A könyv, amitől beindulnak a politológusok

A könyv, amitől beindulnak a politológusok

Megjelent a Parliament című csodaszép holland kötet, mi már át is lapoztuk. A politológusokon kívül az építészet és a minimalizmus kedvelőinek is nagyon tetszik majd – egyedül borsos ára rettentheti el az embert megvásárlásától.

A parlamenti üléstermek elrendezése, valamint a parlamenti vita és végső soron az adott állam politikai kultúrája között van egyfajta kölcsönhatás – ez az alapvetése az amszterdami XML építésziroda augusztusban megjelent könyvének, a Parliamentnek.

A Max Cohen de Lara és David Mulder van der Vegt vezette iroda az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 193 tagországának parlamentjeit vizsgálta. 2010-ben kezdték az adatgyűjtést – akkor, amikor az XML-t meghívták, hogy tartsanak előadásokat a Delfti Egyetemen –, interneten megtalált és tagországoktól bekért tervrajzok alapján dolgoztak. Ám 115 ország – köztük például Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok – nem volt készséges. Ezen esetekben a fellelhető fotók nyomán rajzolták meg az alaprajzokat, amelyek 1:400 arányban jelennek meg a könyv hasábjain. A Parliamentben jelölték azt is 1:5000 arányú ábrákon, hogy az üléstermek az adott épületen belül hol helyezkednek el.

A klasszikusok

via GIPHY

Az XML kidolgozott egy tipológiát is az üléstermek elrendezésére vonatkozóan: szemben álló padsorok; félkör; patkó; kör; osztályterem. A szemben álló padsorokat, amelyeket leginkább a brit alsóházból ismerhetünk. A demokrácia mintaparlamentjének tűnik, hiszen jól lehet vitatkozni benne, ám alapvetően mélyen demokratikus gyökerű, hiszen középen az uralkodó, a hatalom birtokosa ült régebben. Alapvetően a királyi bíróságok elrendezését idézi, de a hatalmi átalakulások nyomán jelentősen átalakultak a parlamentek. Mégis: a második világháború után, amikor újra kellett építeni az alsóházi üléstermet az Egyesült Királyságban, Sir Winston Churchill miniszterelnök amellett állt ki, hogy tartsák meg a szemben álló padsoros elrendezést. Igaz, a képviselők száma megnőtt, így amikor 650-en üldögélnek egy fontos vita idején az alsóházban, elég nagy a zsúfoltság. Sok egykori brit gyarmat vette át egyébként az elrendezést, az XML szerint összesen 19 ország alkalmazza – köztük Csehország az egyetlen, amelynek nem sok köze volt a britekhez.

El kéne hagyják a képviselők az azbesztos parlamentetSürgős felújításra szorul a brit parlament. Sokba fog kerülni, és hat évig az üléseket is másutt kellene tartani. Magyarországon is történt hasonló a közelmúltban. Részletek itt.

A félköríves elrendezés az XML szerint a 19. századi nemzeti öntudatra ébredés során divatos neoklasszicista építészeti irányzatból ered: az ókori görög és római színházak hangulatát imitálták ezzel. Ez lett a domináns üléstermi elrendezés, Európa legtöbb országában félkörívben ülnek a képviselők – még az Európai parlament brüsszeli és strasbourgi üléstermét is így alakították ki. A 20. században függetlenedett népek közül is sokan választották ezt az elrendezést, ám ekkor már nem az ókori hagyományokra, hanem az európai demokráciákra való utalásként.

A lópatkó elrendezés lehet számunkra a legismerősebb, hiszen a magyar Országgyűlés alsóházi üléstermét – amelyet ma is használ a törvényhozás – is így alakították ki. Az XML szerint ez az előző két verzió ötvözése: félkörív is van benne, valamint egymással szemben álló székek is. Korábbi brit gyarmatokon fordul elő gyakran, így például Ausztráliában is.

A furcsábbak

  Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet  

A típusok közül a legfrissebbnek a körkörös elrendezést tartja az amszterdami építésziroda. Az izlandi Althing nyomán egy német építész, Günter Behnisch tervezett először ilyen üléstermet 1980-ban, Nyugat-Németországban. Persze a bonni létesítményt már nem használják Németország újraegyesítését követően e célra. A világon összesen tizenegy helyen használják ezt a fajta elrendezést, köztük csak két európai ország akad: Liechtenstein és Szlovénia.

A könyv honlapjaMindenképp érdemes bekukkantani a könyvet promózó honlapra is. Az XML a könyv összeállítása során ellátogatott néhány parlamentbe, így például jártak a botswanai Gaboronében is, ahol műanyagszékeken üldögélhetnek az ország politikai vezetői, miközben a közügyeket beszélik meg. Képek és további információk itt.

A legfurcsább elrendezés azonban az osztálytermekre hasonlító nemzetgyűléseké. Ebben az esetben egymás mellett és mögött, egyenes padsorokban ülnek a képviselők, akik egy, a padsorok előtt szónokoló embert hallgatnak. Ez az elrendezés az XML szerint olyan országokban honosodott meg, amelyek nem nevezhetők teljesen demokratikus államoknak, így például Kínában, Kubában, Észak-Koreában és Oroszországban. A XML szerint az egyik leghíresebb és legszebb parlament, az Oscar Niemeyer által tervezett brazil országgyűlés is ilyen elrendezésű – az építésziroda szerint azért, mert a tervező megrögzött kommunista volt.

Az XML szerint ironikus, hogy a parlamenti üléstermek nagysága fordított arányban áll azzal, hogy mennyire jó az adott ország az Economist Intelligence Unit demokrácia-indexe. „A legkevésbé demokratikus országoknak van a legnagyobb üléstermük…” – írták a Parliament című kötetben.

A könyv gyenge pontja

A csodaszép, minimalista dizájnú kötetet lapozgatva alapvetően egy lexikon jut az ember eszébe: angol ABC-sorrendben követik egymást az ENSZ-tagállamok a maguk parlamenti üléstermeivel és néhány kiegészítő adattal. A függelékben azonban más sorrendekre bukkanhatunk: tipológia, demokrácia-index, építési idő, ülések száma, valamint ülésszám/népesség alapján is sorba rendezték a parlamenteket. Így derült ki például az, hogy Mikronézia a legkisebb parlamenttel rendelkező ENSZ-tagállam: mindössze 14-en foglalnak helyet a kör alakú ülésteremben.

  Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet  

Aki fogékony a szép dizájnra és erős a politika iránti érdeklődése, órákig tudja lapozgatni a könyvet egy őszi estén, például egy kandalló mellett. A kötettel csupán három komolyabb probléma van. Az első, hogy hófehér, így könnyen koszolódik; a második, hogy az adatok pár éven belül már idejétmúltnak számítanak olyan reformok esetén, mint amilyen 2014-ben, Magyarországon is zajlott. A harmadik az ára: Magyarországról az Idea Books oldaláról lehet megrendelni a 448 oldalas könyvet, amely 25 eurót (több mint 7600 forintot) kóstál. Ehhez még biztos hozzácsapódik a postaköltség is, így politológusoknak/építészeknek/dizájnrajongóknak lehet érdemes igazán megrendelni a kötetet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »