A helyzet nem kedvez a TTIP-tárgyalások gyors lezárásának

A helyzet nem kedvez a TTIP-tárgyalások gyors lezárásának

Számos európai ország vezetője az utóbbi hetekben szkeptikusan nyilatkozott az Európai Unió és az Egyesült Államok között még 2013 júliusában megkezdett szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) kilátásairól.

Számos európai ország vezetője az utóbbi hetekben szkeptikusan nyilatkozott az Európai Unió és az Egyesült Államok között még 2013 júliusában megkezdett szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) kilátásairól.

Sem az Egyesült Államokban javában folyó elnökválasztási kampány, sem a menekültválság és a Brexit miatt érzékeny európai politikai helyzet nem kedvez a tárgyalások gyors lezárásának – mondták az MTI által megkérdezett szakértők.

Antalóczy Katalin, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára szerint egyik egyesült államokbeli elnökjelölt, sem a republikánus Donald Trump, sem a demokrata Hillary Clinton “nem lelkesedik” a megállapodásért. Felidézte, a tárgyalásokat Barack Obama kezdeményezte, az ő elnökségére tette volna fel a koronát, ha megszületik a megegyezés. A TTIP kimondott célja volt, hogy növelje az Európai Unió (EU)-Egyesült Államok együttműködés versenyképességét a feltörekvő országokkal, elsősorban Kínával és Indiával szemben.

Elekes Andrea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint is az Egyesült Államokban a választási kampány, Európa pedig a Brexit és a migrációs válság az “integrációs elkötelezettség” gyengülését, a tárgyalások lassulását vetíti előre – vélekedett.

Szabó Marcel ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója úgy vélte, a most fellángoló vita fő oka az időzavar lehet, a potenciális egyezménnyel várhatóan gazdasági előnyhöz jutó szereplők a folyamatot gyorsítanák, akik ellenben veszteségekre számíthatnak, azok lassítanák. Általános az az értékelés, hogy ha a novemberi amerikai elnökválasztás előtt nem sikerül megállapodásra jutni, akkor akár évekkel is elhúzódhat, sőt meg is hiúsulhat a folyamat. Ebben a helyzetben legalább két okból indokolt lehet a tárgyalások felfüggesztését javasolni: vagy azért, mert egy politikus eleve szkeptikus az ilyen szerződések hasznát illetően, vagy mert elvben támogatja ugyan, de belátja, hogy a kapkodás nem vezethet elfogadható megoldáshoz. Az utóbbi álláspontot képviselők, az eddig megszólalók közül a németek, inkább felfüggesztenék és jövőre folytatnák a tárgyalásokat, az előbbiek, a franciák és osztrákok, “némi elégedettséggel”, végleges kudarcról beszélnek.

Antalóczy Katalin megjegyezte, a tárgyalásokról nincs magyar kormányzati álláspont, mivel a kereskedelempolitika közös az EU-ban: az EU tárgyal és nem a nemzeti kormányok. Az előzetes számítások azt mutatták, hogy Magyarország szaldója is pozitív lenne a megállapodás után, elsősorban az autóipar járna jól – összegezte.

Elekes Andrea, emlékeztetett arra, hogy a tárgyalások 24 témakörben, 4 fő fejezet – piacra jutás, szabályozási együttműködés, szabályok és intézményi kérdések – alá csoportosítva folynak.

A piacra jutás területén kiemelt fontosságú lehet Magyarország számára mezőgazdasági termékek piacra jutása, illetve a földrajzi eredetmegjelölés kérdése. Az Egyesült Államok szempontjából érzékeny terméknek minősülnek a tejtermékek, a cukor és a cukoripari termékek, valamint a marhahús. Fontos, hogy csak kvótán belül vagy azon kívül is lesz-e vámcsökkentés, valamint az, vajon határoznak-e meg esetleg vámmentes kvótát – emelte ki.

Szabályozási területen a tárgyalások a vegyiparra, a kozmetikai termékekre, gépekre, berendezésekre, orvosi műszerekre, gyógyszeripari termékekre, textilipari termékekre és autókra terjednek ki – ismertette.

Napirenden van a kis- és közepes vállalatok piacra jutásának javítása, mivel jelenleg e vállalatok számára a rendkívül bonyolult szabályok, a különböző díjak és illetékek gyakran nagyobb terhet jelentenek, mint a vámok.

Az ukrán-orosz válság miatt fontossá vált gázellátási diverzifikációt segítheti az Egyesült Államok földgázexportra vonatkozó tilalmának az eltörlése. Az Egyesült Államok rendkívül versenyképes a palagáz területén, az onnan származó gáz akár a költségek csökkenését is eredményezheti, ami kedvezően hathat az európai vállalatok versenyképességére.

Szabó Marcel arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából aggályos az interkontinentális kereskedelem ösztönzése, hiszen a távolság növekedésével a kereskedelem egyre nagyobb mértékben terheli a környezetet. Ezt a terhet azonban a jelenlegi gazdasági rend nem fizetteti meg a távolsági kereskedelemből profitáló gazdasági szereplőkkel, hanem a környezetszennyezést elszenvedő jelen és a természeti erőforrások fogyatkozása által sújtott jövő nemzedékekre terheli – vélekedett. Ez torzítja a gazdaságot, arra ösztönzi annak szereplőit, hogy felelőtlen, fenntarthatatlan gazdasági tevékenységből szerezzenek profitot – tette hozzá. Hangsúlyozta, az is torz piachoz vezetne, ha a szigorú környezeti, fogyasztóvédelmi, állatvédelmi szabályok alapján működő európai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak egy egybenyitott piacon a lazább jogi keretek között tevékenykedő amerikai konkurenciával kellene versenyre kelnie.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezett vitarendezési mechanizmusok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogi gondolkodását az európai jogrend fölé emelnék, és ilyen feltételek között az elfogulatlanságnak még a választott bírósági fórumoknál ma általában elérhető szintjét sem lehet remélni.

Úgy vélte, a döntőbírósági szakértők “néhány száz fős exkluzív klubja” alapvetően elkötelezett a szabad kereskedelem mellett, emellett az eljárás többféle szereplőjeként is fellépnek: a panaszos ügyvédjeként, a bepanaszolt állam jogi képviselőjeként vagy bíróként is.

Ezekben a döntőbíráskodásokban a magántulajdon joga áll mindenek felett, és ehhez képest alárendelt szerepet játszanak a demokratikus alapjogok – húzta alá aggályait az ombudsmanhelyettes.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »