A kormány és az EBRD is vásárol Erste Bank-üzletrészt – Varga a vételárról nem nyilatkozott, de bankadócsökkentés az lesz

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank után a magyar állam is jóváhagyta a kisebbségi tulajdonrész megvételét az Erste Bank hazai üzletágában, ezzel hamarosan lezárulhat a több mint egy éve húzódó értékesítési folyamat. A nemzetgazdasági tárca szerint a lépéssel megerősödik a bizalom az állam és a bankrendszer között, ezzel együtt a kormány nem tervezi tovább bővíteni a bankvagyont.

Lezárultak az egyeztetések a legfőbb kérdésekben, a kormány fenntartja, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együtt fejenként 15 százalékos tulajdonrészt szerezzen az osztrák Erste Bank magyar üzletágában – jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető szerint már csak néhány technikai részletet kell rendezni, a fő témákban megegyeztek a felek, így májusban, vagy legkésőbb júniusban aláírható a szerződés. Az EBRD egy nappal korábban bólintott rá a vásárlásra.

Varga a vételárról nem kívánt nyilatkozni

Varga a vételárról nem kívánt nyilatkozni a végleges szerződés aláírásáig. Megjegyezte, hogy a fedezet biztosított, miután a kormány tavaly 15 milliárd forintot különített el az ügyletre. Valószínűsíthető, hogy a végösszeg ennél nagyobb lesz, mivel időközben az Erste megvásárolta a Citibank magyarországi lakossági üzletágát, és ezzel a bank piaci értéke is nőtt. Varga többször utalt arra a korábbiakban, hogy a legkomolyabb vita a felek közt az árban volt. Csütörtökön úgy fogalmazott, hogy egy olyan kompromisszum született, amivel a magyar állam és az Erste részvényesei is jól jártak. Az Erste a szándéknyilatkozat aláírásakor vállalta, hogy 550 millió euró értékben fog többlethitelt kihelyezni egyes megcélzott iparágakban.

Csökkenő bankadó

Az Erste-ügyletről tavaly februárban írták alá a szándéknyilatkozatot, azonban több fejlemény is hátráltatta a tárgyalásokat, például a bankadócsökkentés mértékének a számítása, vagy a bankrendszertől elvárt többletköltés a brókerbotrányban érintettek kártalanítására. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy épp az EBRD-megállapodásban vállalta a kormány, hogy megkezdi a bankokat sújtó iparági adó csökkentését, ami idén meg is kezdődött. Ennek eredményeként nagyban javult a korábbi években meglehetősen feszült viszony a kormány és a hitelintézeti rendszer között, megerősödött a bizalom. A jövő évi költségvetés alapján a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék, efelett az idei 0,24 százalékról 0,21 százalékra mérséklődik a kulcs. Idén az állam 79,2 milliárd forint adóbevétellel számol, 2017-ben 66,5 milliárd forint az előirányzat.

Varga hozzátette, a kormány számára továbbra is kiemelt szempont, hogy a magyar bankrendszer többségében hazai tulajdonban legyen, ez azonban nem jelenti azt, hogy huzamosabb ideig az államnak is tulajdonosi szerepet kellene vállalnia. Ezért adta el az állam az OTP Bank-részvényeit, az MKB eladása pedig jelenleg is zajlik, de már az idén megtörténhet a Budapest Bank értékesítése is. A továbbiakban nem tervez az állam újabb bankokban tulajdonossá válni, de Varga nem zárta ki, hogy megfelelő feltételek esetén tárgyaljanak még ilyen ügyletekről a jövőben. Arról, hogy az Erste-részesedést mennyi ideig akarja megtartani az állam, nem kívánt nyilatkozni, mondván a kérdés túl korai.

Az Erste közép-európai piacain átlagosan 3 százalékos növekedést remél 2016-ban, amelyek közül Magyarország kiemelkedik a munkanélküliség jelentős csökkenése miatt – írta a részvényeseknek küldött, a bank első negyedéves eredményeit bemutató levelében Andreas Treichl, az Erste Bank elnöke. A bank­vezető is kiemelte, hogy a vállalásoknak megfelelően csökkent idén a magyar bankadó, ezzel az Erste 25 millió eurót tudott megtakarítani, csoport­szintű profitja az első negyedévben 274,7 millió euró volt.

(Magyar Idők)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »