A kisebbségkérdés kezelését illetően Európában szemléletváltásra van szükség

A kisebbségkérdés kezelését illetően Európában szemléletváltásra van szükség

Európának keresztények a gyökerei, és ezeket a gyökereket nem lehet kivágni, mert azzal a lombját veszítenénk el – egyebek mellett ez is elhangzott április 30-án Bécsben a Pázmáneumban dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztos előadásán, amelyen Európa és az autonómiakérdés viszonyrendszerét vizsgálták meg. Elmondták: az autonómia nemcsak a számbeli kisebbségeknek, hanem a tituláris nemzeteknek is éppúgy a javát szolgálja, hiszen demokrácianövelő és konfliktuskezelő tényező, továbbá az autonóm közösségek gazdasága kimutathatóan élénkebb, hatékonyabb és gyarapodóbb. Az előadók sürgették az Európai Uniót, hogy az őshonos kisebbségek ügyét is legalább olyan súllyal és körültekintéssel kezelje, mint a bevándorlókét.

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztos Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke meghívására érkezett Bécsbe, és Varga János, a Pázmáneum rektora köszöntötte, illetve mutatta be őket a jelenlévőknek. Mindkét politikus több cikluson keresztül tevékenykedett a Parlamentben, együtt is dolgoztak többek között a Nemzeti Összetartozás Bizottságban és annak Autonómia albizottságában. Kalmár Ferenc az elmúlt esztendőkben tagja volt az Európa Tanács magyar delegációjának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése pedig a 2014. április 9-én strasbourgi ülésén elfogadta A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését, mely mindmáig hivatkozási alap mások mellett a Kárpát-medencei magyarság számára is. Szili Katalin nevéhez a nemzetpolitika terén többek között a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megalapítása fűződik, amelyet az Országgyűlés elnökeként 2004-ben hozott létre, s amely ma is létező, működő testület a Parlamentben. Szili Katalin, mint elmondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a miniszterelnök-helyettes megbízta őt az autonómiatörekvések támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásával. Ezzel összefüggésben látott napvilágot a közelmúltban a Joggal Európában című, az autonómiatörekvéseket áttekintő tanulmánykötet, amelyet az Elnök asszony Bécsbe is elhozott és megajándékozta vele a Pázmáneum rektorát és minden érdeklődőt.

A közel kétórás előadás elején Kalmár Ferenc szólt a nyugat-európai autonóm területekről, melyek közül Dél-Tirol példáját említette, valamint a svédek lakta, finnországi Åland-szigetet. Elmondta: Finnország egész területén a második hivatalos nyelv a svéd, noha a lakosságnak mindössze szűk 6 százaléka svéd nemzetiségű.
Az autonómia kérdésének kezelése tekintetében az előadó három részre osztotta Európát: a Hegyeshalomtól Nyugatra lévő területekre, ahol vannak működő autonómiák és ennek megfelelő társadalmi berendezkedések. A volt szocialista országokban – Hegyeshalomtól Románia keleti határáig, Moldáviáig –, mint mondta, az önrendelkezésről ma már lehet nyíltan beszélni, de valójában nem történik semmi, sőt Romániában inkább visszalépések vannak. „Moldáviától kelet felé, amikor előjönnek ezek a kérdések, rendkívül szélsőséges reakciókat lehet tapasztalni” – fogalmazott Kalmár Ferenc, érzékeltetve, hogy az autonómia vonatkozásában mennyire változó a helyzet Európában.


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »