A háztartásoknak már a harmada egyszemélyes

Minden harmadik magyar háztartásban csak egy személy él, és ez több mint 1,2 millió egyedülálló – derül ki a tavalyi mininépszámlálás adataiból. Ez jelentős növekedés, 1990-ben ugyanis minden negyedik háztartásban élt egy személy. A magyar családok 18 százaléka úgynevezett egyszülős háztartás. Az egyszülős családok száma több mint 503 ezer volt tavaly októberben, 86 százalékukban az anya nevelte egy vagy több gyermekét.

A háztartások többségét az egyedülállók teszik ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a rendszerváltás évétől 2011-ig nagymértékben nőtt, az elmúlt öt évben viszont valamelyest csökkent az egyedülállók aránya, de most is 32 százalék felett van. Ennek oka többnyire a családi kapcsolatok lazulása, a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek számának növekedése. Valamennyi korcsoportban nagy a növekedés 1990-hez képest, a 40 éven aluli egyedülállók száma 65 százalékkal, a 40–59 éves korcsoporté 97 százalékkal gyarapodott 1980-hoz viszonyítva, a 60 éves és idősebb egyedülállók száma megduplázódott – derült ki a KSH adataiból.

Az utóbbi öt évben kicsit nőtt az egy háztartásban élők száma. Míg öt évvel ezelőtt 100 háztartásban 236-an laktak, addig a tavalyi népszámlálási adatok szerint két fővel többen. Minden népszámláláskor a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb 2001-ig, 2011-ben egytagú háztartásból volt a legtöbb, 2016-ra megint egy picit beelőztek a kétszemélyes háztartások.

A kétszemélyesnél nagyobb háztartások száma is folyamatosan csökken. Tavaly a háztartások 18 százalékában éltek hárman, 13 százalékában négyen, az ennél népesebb háztartások aránya nem éri el a 7 százalékot sem. A legalacsonyabb létszámú háztartások a fővárosban, a legnépesebbek Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak.

A lakosság alig 2,5 százaléka él többgenerációs háztartásban, a többcsaládos háztartások aránya Budapesten kirívóan alacsony. A leggyakrabban Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében költöznek össze a szülőkkel a fiatalok, de ott is csak a családok 4 százaléka ilyen. Ugyanakkor a háromgenerációs családok aránya 2011-hez képest nőtt, a háztartások 5 százalékában élnek együtt fiatalok, középkorúak és idősek. Korábban a családok 4,6 százalékában élt három generáció.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »