A legrosszabbra készül Németország

A legrosszabbra készül Németország

A legrosszabb eshetőségekre igyekszik felkészíteni az a tervezet, amelyet ma fogadhat el a német szövetségi törvényhozás. A lakosokat arra biztatnák, hogy raktározzanak otthon élelmet és gyógyszereket, a kórházaknak pedig képesnek kell lenniük sugármentes helyiségek felállítására.

Németországot érő katonai támadás vagy természeti katasztrófa esetén az állampolgárok védelmét célzó kezdeményezést fogad el ma a berlini szövetségi parlament. A több pontra kiterjedő stratégiai tervezet felszólítja például a lakosságot otthoni élelmiszerkészletének a feltöltésére annak érdekében, hogy krízishelyzetben állami támogatás nélkül legalább tíz napon keresztül el tudja magát látni. A berlini fal leomlása, a Szovjetunió felbomlása és a hidegháborús állapot megszűnése után az egyesített országban az állampolgárok védelme háttérbe szorult, hosszú időn keresztül feledésbe merült.

Hosszú álomból ébredtek

Ebből a közönyből az illetékeseket csak a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás, majd 2002-ben az ország keleti részét sújtó árvíz riasztotta fel. Ezt követően alakult meg a polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal (BBK), az állam, a tartományok, a települések és a különböző segélyszervezetek munkáját koordináló bizottság, amely most átdolgozott koncepcióval rendelkezik. Ebben különös figyelmet szentel az azóta eltelt időszak technológiai fejlődéséből adódó veszélyeknek, az úgynevezett „hibrid” konfliktusoknak, a számítógépeket manipuláló vírusoknak, vagy éppen az elektromos energiát szolgáltató erőművek, a kórházak, a bankok, a vállalatok távközlése ellen irányuló támadásoknak.

Jól felkészültek

Nukleáris, biológiai vagy kémiai támadás esetén a kórházaknak sugármentes helyiségeket kell felállítaniuk, hogy a klinikán kívül tudják ellátni a sebesülteket. Elvárás, hogy a műszaki segélyszolgálat (THW) személyzetének egyharmada 24 óra alatt bevethető legyen. Az ország 140 pontján kiépített nyersolaj- és benzintartályok 90 napon keresztül biztosítanák a szükséges ellátást. Az élelmiszer-ellátás területén az állam számít a lakosság felelősségvállalására és önvédelmi képességére, arra, hogy beszerzi a jól felszerelt házipatikát, meleg takarókat, gyufát, gyertyát, zseblámpát, feltöltött elemeket, készpénzt, és mindenekelőtt legalább öt napra elegendő ivóvízkészletet.

Mivel a hidegháborús időszak után Németországban felszámolták a riasztásra szolgáló szirénahálózatot, veszély esetén a modern technológiát – például a rádiót, a televíziót, a hangosbeszélőket vagy az internetet – használva informálnák a lakosságot.

Visszajön a sorkötelezettség?

A kabinethez benyújtott védelmi terv foglalkozik a hadsereg bevetésének szükségességével is az ország határain belül. A Bundeswehr biztonságpolitikai célokat és kihívásokat tartalmazó dokumentuma kitér rá, hogy nemcsak természeti katasztrófák esetén, hanem terrorcselekmények során is bevethetők a katonai egységek, erre a jogi alapot az alkotmány biztosítja. Sőt, az új védelmi terv sajtóértesülések szerint azzal a forgatókönyvvel is számol, hogy szükség esetén (például külső támadás) visszaállítják a sorkötelezettséget, amit 2011-ben töröltek el.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »