A kötelezettségszegési eljárás "véleményes"

A kötelezettségszegési eljárás "véleményes"

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen Brüsszel a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója „több szempontból érdekesnek és véleményesnek” nevezte az eljárást az M1 szombat reggeli műsorában.

Kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a brüsszeli bizottság arra hivatkozva, hogy a magyar jogszabályok illetve a magyar köznevelési gyakorlat abba az uniós faji irányelvbe ütközik, amely mindenféle diszkriminációt és hátrányos megkülönböztetést megtilt a tagállamok számára.

Sok szempontból azonban érdekesnek és véleményesnek nevezte az eljárást Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az M1 szombat reggeli műsorában.

A kifogásolt törvény 2006 óta hatályban van

Még az uniós csatlakozás előtt, 2003-ban született Magyarországon egy törvény az esélyegyenlőségről és az egyenlő bánásmódról – ez a törvény rendezi a most hatályos közoktatási elkülönítésre vonatkozó szabályokat is. A törvény 2006-ban nagyobb módosításon esett át annak érdekében, hogy megfeleljen az akkori alkotmánynak és az uniónak. Az unióhoz való csatlakozásunk óta hatályban van és a bizottságnak mégsem volt vele eddig problémája – hívta fel a figyelmet Törcsi Péter.

Hozzátette: a köznevelési törvény 2014-es módosítása annak érdekében történt, hogy világosan lehessen látni, megfelelnek-e a törvényi feltételeknek az oktatás szervezői például a vallási vagy nemzetiségi alapon szerveződött oktatásban.

Szervezhető vallási, nemzetiségi vagy világnézeti alapú oktatás

Alapvetés, hogy mindennemű diszkrimináció tilos Magyarországon. Létezik ez alól egy általános kimentés – tette hozzá a kutatási igazgató. Az úgynevezett speciális kimentési okok között elsorolta: lehet szervezni például vallási, nemzetiségi vagy világnézeti alapú oktatást; így működhet Magyarországon egyebek mellett német, horvát vagy cigány iskola, ciszterci vagy piarista gimnázium.

A szakértő a speciális kimentési okokra például hozta a huszártelepi görög katolikus iskola ügyét, amely egy hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó feljelentés nyomán a Kúriát is megjárta. Az intézménybe szinte kizárólag cigány gyerekek jártak, azon oknál fogva, hogy Nyíregyházának azon részén helyezkedik el, ahol a lakosság túlnyomó része cigány származású. Az iskola – lévén, görög katolikus – megfelelt vallási szempontból is a speciális kimentési okoknak.

„Kimondta a Kúria, hogy abban az esetben, ha egyosztályos felmenő rendszerben valósul meg az oktatás – márpedig ebben az esetben ez történt –, akkor nem valósulhat meg a hátrányos megkülönböztetés. Akkor valósult volna meg a jogellenes elkülönítés, ha az iskolában működött volna mondjuk egy A osztály a cigány gyerekek részére és egy B osztály a nem cigány gyerekeknek” –mondta Törcsi Péter.

Alapjogi kérdés, nem uniós

A szakértő szerint a magyar alaptörvény világosan kimondja, mely esetekben lehet például alapjogi, alkotmányos elvek ütközése esetén a jogokat korlátozni.

Erre a magyar Alkotmánybírság az elmúlt 20-25 évben nagyon komoly tesztrendszert dolgozott ki, amit az új Alaptörvényben kodifikált is az alkotmányozó. Ebből lehet levezetni például a pozitív diszkriminációhoz való jogot is, amikor a jogalkotó a társadalmi felzárkózás érdekében külön intézkedésekkel, külön törvényben segíti az ilyen jellegű diszkrimináció megvalósulását – nyilván egy másik alapjog kárára. De ez alapjogi, alkotmányjogi és nem uniós jogi kérdés – összegezte az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »