A lakótelep-esztétika reneszánsza

A lakótelep-esztétika reneszánsza

Biztosan állítható: a magyar formatervezők felveszik a versenyt az európai és a világtendenciákkal. Évről évre szinte mindig sikerül megcsípnünk a design Oscarjaként is számon tartott Red Dot díjat, s egyre több olyan tervezővel büszkélkedhetünk, akik a nemzetközi piacot is megnyerik maguknak. Elég csak a Magyar Formatervezési Díj elmúlt pár évének a felhozatalán végigtekinteni: szembetűnő a minőségi változás. Az idei díjazottak munkáit a Design Hét Budapest részeként állították ki az Iparművészeti Múzeumban, ahol egy másik kiállításon azt is meg lehet tudni, hogy a visegrádi négyek közös öröksége miként érhető tetten az egyes nemzetek tárgykultúrájában.

Victor Papanek formatervező és teoretikus szerint a design tudatos és intuitív törekvés az értelemmel teli rend megteremtésére. Moholy-Nagy László szerint a formatervezés végső célja pedig maga az ember kell hogy legyen. A digitalizáció és a virtuális valóság térnyerése ellenére minden tárgy az emberi testből indul ki. A XXI. század formatervezőinek legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló technikai fejlesztések segítségével hatékony és esztétikus tárgyakat hozzanak létre, hogy megkönnyítsék az emberek mindennapjait. Hogy a magyar designerek hol tartanak épp, arról minden évben a legbiztosabb képet a Magyar Formatervezési Díj és a hozzá kapcsolódó kiállítás adja meg.

A Magyar Formatervezési Tanács elnöke, Bendzsel Miklós a megnyitó előtti sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a most díjazott alkotásokat multifunkcionális megközelítés, beépített intelligencia, holisztikus problémakezelés és szociális érzékenység egyaránt jellemzi.

A termék kategória három nyertese közül kiemelkedik Szász Zoltán munkája, a Wia elektromos hajócsalád, amely az Aqwia Kft. megrendelésére készült. Ők a BFYC-csoport tagjai, amely Magyarország legnagyobb hajózással foglalkozó cégcsoportja. Tízéves, csúcstechnikát alkalmazó fejlesztés eredménye ez a luxushajó: a környezettudatos és energiahatékony megoldás, a kényelmes és nagyméretű fedélzeti terek, a nagy hatótávolság és az igényes, minőségi kialakítás révén nemzetközi viszonylatban is erős termékcsalád született a bírálóbizottság szerint.

 A  klasszikus nautikai vonalak és a legmodernebb környezetbarát technológia jellemzi a WIA nevű hajót Fotó: Kékesi Donát  

 

Hasonló minőséget képvisel a Moveo névre keresztelt, Üveges Péter és Kiss Gergely által tervezett, összehajtható, elektromos robogó, amely a Magyar Formatervezési Tanács különdíját nyerte el. A klasszikus robogóformát követő Moveo lehetővé teszi az egyéni és a tömegközlekedés kombinálását, pár pillanat alatt bőröndméretű csomaggá alakítható és kerekein húzható. A látásról és láthatóságról alacsony fogyasztású LED-világítás gondoskodik. A Moveo nagy előnye az is, hogy Bluetooth-kapcsolaton keresztül tud kommunikálni a saját fejlesztésű Android applikációval, amely a kapott adatokat valós időben jeleníti meg, de ez alkalmazás egyben lopásgátlóként is működik, mivel az egyedi jelszó megadása nélkül a robogót nem lehet beindítani. A díjat nem nyert alkotások között is számos izgalmas tárgyat találni. Tíz magyar kis- és középvállalkozás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt dolgozott mintegy két évig az evopro elektromosautó-töltőn, amelyből már több megtalálható a budapesti kerületekben.

Érdemes lesz odafigyelni például a Moonshades napszemüveg tervezőire is, Megyery Gáborra és Nagy Krisztiánra, akik saját fejlesztésű parafa kompozitból készítik ultrakönnyű, mégis strapabíró szemüvegeiket. Környezetbarát termékről van szó, hisz az alapanyag a parafadugó-gyártás melléktermékeként keletkező parafaforgács.

A visegrádi együttműködés huszonötödik évfordulója alkalmából ebben az évben a magyarok mellett lengyel, szlovák és cseh tervezők munkáiból válogattak a Design Hét Budapest fő kiállításához, ami szintén az Iparművészeti Múzeumban kapott helyet. A Design Hét Budapest projektvezetője, Osvárt Judit által összeállított Központi értékek – Közös örökségünk a közép-európai kortárs designban című tárlat egyszerre idézi fel a múltat, és bemutatja, hogy a kézműveshagyományok, emlékképek, korstílusok miként épülnek be a jelenlegi tervezők munkáiba. Kiderül, a magyar tervezők előszeretettel értelmezik újra a népi tradíciókat: egyértelmű, hogy nem maradhatott ki egy ilyen válogatásból Szabó Eszter Ágnes Amikor nagymamám, Zalai Imréné találkozott David Bowie-val szövegű, már-már ikonikusnak is nevezhető falvédője, amely a műfaj hagyományos eszközeit (kézzel hímzett vászon) ötvözi nagyszerűen a kortárs popkultúra történéseivel.

 Szabó Eszter Ágnes legendás falvédője 1998-ban készült

 

Az egyik legizgalmasabb ökotudatos tárgyegyüttes a Mio víztisztító kancsó: Tóth Balázs klasszikus terrakotta aratókorsóba applikálta a cserélhető, természetes szénszűrőt. A régióra jellemző tradicionális textildíszítő technikához, a kékfestéshez nyúlt vissza a cseh Veronika Vimpelova: mesterien kidolgozott kollekciója egyszerű, mégis nagyon bátor, már ha csak azt vesszük, hogy férfikabátokról van szó. A slow mozgalom hatására az utóbbi években lassan ugyan, de ismét egyre fontosabbá válik a piacolás, a kistermelői gazdaságok is újjáéledni látszanak. Lengyel alkotók erre reflektálva frissítették fel a házalás hagyományát a Nano-trade Mobile Stand elnevezésű mobil és praktikus szállítóeszköz tervezésekor.

A szocializmus építészetéhez, tárgykultúrájához aligha kötődik érzelmileg a fiatal generáció, a rendszerváltozás környékén született tervezőket az esztétikum viszont annál inkább izgatja: ezek ma már Közép-Európa vizuális emlékezetének kitörölhetetlen elemei. A II. világháborút követő lakótelep-építkezések markánsan átformálták a keleti blokk országainak arculatát, Csehország lakosságának mintegy harmada él ilyen épületekben. Vizuális megjelenésüket iróniával, humorosan transzformálta játékos bútorrá például a szlovák Marian Lassak. Ugyanez a játékosság jellemzi a lengyel David Navarro és Martyna Sobecka által tervezett Blokoshka házmakettkészletet: az orosz-szovjet kultúra egyik „sikertermékét”, a matrjoska babát és a panelházat ötvözték egymással papírjáték formájában.

 A cseh Fatra cég Bulik nevű felfújható kutyája

 

A hetvenes–nyolcvanas években a nyaralások elengedhetetlen kellékei voltak a felfújható gumijátékok. Mára persze vesztettek sikerükből, köszönhetően például a vizuálisan környezetszennyező kínai termékek dömpingjének. A térség egyik legnagyobb, és jelentős múltra visszatekintő műanyagipari vállalata, a Fatra is meg kellett hogy küzdjön a silány minőség sikerével. De nem hagyta annyiban: a visszavonulás helyett úgy döntött, kortárs tervezőkkel készíttet játékokat. A kollekció óriási sikert aratott a cseh szülők körében, majd meghódította a világpiacot, azóta a cég portfóliójának egyik húzóterméke.

Mindkét kiállítás november 20-ig látható az Iparművészeti Múzeumban.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »