A Jobbik is a nemzeti konzultációban bízik

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett „valódi nemzeti konzultáció” első szakasza. „Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét” – mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki párt vezetője szólt arról, hogy a társadalmi konzultáció az említett témakörökről a kérdőívek kiküldésével folytatódik. Úgy fogalmazott: a Jobbik ma Magyarország legerősebb ellenzéki pártja, a Fidesz legerősebb kihívója, és reményeik szerint le is váltják 2018-ban a jelenlegi kormányt.

Így mindenki, aki visszaküldi a kérdőíveket, a leendő kormányprogram megírásában vesz részt; a válaszokat november 30-ig lehet visszaküldeni – mondta Vona Gábor.

Véleménye szerint a kormány eltorzította a nemzeti konzultáció fontos, a társadalmi véleményformálásra, a vélemény megkérdezésére alkalmas intézményét, valós társadalmi kérdések helyett propagandaeszközzé tette azt. Ezzel szemben a Jobbik három, valós problémára világító kérdésben hirdette meg a „valódi nemzeti konzultációt”.

Lezárult egy fejezet

Beszélt arról is, hogy a népszavazási kampány befejeztével a magyar közéletben is lezárult egy fejezet. Az elmúlt egy évben „a kormány a menekültpolitikába menekült, mindent a migráció szőnyege alá söpört” – fogalmazott, hozzátéve, „a népszavazás kijózanító eredménye” rá kell hogy ébressze a kormányt: nem lehet mindent ezzel az egy kérdéssel elfedni, szembe kell néznie a válságterületekkel.

Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője, oktatási szakpolitikusa egyebek mellett arról beszélt, hogy az elmúlt hat évben az Orbán-kormány oktatáspolitikája szakmai és finanszírozási szempontból is csődként jellemezhető.

Rig Lajos országgyűlési képviselő, a párt egészségügyi szakpolitikusa közölte: az egészségügyi rendszer 25-30 éve a „semmiből táplálkozik”. A rendszer legfőbb rákfenéje az alulfinanszírozottság. Arról is beszélt, hogy bár 500 milliárd forintot költött a kormány kórházfejlesztésekre, az esetek nagy többségében ez csupán a külső felújításokra volt elég, miközben „a küszöbön túl 19. század végi, 20. század elejei viszonyokkal” találkozhatunk.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »