A kormánynak is kínos az MNB-ügy

A kormánynak is kínos az MNB-ügy

Egyre kuszább, már-már komédiába illő a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénymódosítás ügye.

Az a kép kezd kialakulni, mintha a javaslatot a parlamentnek benyújtó Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselőkön kívül senki sem értene egyet a benne foglaltakkal. A Ház kormánytöbbsége a benyújtást követően kedden szavazta meg azt a módosítást, amely korlátozza a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok közérdekű adatainak megismerhetőségét. Ezt azzal indokolták a javaslatot benyújtó képviselők, hogy az MNB által létrehozott alapítványoknak átadott tulajdonosi támogatás „elveszti közvagyon jellegét”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is egyértelműsítette tegnap a kormányinfón, hogy a jegybank vagyona közpénz, bár hozzátette: lehetnek kivételes esetek. – Ami nem magánpénz, az közpénz. Az ország pénzügyi biztonsága érdekében azonban igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát – mondta Lázár. Hangsúlyozta, hogy „bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon az MNB státusáról szóló vitában”, de ha kell – Trócsányi László igazságügyi miniszteren keresztül – kész közreműködni a probléma megoldásában. Lázár János azt is mondta, a kormány tiszteletben tartja, hogy a parlament milyen jogszabályokat fogad el a központi bank működéséről. Ezzel lényegében az Országgyűlésre hárította a felelősséget.

Érdekesség, hogy 2013-ban éppen a kormány képviseletében Németh Lászlóné adott be a takarékszövetkezeti integráció során olyan módosítást, ami visszaköszön a jegybanktörvényt érintő javaslatban is. Némethné akkor még nemzeti fejlesztési miniszter volt, és az általa jegyzett törvénymódosító indítványban is „központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekre” hivatkozva korlátozták a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet esetében a közérdekű adatigénylést, csakúgy, mint Bánki és Mengyi beadványában.

Kihagyták az Európai Központi Bankot

A Magyar Nemzeti Bank eközben nem válaszolt lapunk azon kérdésére, hogy a törvénymódosítást megelőzően egyeztetett-e a javaslatot benyújtó képviselőkkel. Szerettük volna azt is megtudni: mint független intézet mit gondol a törvénymódosításról? Hiába vártunk két napot a válaszra, lapzártáig nem érkezett reakció a jegybanktól.

Ennél beszédesebb volt az Európai Központi Bank (EKB), amelynek sajtóosztálya lapunknak elmondta: nem volt egyeztetés az MNB-t érintő jogszabály-változtatásról, holott az EKB-nak véleményezési joga van minden a magyar jegybankot érintő törvénymódosításról. Az EKB egyébként már a tavalyi jelentésében is óvatosan ugyan, de bírálta az MNB által létrehozott alapítványok működését, azok állampapír-vásárlásait. – A Magyar Nemzeti Bank több olyan programot indított, amely nincs kapcsolatban a monetáris politikával, ideértve egy ingatlanbefektetési, egy pénzügyi ismereteket támogató programot, továbbá egy magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot – írták. Hozzátették: tekintettel a programok sokaságára, terjedelmére és méretére, ezek felfoghatók úgy is, hogy potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával, amennyiben úgy tekinthetők, hogy ezzel az MNB állami feladatokat vállal át, vagy más módon pénzügyi előnyöket nyújt az államnak.

Eközben egyre nyilvánvalóbb, hogy kínos a kormánynak a jegybanktörvény körüli huzavona, mind több miniszter tér ki az újságírók kérdései elől. Tegnap az ATV riportere arról kérdezte Varga Mihály minisztert, hogy szerinte közpénz-e az MNB alapítványainak pénze, vagy sem. Varga szerint egy gazdasági miniszternek különösen vigyázni kell azzal, hogy véleményt mondjon egy független jegybankról. – Nekem mint gazdasági tárcavezetőnek kétszeres óvatossággal kell ebben a kérdésben megnyilatkoznom, ezért ezt nem is szeretném most megtenni – válaszolta Varga. Arra a kérdésre, hogy egyeztettek-e vele a törvénymódosítás kapcsán, a miniszter azt felelte: mindegyik képviselőnek szíve joga, hogy törvénymódosítást kezdeményezzen, majd faképnél hagyta a riportert.

A Népszabadság tegnap arról írt, hogy Matolcsy György, az MNB elnöke maga kérte Orbán Viktor miniszterelnököt a jegybanktörvény módosítására. A fideszes forrásokra hivatkozó újság szerint Orbán Viktor először „nem volt túlságosan boldog” Matolcsy kérése hallatán, de aztán a miniszterelnök határozott arról, hogy a titkosításokat célzó javaslatot képviselői indítvány formájában terjesszék a parlament elé. – Azt akarta, hogy az „minél távolabb legyen a kormánytól” – írta a lap. A jegybankelnök állítólag azon nyugtalankodott, hogy kinyílnak az MNB sokmilliárdos ingatlanvásárlásainak üzleti dossziéi, például az Eiffel Palace és a Lónyay–Hatvany-villa megvételének részleteiről.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »