25 éve, hogy az első szívátültetés megtörtént az országban.

Liu Jen-tung, a Kínai Államtanács elnökhelyettese szintén azt emelte ki, hogy Kína és a kelet-közép-európai országok között hagyományos barátság áll fenn, a selyemút ugyanis az ősi időktől összeköti a két térség népeit, ez a kapcsolat ráadásul ragyogó jövő elé néz. Példaként említette, hogy a harmadik alkalommal megrendezett találkozó segít magasabb szintre emelni a Kelet-Közép-Európa és a Kína közötti egészségügyi együttműködését.

A Kínai Államtanács elnökhelyettese emellett kitért arra is, hogy az egészségügy javítása minden kormány közös feladata, az eddigi két konferencia pedig már most gyümölcsöző eredményeket hozott egyebek mellett az egészségügyi intézmények kapcsolatában, továbbá a szakemberek képzésében és az egészségügyi segédeszközök fejlesztésében.

Letették a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségtudományi Kar új épületszárnyának alapkövét vasárnap Budapesten, az épületben kap majd helyet a hagyományos kínai orvoslási részleg is. A beruházáshoz a Semmelweis Egyetem 800 millió forinttal, a kormány pedig 1,4 milliárd forinttal járul hozzá.

Elismerik a magyar egészségügyet

A magyar egészségügy teljesítményének elismerése, hogy Budapesten rendezik Kína és a közép-, valamint kelet-európai országok egészségügyi minisztereinek harmadik fórumát – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Rétvári Bence elmondta, 16 közép- és kelet-európai ország egészségügyi vezetői, szakértő, valamint egy 200 tagú kínai delegáció vesz részt a többnapos rendezvényen, amely tudáscseréről szól és gazdasági löketet is adhat az országnak.

Magyarország a konferencián elsősorban a gyógyszergyártás, a népegészségügy és betegségmegelőzés, valamint a gyógyvízkészlet terén mutatkozik be – közölte az államtitkár.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »