A gazdag országok kapták az uniós pluszpénzt

A régebbi, gazdagnak számító uniós tagállamokra jutott a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében eddig megvalósított beruházások túlnyomó része – derült ki az Európai Beruházási Bank csütörtökön közzétett jelentéséből.

A helyzetértékelés szerint a tavaly útjára indított európai beruházásösztönző intézkedéscsomagból eddig a legtöbbet Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia profitált, számos infrastruktúra-fejlesztési projekt kapott támogatást ezekben az országokban.

A kis- és középvállalkozásoknak eddig juttatott pénzek 54 százalékát német, francia és olasz cégek kapták.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság három év alatt, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházás megvalósulását szeretné elérni. A tervek szerint 240 milliárd eurót infrastruktúra-fejlesztésre és innovációra fognak fordítani, 75 milliárdot pedig a kkv-k támogatására.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében június végéig 104,8 milliárd euró értékű beruházást sikerült megvalósítani, ami majdnem pontosan harmada a kijelölt célnak. Ha az eddigi trendek folytatódnak, akkor az EFSI várhatóan eléri a célszámait – írták az Európai Beruházási Bank által kiadott dokumentumban.

Az EIB mindazonáltal „aggasztónak” tartja, hogy a befektetések legnagyobb része, csaknem 92 százaléka az Európai Unió tizenöt régebbi, gazdagabb országában valósul meg, az újonnan csatlakozott tagállamoknak pedig mindössze a 8 százalék jut.

„Ez különösen elgondolkodtató, minthogy Európa legfejletlenebb régiónak többsége a közép- és kelet-európai országokban található” – hangsúlyozták.

A jelentésben ugyanakkor leszögezték, félrevezető lehet az abszolút számok összehasonlítása: ha az EFSI által kiutalt összegeket összevetik a tagországok bruttó hazai termékével (GDP), akkor látható, hogy a kisebb gazdaságok nagyobb arányban részesültek az alap finanszírozásaiból.

Az Európai Beruházási Bank becslései szerint az EFSI rövid távon 0,8 százalékkal növeli az Európai Unió GDP-jét és 830 ezer új munkahelyet teremt, hosszú távon viszont 1,1 százalékos GDP-bővülést és 1,4 millió új munkahelyet eredményezhet.

„Európának fel kell pörgetnie a beruházásokat az innováció, a kutatás-fejlesztés, a kkv-k, a stratégiai infrastruktúra és a klímaváltozás elleni harc terén, és ezek pontosan azok a fajta befektetések, amelyeket az EFSI serkenteni kíván” – közölte Ambroise Fayolle, az EIB alelnöke.

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.

Az Európai Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy javaslatot tesz a beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. A kiterjesztett program keretében a brüsszeli tervek szerint 2020-ig legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »