A lobbierő viszi előre a transzatlanti megállapodást?

A lobbierő viszi előre a transzatlanti megállapodást?

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok jelenleg is tárgyalnak a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezményről, amelynek célja a két régió kereskedelmi kapcsolatainak elmélyítése. A várható gazdasági hatásokról azonban megoszlanak a szakértői vélemények.

A gyakran hangoztatott kételyek ellenére sem jutottak zsákutcába a tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásáról – ezt Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja jelentette ki nemrég Brüsszelben.

Mindezt megerősítette az M1 Summa című magazinjában Ugrósdy Márton külügyi szakértő is, aki szerint ettől függetlenül vannak nehézségek a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás (TTIP) kapcsán, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az idei évben az USÁ-ban, jövőre pedig Európában választások lesznek.

A titkolózás miatt nagy a megosztottság

A szakértő szerint a megosztottság azért is érdekes, mert nagyon kevés konkrétum ismert arról, hogy valójában miről is van szó a tárgyalásokon, és milyen megállapodás van előkészületben.

Pogátsa Zoltán közgazdász úgy véli, a TTIP körül zajló vita a bizonytalanságból fakad. Az egyeztetés a szerződésről ugyanis zárt ajtók mögött zajlik és néhány kiszivárogtatott oldalon kívül a tervezet szövegét csak a tárgyaló felek ismerik.

Ha nyíltan, nyilvánosan tárgyalnak, „akkor a kutyának föl nem tűnt volna, hogy ez egyáltalán megtörténik és nem épült volna fel olyan óriási ellenzéke Európában – és Amerikában is egyébként – ennek a tárgyalássorozatnak” – mondta a közgazdász a Summában.

Már a franciák is az ellenzők táborát gyarapítják: a kormány a múlt hónapban jelentette be, hogy Franciaország nem nyújt tovább politikai támogatást a tárgyalásokhoz.

Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter pedig egy tévéinterjúban közölte, hogy a kereskedelmi és beruházási partnerségi tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába futottak.

Akár előnyös is lehet

Ugrósdy Márton külügyi szakértő szerint ugyanakkor a transzatlanti megállapodás megkötése mindkét fél számára előnyös lehet.

„A gazdasági elemzések szerint alapvetően az USA és az Európai Unió is profitálhatna abból, hogyha lenne egy ilyen megállapodás” – mondja. A megállapodás egyébként számos területre kiterjed, például a szabályozások, a szabványok egységesítésével sokkal könnyebbé válna bizonyos új termékeknek a bevezetése, vagy akár a szellemi tulajdon védelme, a szolgáltatások exportja.

Ugyanakkor – némiképp megalapozottan – arra is figyelmeztetnek többen, hogy az USÁ-ban az élelmiszerbiztonsági előírások lazábbak, mint Európában, elég csak a génmódosított terményekre, termékekre gondolni.

Szakértők szerint a visszakozó nyugat-európai országok döntése része a választási kampánynak, a politikusok ugyanis minél több tiltakozó civil szavazatát igyekeznek megszerezni. Az Európai Bizottság (EB) azonban a tüntetések ellenére is megpróbálja még Barack Obama mandátumának lejárta előtt tető alá hozni a megállapodást.

„Az EB-t elképesztő lobbierő veszi körül”

A kereskedelempolitika az EU-ban közösségi jogkör, vagyis a tagállamok már nem tárgyalnak külön vámtételekről, kvótákról harmadik országokkal, hanem az EU-nak van egy biztosa, aki ezt végzi. Ugyanakkor több tanulmány alátámasztja – például a Corporate Europe Observatory című összeurópai civil szervezet kutatásai –, hogy „az EB-t elképesztő lobbierő veszi körül” – mondta Pogátsa Zoltán.

A nagyvállalati szektor, a transznacionális cégek komoly összegeket költenek arra, hogy az EB körül lobbizzanak. Ezért tapasztalhatjuk, hogy amikor egy-egy EB-tagnak lejár a mandátuma, akkor nagyvállalatok igazgatótanácsában kötnek ki. Gondoljunk csak Manuel Barrosóra, aki a Goldman Sachshoz szegődött…

Az egyezményről tehát éles viták zajlanak az Atlanti-óceán mindkét partján, hiszen a megállapodás számos pontján ütköznek az érdekek.

Washingtonban egyenesen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás a britek távozása után még fontosabbá vált. Az egyezség ugyanis hatalmas piacot teremtene, és ezért képes lenne ellensúlyozni a kilépés esetleg negatív hatásait…


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »