A hős terroristák

A hős terroristák

A terrorelhárítás Belgiumban nagy győzelmet aratott, amikor március 19-én elkapta Salah Abdesalamot, akit a múlt év november 13-ai párizsi merényletsorozat kitervelőjének tartanak. Ezután Abdesalam terrorista társai is nagy sikert értek el március 22-én, amikor Brüsszelben megöltek több mint 30, s megsebesítettek körülbelül kétszázhatvan ártatlan embert. Ezek a Petőfi-vers alanyaitól eltérően olyan sehonnai bitang emberek, akik most (és bármikor) halni mernek, s ezért (vak)hittársaik hősöknek tartják őket.

A magányos merénylő, Gavrilo Princip, aki megorvgyilkolta az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét, szintén nemzeti hőssé avanzsált, s tette után 101 évre Belgrádban szobrot emeltek neki (2015. június 28.), amit a világhírű szerb filmrendező, Emil Kuszturica leplezett le. Száz évet sem kell várni, és a mostani öngyilkos merénylők mindenikének szobrot állíthatnak mindenütt, ahol életüket áldozták: Londonban, Madridban Párizsban, Brüsszelben, és még ki tudja, hol, ahol ezután gyilkolni fognak.

Most még csak az ismeretlen katona emlékműve előtt róják le kegyeletüket az államfők, de ha majd felállítják minden nagyobb európai városban az ismeretlen öngyilkos merénylő szobrát, akkor azokat a saját országukban kisebbségben élő németek, franciák, angolok, spanyolok fogják megkoszorúzni a terrorcselekmények évfordulóin.

A terrortámadások elfogott szervezőivel vagy azokkal, kiknek nem sikerül felrobbantaniuk magukat, mert udvariatlanul lekapcsolják őket, humánus módon, emberi jogaikat messzemenően tiszteletben tartva bánnak. Halálbüntetés nincs (csak a legdemokratikusabb Amerikában), így halálra sem ítélhetik őket. Különben is, lehet, hogy az nekik nem büntetés, hanem megdicsőülés lenne.

A hírhedt norvég Anders Breivik, akinek 77 ember meggyilkolása szárad lelkén, 21 év börtönbüntetést kapott. A börtönben tanulhat is, de most perel, mert elzárva tartják a többiektől, ami embertelen bánásmódnak minősül. Levélben panaszolja létkörülményeit: a kávét hidegen szolgálják fel, kevés a vaj a kenyerén, nem kapott hidratáló krémeket és rossz a kilátás cellájából. Európa nyugati felében ilyen sors vár a lefülelt terroristákra.

Brüsszelben most teljes a készültség. Bár ez eddig nem így volt. Vince Loránd, az RMDSZ külügyi titkára (aki Brüsszelben tartózkodik) tudomása szerint ezzel a problémával mintegy kétszázan foglalkoztak.

„Romániában két megyére esik ennyi szekus” – tette hozzá. Mondjuk, meg is van az eredménye, mert nálunk cselekvés előtt lefülelik a tűzijátékból bombát készítő amatőr „terroristákat”. Biztonsági embereink mehetnének tanítani a balga belga terrorelhárítókat.

A belgák most minden katonát, rendőrt mozgósítottak. Amikor tavaly a párizsi merénylet utáni napon kimentünk a francia főváros utcáira, ott is mindenütt katonákat, rendőröket, kommandósokat láttunk. Nyugodt voltam, és megjósoltam, hogy újabb terrorcselekményre ott és akkor nem kerül sor. Meg kell várni, hogy elteljen egy kevés idő, felejtődjék a tragédia, lankadjon az éberség, és majd akkor jön az újabb támadás. Így is történt.

A merénylők általában a nyugat-európai országok, másod-, harmadgenerációs állampolgárai, akiknek nagyszülei vagy szülei származnak iszlám országokból, és egyáltalán nem akarnak integrálódni a közegbe, ahol élnek.

Érdekes, hogy azokban az országokban igen-igen idegenkedtek és máig ódzkodnak az innen, Kelet-Európából származóktól, pedig tőlünk legtöbben oda dolgozni mennek, és minél hamarabb megpróbálnak belesimulni a tájba.

A kilencvenes évek elején, amikor még vízum szükségeltetett, Svédországba akartunk barátainkhoz ellátogatni. Eszünk ágában sem volt ott maradni. Kértek egy halom aktát tőlünk, de nem kaptunk beutazási engedélyt. Lehet, hogy terroristagyanúsak voltunk?

Most nyakló nélkül mehet mindenki, akiről semmit nem tudnak, s majdhogynem tenyerükön hordozzák őket. Vajon meddig?

Kuti János
Háromszék


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »