A kalózok megeszik a DJ-ket

A kalózok megeszik a DJ-ket

Az elektronikus zenét is megviselik az illegális letöltések, már a DJ-k is kiakadtak erre – derült ki a brightoni zeneipari konferencián. A trend valóban megállíthatatlannak tűnik, a kérdés már csak az, miként lehetne megfordítani a folyamatot úgy, hogy mindenki jól járjon.

Nem újdonság, hogy az illegális zeneletöltő weboldalak megeszik a hivatalos zeneipart. A digitális hanghordozók megjelenésével – elsősorban az mp3 zenei fájlformátum térhódításával – az elmúlt tíz-tizenöt évben teljesen átalakult a piac, ezzel együtt leáldozott a hanghordozók – hanglemez, majd kazetta s végül CD – klasszikus értelemben vett kereskedelme. Hiába lett ismét trendi a bakelit, az elmúlt években nőtt az eladott lemezek száma, az ingyenes letöltést soha nem fogja lenyomni.

A téma körüli vita nagyjából egyidős a probléma megjelenésével, és a zeneipar képtelen bármiféle megoldást kínálni arra, hogy a zenei produktumok eladását a jogtiszta irányba terelje. Mindennek az a gyökere, hogy egy-egy produktum jogtulajdonosa gyakorlatilag semmit sem kap a dalai után, a szakmai szervezetek is aprópénzt csepegtetnek vissza nekik, miközben az ingyenes vagy hivatalosnak látszó, a felhasználóktól minimális, megfizethető havidíjat is beszedő, illegálisan működő oldalak sem fizetnek nekik. A problémákat tetézi, hogy a videomegosztó portálok megjelenésével, az online felületekre felkerülő zeneszámok után ezek az oldalak sem jeleskednek a lejátszások utáni kifizetésekben, miközben a feltöltött tartalomba helyezett reklámokkal agyonkeresik magukat.

A kalózoldalak kérdése, illetve az ebből fakadó jogdíjgondok a múlt héten megrendezett brightoni zenei konferencián is felmerültek.

S hogy tényleg egyre komolyabb a baj, mi sem jelzi jobban, már nem csak a zenészeknek, de a DJ-knek sem tetszik, hogy egyre több az illegális zeneletöltő oldal, ahol a munkáik elérhetők – amelyek úgy néznek ki, mint egy hivatalos zenei webbolt, ám a befolyt összegeket egy az egyben zsebre vágják.

A Brit Elektronikus Zenészek Szövetségének (AFEM) vezetője, Mark Lawrence úgy látja, az illegális honlapok tízszer nagyobb bevételt termelnek, mint a hivatalosak, így az iTunes, a Juno vagy épp a Beatport. Mondjuk az is elég beszédes, hogy szerintük ötmillió DJ zenélget ma a világon, azaz 1400 főre jut egy DJ, függetlenül attól, hogy Nyugat-Szaharában él vagy épp Grönlandon, így a jogdíjpiacot is nehéz lenne koordinálni, ám nem lehetetlen.

Első körben érdemes lenne tanulni maguktól a kalózoldalaktól. A zeneipar ugyanis országoktól függetlenül valahogy sosem tűnik rugalmasnak, ahelyett hogy kicsiben építkezne, mindig minél több pénzt akar szakítani a felhasználóktól, akik fizetni fizetnének a szolgáltatásért, ám egy ésszerű határon belül.

Próbának megtenné például egy regisztrációhoz kötött weboldal, ahol akár néhány ezer forintos havi díjért cserébe a felhasználók legálisan keresgélhetnének a teljes adatbázisban, és szabadon tölthetnék le a tartalmakat. A dalonként, albumonként fizetünk dolog – amit ma a legtöbben alkalmaznak – ugyanis nem tűnik túl praktikusnak. A csatlakozó előadók pedig a feltöltött dalaik, albumaik népszerűsége, illetve letöltési statisztikái után részesedhetnének a befolyt havi díjakból.

Egyelőre azonban nemigen találunk ilyen elven működő zeneletöltő weboldalt, pedig nagyjából ezzel mindenki – előadó, felhasználó és a zeneipar is – jobban járna, miközben a kalózoldalak a saját kardjukba dőlhetnének.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »