A hálapénz csak önkéntes lehet, kikényszerítése bűncselekmény

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan nyújtott juttatás akkor minősül jogszerűnek, ha ez egyfelől önkéntes, másfelől a szolgáltatás nyújtását követően valósul meg. Ha az ellátó személyzet a kiszolgáltatott betegtől, vagy annak hozzátartozójától nyíltan vagy burkoltan „megkéri” az ellátás árát, az tegyen feljelentést, mert ott nem hálapénzről, hanem bűncselekményről van szó.

Azt gondolhatnánk, hogy a paraszolvencia, a hálapénz fogalma mindenki számára magától értetődő, mindenki tudja, miről van szó. Ennek ellenére a legnagyobb internetes közösségi szótár nem is tartalmaz erre vonatkozó önálló szócikket – fejtette ki dr. Vágány Tamás.

Vajon szabad hálapénzt adni egészségügyi dolgozóknak vagy ez minden esetben bűncselekmény? A hivatásos jogalkalmazók körében sem volt a közelmúltig egyetértés a hálapénz fogalmát és szankcionálhatóságát illetően.

Önkéntes és a szolgáltatást követően valósul meg

A hálapénz fogalmának elsősorban a büntetőjogban és az adójogban van kiemelt jelentősége. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan nyújtott juttatás akkor minősül jogszerűnek, ha ez egyfelől önkéntes, másfelől a szolgáltatás nyújtását követően valósul meg – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ebben az esetben ez az ellátott személy hálájának a jele, ami törvényileg megengedett, nem valósít meg vesztegetést, mert nem minősül jogtalan előnynek, adóköteles jövedelem.

A Kúria álláspontja szerint – amely mérvadó az összes bíróság számára – „a társadalomban hosszabb időre visszavezethetően kialakult és elfogadott szokások szerint egyes szolgáltatások esetében az azokat igénybe vevők a szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségüket anyagi juttatás – borravaló – nyújtásával nyilvánítják ki.

Ahogyan azonban az a borravaló esetében fel sem merül, úgy a hálapénz sem minősül jogtalan előnynek, hiszen a jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete kifejezetten nevesíti e két bevételt, mégpedig akként, hogy a 7.2. pont értelmében a hálapénz – a borravalóval ellentétben – adóköteles jövedelem.”

Nem lehet kérni és az ellátás feltételéül szabni

A fentiekből következően hálapénzt nem lehet előre, sem utólag „kérni”, és attól nem lehet ellátás elvégzését feltételül szabni. Az ilyen módon kért és nyújtott juttatás törvénytelen, és nem hálapénz, hanem jogtalan előny, adott esetben vesztegetés.

A Kúria így fogalmaz: „az előre – az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt – adott előny nem hálapénz, és az sem, amelyet a beteg nem saját elhatározásából, nem önként szolgáltat. A kért és ennek eredményeként kapott juttatás tehát nem sorolható a hálapénz kategóriájába. Kérés alatt értendő pedig minden olyan magatartás – így a célozgatás, a szokásokra történő figyelemfelhívás stb. is -, amely az önkéntességet, s ennek folytán a juttatás hálapénz jellegét kizárja.”

A hálapénzt tehát nem szabad összemosni a jogtalan előny és a vesztegetés fogalmával – hangsúlyozta dr. Vágány Tamás.

Az egészségügyben dolgozók személyes magatartásukkal gyakran adják kiváló példáját az áldozatkészségnek, önzetlenségnek és elhivatottságnak. Aki ezt tapasztalja, saját elhatározása nyomán bármikor kifejezheti köszönetét az érintetteknek, de sohasem előre.

Aki pedig ennek ellenkezőjével találkozik, tehát amikor az ellátó személyzet a kiszolgáltatott betegtől, vagy annak hozzátartozójától nyíltan vagy burkoltan „megkéri” az ellátás árát, az tegyen feljelentést, mert ott nem hálapénzről, hanem bűncselekményről van szó – tanácsolta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

(Origó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »