A kongó stadionok országa leszünk

A kongó stadionok országa leszünk

Bár feketén-fehéren kiderült, hogy a magyar lakosság többsége nem ért egyet az Orbán Viktor vezette kormány stadionépítési hullámával – a Századvég reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek 56 százaléka helyteleníti a beruházásokat –, természetesen folytatódnak a munkálatok. Sőt, a tervek alapján 2020-ig 32 új stadion épül mintegy 220 milliárd forintért.

A jövő évi költségvetésben a nemzeti stadionfejlesztési programon belül 12,369 milliárd forint van előirányozva, amiből a legtöbbet a szombathelyi Haladás-stadion felújítására adja majd a kormány, 5,6 milliárd forintot. A diósgyőri stadionra 3,769 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 1,5 milliárd, a budapesti Illovszky Stadion munkálataira 1 milliárd, míg a Bozsik Stadionra 500 millió forint van előirányozva. Április végén jelentették be a paksi stadion teljes felújítását és átépítését. A 2017 őszére befejeződő projekt a 4500 férőhelyes, fedett és nemzetközi meccsekre is alkalmas új stadion teljes költsége 1,4 milliárd forint, a helyi önkormányzat 600 milliót áldoz a beruházásra.

Még az idén átadják az MTK új, modern, 6500 néző befogadására alkalmas stadionját, amely az egyesületnek egy árva forintjába sem került, míg az állam 6,3 milliárd forintot különített el a projektre. Miközben mindenki számára világos, hogy a kék-fehérek találkozóin – talán a Fradi elleni bajnokit kivéve – sosem lesz telt ház. Sőt, maga Deutsch Tamás, az MTK Budapest klubelnöke a Bumm.hu portálnak adott videonyilatkozatában elismerte, a stadionépítések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. Bízik abban, hogy az új létesítményben sikerül majd az átlagnézőszámot háromezerre feltornászni. Kijelentette, ha ez nem sikerül, az az ő személyes kudarca lesz.

 

Persze nem elhanyagolható tény az sem, hogy a beruházások esetében menet közben alaposan meg lehet növelni a költségeket, így még több bevételhez lehet juttatni a klientúra vállalkozóit. Így lehetett jelen Mészáros Lőrinc cége, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. az MTK – a felcsúti polgármester egy másik cége építette nagyrészt a Pancho Arénát –, a Strabag a Videoton, a felcsúti székhellyel bíró Pharos ’95 Kft. a mezőkövesdi, balmazújvárosi és a felcsúti, míg a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. a Fradi és a Szolnok stadionjának építésénél.

A szombathelyi stadion egy külön eset. A korábban tervezett 9,6 milliárd forint helyett milliárdokkal többért, 15,2 milliárd forintból épülhet meg – a kormány költségvetési tételként emelte be a különbözetet a 2017-es büdzsébe –, amiben a Swieteksky-ZÁÉV konzorcium a kivitelező. Sőt, itt a beruházás reklámozására nettó 17,5 millió forintért leszerződtették a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-t, amelynek tulajdonosa nem más, mint a külügyminiszter barátja, Kuna Tibor.

Persze a fentiek ismeretében már jól tudhatja mindenki, van olyan kör, amelynek megéri a kormány stadionfejlesztési programja, aminek keretein belül 2020-ig 220 milliárd forintot költenének el 32 új stadion felépítésére. Miután közgazdászok szerint megközelítőleg 110 év múlva térülnek meg ezek a beruházások, felmerül, vajon az országnak megéri-e mindez.

17 százalékos kihasználtság

– A hazai foci színvonalának süllyedésével együtt az elmúlt öt esztendőben a hazai stadionok kihasználtsága összesen 17 százalékos volt, és a csökkenő nézőszámot nem az ultramodern, a szükségleteken bőven túlmutató beruházásokkal lehet és kell megállítani. A nemrég zárult bajnokságban átlagosan 17 ezer néző volt a lelátókon fordulónként, aminek a felét a Fradi meccsei hozták – jelentette ki lapunknak Muszbek Mihály sportközgazdász.

A szakma mindig is azt javasolta a kormánynak, hogy egy nemzeti stadiont, egy nemzetközi meccsek megrendezésére alkalmas klubstadiont építsenek – de csak ott, ahol több évtizedes focikultúrával bír az adott egyesület –, míg a többi esetben a meglévő létesítményeket újítsák fel a valós nézőszám 3-4-szeresét befogadó nézőtérrel.

– Előre megmondtuk, a stadionok minősége nem jár együtt a nézőszám emelkedésével, és sajnos igazunk lett. Még a viszonylagosan sikeres Debrecen esetében is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Ráadásul az sem jó, hogy tömegközlekedéssel alig lehet ezeket a stadionokat megközelíteni, kevés a parkolóhely körülöttük. És akkor nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak megépíteni, hanem fenntartani is kell ezeket a létesítményeket, ami jelenleg olyan 50-70 milliárd forintos költséget jelent évente – tette hozzá a szakember.

Így is akad a világon olyan, akinek tetszik a magyar stadionfejlesztési program. Nemrég hazánkban járt a kameruni labdarúgó-szövetség vezetése, megcsodálta a debreceni Nagyerdei Stadiont, a budapesti Groupama Arénát és a felcsúti Pancho Arénát. Batamak Pierre Joseph, a kameruni szövetség elnöke elárulta, mivel hazája lesz a 2019-es Afrika Kupa házigazdája, bízik abban, hogy a stadionépítésben nagy tapasztalatot szerzett Magyarország részt tud venni a kameruni stadionok és pályák kivitelezésében is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »