A magyar, akinek hányingere van az EB eredménytől

A magyar, akinek hányingere van az EB eredménytől

Dr. Dániel Péter, Facebook oldalán önmagát a következőképpen mutatja be: „ember, demokrata, izraeli állampolgár”. 1996-tól 2012-ig praktizált Magyarországon ügyvédként. Ahogy bemutatkozásában szerepel, 2008-tól politikával is foglalkozik és aktívan vesz részt „az orbáni diktatúra elleni harcban, a demokratikus ellenzék munkájában. Magyarországon, politikai tevékenységem miatt pedig börtönbe akart juttatni az orbáni fasiszta diktatúra, 2013. tavaszán Izraelbe vándoroltam ki. Azóta is itt élünk a feleségemmel együtt.”

dr. Dániel Péter / forrás: Facebook

Jómagam többször látom Budapest belvárosának utcáin Dániel Pétert, de ezt csak megjegyeztem. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki jobban örülne, ha valóban Izraelben élne, és arról prédikálna, hogyan nyomják el az izraeliek a palesztinokat.

De dr. Dániel Péter inkább a Facebookon osztja az észt a „demokrácia” jegyében, az orbáni diktatúra, a fasiszta elnyomás ellen.

A foci EB-n az osztrákok ellen aratott sikerünkről, pl. a következőket írja:

„Döbbenten, dermedt lélekkel figyeltem, ahogy ma a szerencsétlen magyar nép szinte egy emberként térdelt le a diktátor lába elé. Mert bizony ezt tették, amikor a ma esti, pitiáner és érdemtelen foci győzelmet éltették. Hitetlenkedve figyeltem, ahogy eddig általam értelmes embernek, karakán, kritikus demokratának tartott egyének is extázisban ünnepelték ezt a szar magyar focit.

Azt az átkozott magyar focit, amely az orbáni diktatúra egyik legfőbb jelképévé vált. Azt az ócska, százszorosan túlfinanszírozott, mégis harmatgyenge focit, amely miatt emberek tömegei nyomorognak, amely miatt műtétek maradnak el és gyermekek éheznek. Akik ma ezen hitvány győzelmen lelkendeztek, azok sajnos az orbáni diktatúra felelőtlen és önkényeskedő ámokfutásán is lelkendeztek. Azok a magyar miniszterelnök magánstadionját, fűtött gyepét és ezt az egész, értelmetlen és jogsértő közpénz pazarlást is éltették ma este.

A magyar nép megérdemli a sorsát. A diktátor pedig gúnyos mosollyal figyeli ostoba alattvalóit… Jó éjszakát!”

Minden épelméjű magyar ember érzi, hogy az Európa Bajnoksághoz hasonló sportesemények során csoda történik. Egy nemzeten belül tátongó hatalmas hézagot hidal át a közös szurkolás. Hiszen a nemzeti válogatottat mindenki magáénak érezheti, legyen akármilyen érzelmű, vallású, beállítottságú. Marseille-ben egymás mellett izgultak a két ősi ellenség, az UTE és a Fradi ultrái. Egy emberként kiáltott fel minden magyar Szalai gólját követően itthon a kivetítők előtt. Ilyenkor nincs jobb- és baloldal, ilyenkor csak magyarok vannak. Ha máskor nem is, ilyenkor feléled a magyarban a nemzeti öntudat, és ilyenkor feléled a hajdan olyan erős félelem is az “ellenségekben”. Vajon Puskás Öcsi miért nem jöhetett haza….?

Milyen ember az (mert, hogy nem magyar az biztos), aki ahelyett, hogy legalább ilyenkor félretenné a politikát és egy emberként örülne a többi magyarral szitkozódik, becsmérel és gúnyt űz a sikerünkből?

Amíg léteznek ilyen drdánielpéterek, akik Trianont a külhonba szakadt nemzettársaink szerencséjeként értékelik és attól, hogy negyven év után újra kijutottunk az EB-re, majd nem is akármilyen kezdést produkáltunk „hányingere van”, addig soha nem fog történelmi érdemeihez mérten újra felemelkedni a magyar nemzet.

Remélem mihamarabb eltűnnek a föld színéről az ilyen mocskos hazaárulók!

Székely Réka


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »