A Fidesz biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság nem kaszálja el a lex CEU-t

A Fidesz biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság nem kaszálja el a lex CEU-t

– Majd biztos, alaposan megvizsgálják, mielőtt átengedik a törvényt, azért, hogy ne mondhassák róluk, nem megfontolt döntést hoztak – ezzel az elszólásszerű mondattal reagált egy fideszes képviselő, volt kormánytag arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi lesz a sorsa a lex CEU-nak, illetve annak a jogi szakvéleménynek, melyet Sólyom László mellett Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok jegyeznek. (A képviselő azért nem vállalta nevét, mert hivatalos nyilatkozattételre nem kapott felhatalmazást.)

http://mno.hu/

A jogi vélemény szerint, melyet Lévay Miklós lapunknak is kifejtett „a törvény egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat az Alkotmánybíróságnak – tekintettel az alaptörvény-ellenesség súlyára, valamint arra, hogy az érintett rendelkezések még nem kerültek végrehajtásra – ex tunc (visszaható) hatállyal meg kellene semmisítenie”.

A Fideszben azonban biztosak benne, hogy az Alkotmánybíróság nem így dönt majd, és átengedi a jogszabályt.

A már idézett egykori kormánytagon kívül még egy, az ügyet szintén jól ismerő fideszes képviselővel, szakpolitikussal is beszélgettünk a lex CEU-ról (aki szintén névtelenséghez kötötte véleménye megjelentetését). Egymástól függetlenül mindketten úgy vélekedtek, hogy a törvényt bíráló Sólyom-féle beadvány jogi szempontból „értelmezhetetlen”.

A jogi szakvélemény szerint három ponton sérti a törvény az alkotmányt: alaptörvény-ellenesen korlátozza az egyetemi autonómiát, sérti a tanszabadsághoz, a kutatáshoz való jogot és teljesíthetetlen feltételeket támaszt az intézménnyel szemben.

Forrásaink ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy ezek az érvek nem állnak meg.

– Az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy az állam az általa alapított egyetemek tanítási rendjébe, tudományos életébe nem szól bele. Ennek semmi köze ahhoz, hogy egy állam úgy enged külföldi intézményeket működni, hogy bizonyos feltételeket szab nekik. Ez a világon mindenhol így van, én sem alapíthatok csak úgy a tetszésem szerint egyetemet máshol – mondta a cikkünk elején idézett egykori kormánytag. 

Másik forrásunk szerint ugyanez a helyzet a tanítás-, tanulás-, és kutatás szabadságával is.

– Az állam nem szól bele abba, hogy a CEU-n mit tanítsanak, és hogyan, hanem ahhoz szab feltételeket, hogy az intézmény hogyan működjön. A kettő nem ugyanaz – mondta. A „teljesíthetetlen feltételek” esetében a képviselő árnyalta a képet. Az ugyanis szerinte elképzelhető, hogy a törvény által szabott szűk határidő valóban fennakad az alkotmányos kontrollon.

– Azonban ebben az esetben is – vélekedett – az AB legfeljebb úgy foglalhatna állást, hogy a jogalkotó szabjon lazább határidőt, de ez nem érintené a lex CEU lényegét.

Másik forrásunk ehhez hozzátette: az, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormányával kellene megállapodni a CEU-ról, lehet még esetleg a szakvéleményben említett teljesíthetetlen feltétel, hiszen az amerikai kormány már kinyilvánította, hogy nem érzi magát illetékesnek az ügyben.

– Ebben az esetben az AB úgynevezett alkotmányossági feltételt szabhatna a törvényhez, vagyis úgy foglalna állást, hogy ezen a paragrafuson változtatva már alkotmányos lesz a jogszabály. Ekkor mi természetesen változtatni fogunk, előírhatjuk akár azt is, hogy a kormánynak és a szövetségi államok negyedének kell megállapodnia – hangzott az iróniától sem mentes válasz az egykori kormánytagtól.

Az AB-t nem köti határidő a döntésben, és a lapunknak nyilatkozó képviselők nem is számítanak rá, hogy a nyári bírói szünet előtt határozni fognak a jogszabályról, vagyis legkorábban ősszel derülhet ki, hogy alkotmányos-e a lex CEU. Áder János köztársasági elnök – ugyan a szokásosnál hosszabb mérlegelés után, de – nem talált alkotmányossági kifogást és aláírta a törvényt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »