A "holnapután szakembereinek" 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott képzettséggel

A "holnapután szakembereinek" 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott képzettséggel

Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma – jelentették pénteken németországi lapok. Háromnegyedük férfi, kétharmaduk 33 év alatti; 1,8 százalékuk mondta, hogy beszél németül. 80 százalékuk nem rendelkezik Németországban elfogadott képzettséggel, de a szövetségi munkaügyi ügynökség egyik vezetője szerint ők a "holnapután szakemberei".

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön vette nyilvántartásba a 200 000. menedékkérőt a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) értesülése szerint.

A Lügenpresse altatása szerint a számok azt jelzik, hogy a "menekült"hullám jelentősen alábbhagyott tavaly ősz óta: míg az idén több mint négy és fél hónap alatt érkezett 200 ezer menedékkérő, tavaly csak októberben 181 ezret regisztráltak.

Háromnegyedük férfi, kétharmaduk 33 év alatti

Ugyancsak pénteken ismertette a németországi sajtó a BAMF első nagyobb szabású elemzését az egykori Németországot elárasztó horda összetételéről. A felmérés szerint a 2015-ben érkezettek háromnegyede férfi, és e csoporton belül a 33 év alattiak aránya a legnagyobb, 68 százalékos.

A mintegy 300 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint a felnőtt férfiak kétharmada és a felnőtt nők egyharmada dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját. A férfiak jellemzően kisiparosok vagy segédmunkások voltak, a nők többsége a szolgáltató szektorban dolgozott vagy tanár volt.

Ezek sem a várt orvosok, informatikusok és mérnökök…

A megkérdezettek 18 százaléka felsőfokú végzettségről, 20 százaléka középfokú, 22 százaléka alapfokú végzettségről számolt be, és 7 százalékuk mondta azt, hogy nincs iskolai végzettsége. Az átlagosnál alacsonyabb a képzettségi szint az afgán, a pakisztáni, a nyugat-balkáni országokból származó és az eritreai menedékkérők körében, míg a szíriaiak és az irániak körében 27 százalék, illetve 35 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

…de közel 2 százalékuk beszél németül

A megkérdezettek 28,1 százaléka számolt be angol nyelvtudásról, és 1,8 százalékuk mondta, hogy beszél németül.

A BAMF felhívta a figyelmet, hogy az adatokat óvatosan kell értelmezni, főleg azért, mert nagyok a különbségek a német oktatási rendszer és a származási országok oktatási rendszerei között.

A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) betolakodókkal foglalkozó vezetője, Raimund Becker a munkaerőpiaci esélyekkel kapcsolatban pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a tavaly érkezett mintegy 1,1 millió menedékkérő várhatóan nagyjából 60 százaléka kapja meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, vagyis durván 600 ezer ember szerezhet munkavállalásra is feljogosító tartózkodási engedélyt.

A "holnapután szakembereinek" 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott képzettséggel

Az eddigi tapasztalatok alapján ennek a csoportnak 70 százaléka lehet munkaképes korú, azaz mintegy 350-400 ezer embernek kell helyt állnia a munkaerőpiacon. Elhelyezkedésük igen hosszú folyamat lehet, az első két évben nagyjából 10 százalékuk találhat munkát – mondta a BA igazgatósági tagja.

Hangsúlyozta, hogy a "menekültek" 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott formális képzettséggel és olyan munkatapasztalattal, amelyet a német munkaadók elvárnak, ezért a "menekültek" "a holnapután szakemberei" lehetnek.

(MTI nyomán)

Csak a hülye nem látta előre: a jövevények 3/4-e segélyből élősködik – az öngyilkos németek havonta ezer eurót adnak nekik

Már a német nagyvállalati vezetők is sokallják az afgán orvosokat, szír informatikusokat és eritreai mérnököket


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »