A helyzet változatlan

A helyzet változatlan

1981 júliusának egyik hajnalán a lábunknál fogva rángattak ki a Szent Anna-tónál felhúzott sátrunkból az oda kivezényelt milicisták, és még mielőtt felocsúdhattunk volna, már ránk is ripakodtak: azonnal adjuk oda nekik személyi igazolványainkat. Így jutott a mogorva hatóság tudtára, hogy ama emlékezetes Anna-napot megelőző éjszakán mi is azok között voltunk, akik hitet tettek magyarságuk mellett, és elítélték a kommunista rendszer elnyomó és jogainkat semmibe vevő politikáját. Ennek első következményeként augusztusban borsos pénzbüntetést róttak ki rám a tónál az említett időpontban elkövetett, úgymond, „csendháborítás” miatt. Folytatásaként Kolozsváron egy professzor előadásáról hurcoltak el a Securitate pribékjei, majd a megtörésemet célzó két, kihallgatásoktól terhes esztendő után, a diplomavizsga napján eltávolítottak a főiskoláról.

Azóta kis híján 35 esztendő múlt el fölöttünk, a diktátor 26 éve megbukott, de 2016 áprilisának egyik délutánján mégis az előbbivel azonos tartalmú csendőrségi jegyzőkönyvet találtam a postaládámban. Ismét megbüntettek, mert folyó év március 10-én 18 óra 30 perckor egy szerintük engedélyezetlen felvonulás résztvevőjeként a marosvásárhelyi Rózsák téren megzavartam az ott lakók nyugalmát. Állításukat egy videofelvételre alapozzák.

Döbbenten betűztem a hányaveti módon papírra firkantott sorokat, és habozás nélkül eldöntöttem, a rám kirótt bírságot nem fogom kifizetni, az ügyet pedig jogi útra terelem. Ugyanis a román alkotmány által biztosított gyülekezési jogom durva korlátozásán kívül több nyomós okom is akad erre. A hatóságok részéről irányunkba gyakorolt megfélemlítési kísérlettől, a jogtalanul készített és felhasznált videofelvételeken és zaklatáson át, a valótlan állításokra alapozott pénzbüntetésig.


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »