A lustaság a magas intelligenciaszint jele?

A lustaság a magas intelligenciaszint jele?

Egy amerikai tanulmány szerint a magas IQ-val rendelkezők jól elvannak a gondolkodással, így kevésbé kezdenek unatkozni semmittevés közben, míg az alacsonyabb intelligenszinttel rendelkezők hamar megunják a gondolatokat: nekik tehát több aktivitás kell, hogy a mozgás stimulálja őket.

iq lustasag_b

A Todd McElroy által vezetett kutatócsoport kiválasztott 30 gondolkodó és 30 keveset gondolkodó résztvevőt, akik 7 napon keresztül olyan, csuklóra illeszthető eszközt hordtak, amely segítségével nyomon követhető mozgásuk és aktivitási szintjük. Így a kutatók állandó adatfolyamot kaphattak az eredményekről – számol be az Independent.

A tanulmány megállapította, hogy a kevesebbet gondolkodók jóval többet mozogtak, mint sokat gondolkodó társaik, így a lustaság a velős gondolatok és a magas intelligenciaszint jele is lehet – olvasható a Hvg.hu-n. A jelentősnek vélt kutatás azt nem tudta megmagyarázni, hogy a hétvégék miért nem mutattak különbséget a két csoport között. Természetesen a kutatás vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a mozgásszegény életmódnak negatív hatásai vannak.

Az elme elemző- és megkülönböztetőképessége

Mindenféle intelligencia – együtt – az élőlény, így az emberi minőség mértéke. Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott” célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó” – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat –, és mennyire volt gyors. Klasszikus példa: mozaikkirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása. Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben (balesetben, kritikus kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan reagálunk.

Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága. Az intelligenciát tesztekkel mérik. A teszteket úgy állítják össze, hogy az átlag 100 IQ-pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ-pontot mérjen. A tesztek szerint az intelligencia eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100 IQ, a szórás 15 IQ. Részletes intelligenciateszttel mérhető az iskolaérettség, és kimutathatók egyes neurológiai és pszichiátriai kórképek, például az autizmus vagy egyes tanulási zavarok. De használnak intelligenciateszteket a pályaalkalmassági vizsgálatokban és a munkahelyi kiválasztásban is. Vitatott, hogy ezzel tényleg a megfelelő embereket választják-e ki.

Az érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. Az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. A tagok érzelmi intelligenciája minden közösségben meghatározza a közösség felépítését. Az érzelmi intelligencia csak a belső tényezőknek megfelelően fejleszthető.

Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezését és a velük érvelés képességét tekintették kiindulópontnak. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi. Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »