A füleki 1936-os nagy sztrájkra emlékezve

A múlt század második évtizedében Nógrádban is megerősödött a kommunista mozgalom, beleértve a Kommunista Pártot, amely jelentősnek mondható népszerűségre tett szert a régió munkássága körében is. Ennek egyik oka az volt, hogy az 1. világháborút követő országváltás és a gazdasági világválság érezhető következményeként gyakorlatilag leállt, majd megszűnt a régió csaknem valamennyi gyára, melyek azt megelőzően biztos megélhetést adtak a lakosoknak.

 

Jelentős szerepe volt ebben a cseh gazdasági köröknek, melyeknek nem volt érdeke a helyi ipar fenntartása, hiszen annak felszámolása piacot teremtett a számukra.  Több hiteles visszaemlékezés szól például arról, hogy a megszüntetett losonci gyárak gépeit és berendezéseit vagonokba rakták és kivitték Csehországba.

 

A füleki zománcgyár. Korabeli képeslap (Puntigán József gyűjteménye).

 

A nógrádi gyárak felszámolási folyamatában kivételt képezett a Füleki Zománcgyár, amely termékei jelentős részét szállította Cseh- és Morvaországba, s többen úgy vélték, hogy egyszerűbb és gazdaságosabb lenne, ha gépeket is kivinnék oda. A gyár helyi vezetői, élükön Hulita Vilmos igazgatóval és munkásai azonban elérték, hogy erre ne kerüljön sor. A gépek maradtak, s ha nagyon szerény fizetési feltételekkel, de munkát adtak Fülek és környéke lakosainak. A munkások létszáma 1934-ben elérte a kétezret.

 

Az egyik legnagyobb méretű sztrájk az országban

 

A nehéz körülmények viszont egyre nagyobb szintű elégedetlenségbe torkollottak, melynek eredménye 1936. augusztusában az ország egyik legnagyobb méretű sztrájkja lett, melybe a füleki gyár munkásainak nagyobbik része bekapcsolódott.

 

A Losonci Hírlap cikke a sztrájk megkezdéséről.

 

A sztrájk 1936. augusztus 3-án kezdődött, melyről a Losoncon megjelenő hetilap, a Losonci Hírlap augusztus 9-én megjelent tudósításában olvashatunk. Eszerint a hónap első hetében „kommunista izgatásra” sztrájkba léptek a füleki gyár munkásai, akik csak annak kitörése után kezdtek „bérköveteléseket hangoztatni”. A szakszervezetek nem is tudtak a sztrájk megkezdéséről, így „tudtukon kívül úgynevezett vadsztrájk kezdődött“.

 

A tudósítás megállapítja, hogy a munkabérek „hihetetlenül alacsonyak” A gyár vezetősége ezt azzal indokolta, hogy különben nem lenne képes a gyárat fenntartani, mert a vasúti kedvezmények megvonása miatt a gyár nyereség nélkül dolgozik és a vállalat már évek óta nem fizet osztalékot.

 

Bacskai Béla, festőművész alkotása a sztrájkról (A füleki Kovosmat n.v. füzetében).

 

1700 munkás sztrájkolt

 

A sztrájkoló munkások először a labdarúgó pályán tartózkodtak, de onnan a „nagyszámú csendőri készültség” eltávolította őket. Ezt követően a gyárral szembe lévő, a későbbiekben a Vöröskő nevet kapott dombra tették át a székhelyüket. A gyárban lényegében csak a hivatalnokok és mesterek dolgoztak néhány munkással. A többi mintegy 1700 munkás sztrájkolt. A tudósítás szerint nagyon sok „idegen izgató” is közéjük „keveredett”, akiknek a bujtogatásra néhány sztrájktörőt és mestert is megvertek. Ezzel együtt megkezdődtek a tárgyalások is.

 

A sztrájkolók ellen is ilyen gumibotot használtak. Felvétel: Maroš Mesiarik.

 

A gyár utódja, a Kovosmalt nemzeti vállalat 1981-ben megjelent ismertető füzete szerint a gyár vezetése különböző módon megpróbálta munkára bírni a sztrájkolókat. A sztrájk kezdeti napján, a termelés délutáni műszakjába 200 munkást hoztak, akiket a műszak bevégzése utána a sztrájkolók kövekkel dobáltak meg. A sztrájk első hetében a szakszervezeten kívüli munkások is kaptak támogatást. A munkásotthonban konyhát létesítettek, ahol főztek a sztrájkolók részére. A városban és a környékbeli falvakban pedig gyűjtéseket szerveztek a sztrájkolók támogatására.

 

A Losonci Hírlap az augusztus 23-i számában azt írja, hogy a munkások még mindig sztrájkolnak, és a „kávéfőző masinákat tisztviselők csinálják”. Augusztus 20-án a kerületi hivatal kezdeményezésére egyeztető tárgyalás volt, melyen az Országos Hivatal és az országos Munkaügyi Hivatal küldöttjei vettek részt. Nem történt megegyezés „mert a gyár nem hajlandó többet fizetni, de viszont a munkások már hajlandóságot mutatnak a munka felvételére”.

 

A sztrájk első emléktáblája. (A füleki Kovosmat n.v. füzetében).

 

A következő tárgyalás időpontját augusztus 28-ára tűzték ki, ami meg is valósult. Hosszas tárgyalások után a sztrájk 1936. augusztus 30-án ért véget, a munkások fokozatosan felvették a munkát. A Losonci Hírlap tudósítása szerint a sztrájk eredménye:

„Lényegtelen béremelés, amivel szemben 4 heti bérveszteség áll; látszólagos szociáldemokrata győzelem, akik a tárgyaló asztalnál ügyesebbenk bizonyultak, mint a sztrájkot megszervező kommunisták. Ma a sztrájk tulajdonképpen már tárgyalások nélkül is véget értek, mivel a munkások lassanként visszaszivárogtak munkahelyeikre és a tárgyalásokkal inkább csak formailag fejeződött be a 4 hetes bérharc.”

 

Emlékplakett 1976-ból. Felvétel: Maroš Mesiarik.

 

Emlékplakett a 45. évforduló alkalmából.

 

Emlékplakett a 45. évforduló alkalmából. Maroš Mesiarik felvétele.

 

A későbbiekben a „Vörös Fülek” megnevezést (is) kapott sztrájk eseményeit Lóska Lajos (1917-1987), író, a Füleki Gimnázium tanára örökítette meg az 1975-ben, a pozsonyi Madách Kiadónál megjelent Tábortűz a Vöröskőn c. regényében.

A regény címoldala. Felvétel: Puntigán József.

 

A  sztrájk 25. évfordulójának emlékére Vöröskő tetején állítottak emlékművet 1961-ben. A hasáb alakú gránittömbön az 1936, 1961 és az utólagosan ráírt 1996-os évszámok olvashatók.  Napjainkban elhagyatottan, sűrű bozótban lehet csak rátalálni.

 

Az elhagyatott emlékmű. Felvétel: Puntigán József.

 

A sztrájk emlékét több plakett mellett egy kétnyelvű márványtáblán is megörökítették, amelyet az esemény 40. évfordulója 1976-ban alkalmából lepleztek le. A sors fura fintora, hogy a táblát ellopták. A mai is látható „felújított“ tábla 2006-ban került a mai Kultúrotthon falára: „Z príležitosti 70. výročia štrajku / Fiľakovských robotníkov / vdačný občania // A füleki munkássztrájk / 70. évfordulója  tiszteletére / a hálás lakosság. // 1936-2006”.

 

A 2006-ban leleplezett emléktábla. Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »