A korrupció arcai

Kis politikai krimi zajlott a napokban Marosvásárhelyen. Tizenhat év után a százharmincezer lakosú erdélyi megyeszékhely közel hatvanezres magyarságának a közélet iránt még érdeklődő része elhitte, hogy újra magyar polgármestere lehet a Bolyaiak városának. Az egyfordulós választási rendszer, az összmagyar párttámogatottságot élvező karakteres jelölt (Soós Zoltán) és a még mindig népszerű, de korrupciós ügyek miatt bűnvádi eljárások alatt álló román városvezető (Dorin Florea) sebezhetősége igazi hurráoptimizmust hozott a magyarok körében. Már a megméretés előtt olyan vásárhelyi magyar fiatalok kezdtek Soóst propagáló posztokat terjeszteni a Facebookon, akik eddig politikáról vélhetően csak szüleik beszélgetése közben hallottak. A választás napján trendivé vált fotózkodni különböző szavazóhelyiségek előtt. Aztán estefelé jöttek a komolyabb hírek. Az urnazárás előtt állítólagos csalásokat emlegettek, a számlálás elkezdése után Soós Zoltán minimális előnyét híresztelték, válságtanácskozásról és pánikhangulatról számoltak be a nagy ellenfél kampányközpontjából, végül pedig többórás várakozás következett a részeredmények közléséig. Hajnali fél kettő körül a magyar jelölt elismerte vereségét. Tegnap még érkeztek hírek érvénytelen szavazatokról és a voksolás előtti napokon nagy számban kiállított személyi igazolványokról. Tulajdonképpen a várt eredmény született Marosvásárhelyen, szoros versenyben újrázott Florea egy kiemelkedően jól teljesítő magyar jelölttel szemben. Soós az utolsó szalmaszálba kapaszkodva megóvta az eredményt, de félő, ez már csak a keserű utóhang.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) ennek ellenére nincs oka a panaszra. Sikerült visszaszereznie a polgármesterséget az alig 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémetiben, s hozni tudta az eddig meglévő pozíciók majd mindegyikét. Tény ugyanakkor, hogy a magyarok tökéletesen belesimultak a Románia egészére jellemező politikaellenes, csalódott képbe. Az évek óta dübörgő korrupcióellenes harc, a lebukott elöljárók százai részben megtisztították, de egyben hiteltelenítették is a romániai közéletet. Ami ugyanakkor néhány településen nem gátolta meg a polgármesterük iránt elfogult, annak munkájával elégedett kis létszámú szavazókat abban, hogy hatalmon tartsák bizonyítottan korrupt vezetőjüket. Nagybányán például az előzetes letartóztatásban lévő Catalin Cherechest újraválasztották városvezetőnek. De van egy másik, pozitív arca is a korrupcióellenes hullámnak Romániában. A fővárosban a frissen alakult, civilekből álló Mentsük meg Bukarestet nevű szervezet a második helyen végzett a szociáldemokraták mögött, nem véletlen, hogy a sikeren felbuzdulva országossá alakítanák mozgalmukat az ősszel esedékes parlamenti megméretésig.

A vasárnapi önkormányzati választás megmutatta, ki hol tart a román politikai palettán. Kiderült, hogy az egységes szociáldemokraták az összes botrányuk és bukásuk ellenére erősek. Győztek ugyanis. Kiderült, hogy a megújulni próbáló jobboldal Klaus Johannis államfővé választásán kívül semmit sem tud felmutatni. Legnagyobb formációjuk, a Nemzeti Liberális Párt hat százalékkal maradt le a baloldal mögött. Éppen annyival, amennyit Kelemen Hunorék szerezhetnek ősszel. Azaz alakul az áhított mérleg nyelve pozíció az RMDSZ-nek. Kiderült az is, hogy a romániai szavazók – az erdélyi magyarokat beleértve – főképp távolmaradásukkal büntették korrupt vagy egyszerűen megunt politikusaikat. A gond csak az, hogy az alacsony szavazói részvétel épp a korruptaknak és a meguntaknak kedvez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »