A külügy figyelmeztette a futballdrukkereket

A külügy figyelmeztette a futballdrukkereket

No-go zónák nincsenek, a turizmus pedig töretlenül szárnyal – idilli képet festenek a menekültválság, terrortámadások utáni Európáról a lapunk által megkérdezett uniós képviseletek. A soron következő, 2016-os turisztikai szezont illetően a követségek már óvatosabbak, a legtöbb esetben az erre vonatkozó kérdéseinkre nem adtak választ. Tegnap a külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki a június 10-én kezdődő futball-Európa-bajnoksággal kapcsolatban.

Mivel Franciaországban szükségállapot van érvényben, a terrorfenyegetettségi szint a legmagasabb fokozatú, a rendőrség, a csendőrség és más rendvédelmi szervek szükség esetén határozottan és szigorúan lépnek fel – figyelmeztette tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálata a hamarosan kezdődő franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokságra utazókat.

A konzuli szolgálat honlapján tegnap közzétett tájékoztatásban azt írták: mind a stadionba, mind a szurkolói zónába csak személyi átvizsgálás, a táskák ellenőrzése és detektoros átvilágítás után lehet majd belépni. A szurkolói zónák általában déltől éjfélig lesznek nyitva, utána a területet el kell hagyni. A parkokban, Marseille-ben a strandokon, valamint Bordeaux-ban a Garonne-parti sétányon tilos kempingezni, piknikezni, nem javasolt autóban éjszakázni sem. Lakóautóval csak a kijelölt kempingezőhelyeken lehet az éjszakát eltölteni, a városi parkolókban nem. A rendőrség nem tolerálja a tilosban parkolást. A gépkocsival érkezőknek javasolják, hogy a nagy közlekedési csomópontoknál parkoljanak le, és onnan a tömegközlekedési lehetőségeket vegyék igénybe. A mérkőzések napján a járatokat sűrítik, több helyről közvetlen járatot indítanak a stadionhoz. Erre az időszakra kedvezményes napijegyet lehet vásárolni. Több nagy parkolótól is közvetlen buszjáratokat indítanak a stadionhoz. Bordeaux-ban a pályaudvart átépítik, a teljes csarnokot felállványozták, emiatt a peronok lényegesen szűkebbek, ami növeli a balesetveszélyt. A szurkolóknak az „Euro 2016” táblát követve mielőbb el kell hagyniuk a pályaudvar területét. A gyalogosövezetekben a villamosvágány nincs fizikai akadállyal elválasztva a sétányoktól, csak útburkolati jelek jelzik a síneket, és közlekedési lámpák hívják fel a figyelmet a járművek közeledtére.

Emellett ismét azt kérik a labdarúgó-Európa-bajnokságra utazó magyar állampolgároktól, hogy a hatékonyabb konzuli védelem érdekében regisztráljanak a konzuli szolgálat honlapján. Azt is megerősítik, hogy a magyar válogatott Eb-szereplése alatt ideiglenes ügynökség jelleggel helyszíni és mobil (mikrobuszos) konzuli jelenlétről gondoskodnak, és közlik az ezzel kapcsolatos elérhetőségeket.

Veszélyes helyek, no-go zónák

Nem pusztán a futball-Eb miatt adott ki vészjelzést a magyar külügyminisztérium: korábban hivatalos listát adtak ki az unióba utazók figyelmeztetésére, amelyen az úgynevezett no-go zónákat sorolták fel. A lista a nemzetközi sajtóban is nagy port kavart, kiderült ugyanis, hogy a kormány több nagyváros divatos negyedeit is veszélyes helyként tüntette fel.

Ezzel kapcsolatban megkerestük Czeiszing Miklóst, a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetőjét, mivel a magyar kormányzati kommunikáció szerint Berlin több kerülete no-go zónának minősül. A hivatalnok szerint más európai nagyvárosokhoz képest Berlin valamennyi területe biztonságos. Közölte, a bevándorlási válság és a Párizsban, Brüsszelben elkövetett merényletek az eddigi tapasztalatok szerint a német turizmust nem érintették. Különösen kedvező képet fest a magyar turisták növekvő érdeklődése – tette hozzá az iroda vezetője. A turisztikai hivatal statisztikái szerint ugyanis tavaly 700 ezer vendégéjszakát töltöttek el honfitársaink Németországban, miközben a teljes beutazóturizmus 2015-ben 79,7 millió nemzetközivendég-éjszaka volt. Ezzel a német turizmus a sorban hatodik rekorderedményét érte el. Czeiszing Miklós hozzátette, a körülmények is szerencsésen alakultak. Tavaly a természet hívószó alatt szerveződött a turizmus, így a programok többsége a zsúfolt városokon kívülre koncentrálódott.

A 2016-os előrejelzéseket illetően azonban a turisztikai hivatal már óvatosabb. Európa és a világ biztonsági helyzete, a menekültügyi kérdés fejlődése, illetve a világgazdaság keretfeltételei nagyban befolyásolhatják az utazási forgalmat – írták jelentésükben, ami ezért a turizmus növekedésének alacsonyabb, 1-3 százalékos növekedési ütemével számol.

Ráadásul – mint Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a Magyar Időknek adott interjújában megemlítette – a helyi hatóságok is bizonytalanok: a Hamburg-Altona, Berlin-Kreuzberg, Schöneberg negyedekbe a rendőröknek is csak nyolcasával szabad bemenniük, teljes fegyverzettel, testpáncélban, mivel a legkisebb akció esetén is vehemens ellenállásra számíthatnak. Figyelmeztető az is, hogy a Russia Today orosz hírtelevízió szerint Bajorországban jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik engedélyért folyamodnak riasztófegyverek tartására.

A Belga Királyság magyarországi nagykövetsége azt írta lapunknak, az országban nincsenek no-go zónák. Az Iszlám Állam terrorszervezet márciusban hajtott végre hármas merényletet Brüszszelben, a tragédiának 32 áldozata volt. A belga képviselet szerint a hatóságok az ellenőrzésük alatt tartják a folyamatokat. A rendőrség mindent megtesz a rend és a biztonság fenntartásáért – írják, és válaszukban kitérnek arra is, hogy a központi kormányzat közös akciótervet dolgozott ki a helyi önkormányzatokkal és közösségekkel együttműködve.

Bár a 2016-os év kedvezően indult, látható, hogy a márciusi támadás rövid távon érzékenyen érintette Brüsszel turizmusát – folytatta kérdésünkre küldött válaszában a nagykövetség. Külön problémaként említik, hogy a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtér a merényletek során megrongálódott, ezért több járat a környező repülőterekről, például a hollandiai Antwerpenből közlekedik. Hozzáteszik, várhatóan júniusig teljesen felújítják az objektumot.

A terroristatámadásnak áldozatul esett másik európai ország képviseletét, a budapesti francia nagykövetséget is megkerestük, a tavaly novemberi merénylet következményeit célzó kérdéseinkre azonban nem érkezett visszajelzés. A Magyar Idők korábban azonban turisztikai szakértőkre hivatkozva azt írta, Párizsban az év végére 10 százalékkal esett vissza a turizmus forgalma.

Nyilatkoztak azonban a mediterrán országok. Az embercsempész-hálózat déli útvonalának célállomásának, Olaszországnak a nagykövetsége leszögezte: no-go zónáik nincsenek, vannak azonban a menekülteknek helyet adó gyűjtőpontok, hotspotok, s elismerték, ezek helyi környezetükben kihatnak a turizmusra. Mivel tavaly 29 százalékkal nőtt a menedékkérelemért folyamodók száma Olaszországban, egyes területeken, mint a legnagyobb európai hotspotnak helyt adó Lampedusa szigeten, a turizmus terén visszaesés tapasztalható – válaszolta a nagykövetség. Hozzáteszik azonban, statisztikáik így is ígéretesek. Olaszország az ötödik legnépszerűbb turisztikai célország, 2015-ben 4,7 százalékos emelkedést könyvelhettek el. Az év során így összesen 50,8 millió beutazót fogadtak, azt azonban kérdésünk ellenére már nem részletezték, az idei szezon során mi várható.

No-go zónák nincsenek, katonai eszközökkel megerősített területek azonban vannak – ezt a választ a Görög Köztársaság nagykövetsége küldte lapunknak. Annak ellenére, hogy Görögország az Európai Unió balkáni határaként a migránsválság egyik legnagyobb elszenvedőjévé vált, képviseletük szerint a turizmusnak a jelenség nem okozott problémát. 2015-ben rekordévet zárt a görög turizmus – írták, s megjegyzik: különösen kiugró volt a magyarok érdeklődése. Összesen 146 380 honfitársunk utazott ugyanis Görögországba, ami 2014-hez képest csaknem 65 százalékos növekedést jelent. A 2016-os kilátásokra vonatkozóan azonban, ahogy a megkérdezett országok többsége, úgy a görög képviselet sem adott választ.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »