A dinoszauruszok köztünk járnak

A dinoszauruszok köztünk járnak

Nem viccelünk. Tényleg dinoszauruszokról lesz szó. Megmutatjuk, hogyan tudnak zenélni. Itt egy nagyon ígéretes szellemi műhely legújabb anyaga. Exkluzív premier.

Három formáció, egy szellemi műhely: Pixel Cranes, Sungazers, és most itt a Dead Like Dinosaurs. Géczi Gergő és Tóth András igen izgalmas, sokrétű kis zenei közösséget alakított ki maga körül, s ezúttal Fazekas Mátét vették maguk mellé, hogy Dead Like Dinosaurs néven is kihozzanak egy négyszámos anyagot. A Pictures (Képek) címen megjelenő anyag a korábbi nyomvonalon haladva egyfajta egyensúlyozás a lágyabb, lassabb gitárzene és az ehhez illeszkedő elektronikus ütemek között.

Az új dalokat hallgatva is az az érzésem, mintha visszaugranánk az időben, úgy jó húsz évet, és a hangjegyek egy nagyon-nagyon alter kocsmában a füstön át törnek magunknak utat. Másrészt pedig valahogy ott bujkál a csontjaimban, hogy az ének minden kis kisiklásával együtt a dalok egyelőre inkább illenek egy világmegváltó gondolatok tarkította apró klubba, ahol a vizuális-instrumentális önkifejezéssel aláfestett zene inspirációkat ad a szellem további pallérozására. Ez persze nem jelenti azt, hogy mondjuk fesztiválközegben nem működne a dolog, sőt kíváncsi lennék, ott hogyan szólna.

Ami pedig a dalokat illeti, a Schoolyard kifejezetten izgalmas hangulatú szám, és a Sky második része is pont olyan alterkodás, amit rettentően bírok. Csak azt sajnálom, hogy a mémnek is bosszantó, egysejt-agyú Tibi atyás hoaxmárka Facebook-oldalát egy perc alatt többen lájkolják, mint a srácok három formációját eddig együttvéve. No de sebaj!

Íme az új korong, ajánlom széthallgatásra, különösen így, a hétvége közeledtével. Közben pedig mindenki ráizzítja magát a Dead Like Dinosaurs bemutatkozójára. A hajtás után a tagok beszélnek az új koncepcióról. Érdemes tehát továbbolvasni, és közben elveszni a dallamok tengerében.

– Elég jó kis alkotói közösséget hoztatok létre, amelyből olyan anyagok születtek, mint a Pixel Cranes és a Sungazers bemutatkozó lemeze. A Dead Like Dinosaurs formációt hova helyeznétek el ebben az univerzumban?
Máté: Mindhármunk zenei ízlése elég elvont, könnyen megtaláljuk a közös hangot. A Sungazers-koncertek alatt jött az ötlet, hogy hárman alapítsunk közös formációt. A Dead Like Dinosaurs bandanevet konkrétan egy régi múzeumi fotó ihlette, amely egy hosszú átmulatott téli estén került a kezeink közé Gergőék régi családi fotógyűjteményéből. Legnagyobb kapcsolódási pont hármunknál zeneileg a Radiohead, műfaji kötöttségekkel nem szeretnénk az alkotófolyamatot terhelni.

– Amint a korábbi dalaitokból is látszik, látomásos, egy átlagos zenefogyasztó szerint elvont világban egyensúlyoztok a pop és a rock felé hajló gitárzene között. A zenéteket hallgatva pedig felmerül, ez nálatok egyfajta performansz, kinyilatkoztatás, hogy „helló, mi így kommunikálunk”, vagy egészen a glastonburyi nagyszínpadig is feltörnétek?
Gergő: Valóban így kommunikálunk, teljeset és nem mindennapit, mégis befogadhatót szeretnénk nyújtani ilyen szempontból. A Dead Like Dinosaursszal az a célunk, hogy könnyebben fogyasztható, de átgondolt, igényes zenét készítsünk. A lehetőségek pedig jönnek majd maguktól. A Glastonburyi Fesztivál csak a jéghegy csúcsa, hehe!

– Kicsit ezen a vonalon maradva: adtatok már néhány koncertet, és tényleg izgalmas, érdekes benneteket élőben nézni-hallgatni. Az egész hangulata, miliője azonban nem feltétlenül fesztiválra való, mint inkább egy komoly vizuális támogatással megfűszerezett posztmodern klubba. Nektek mik a tapasztalataitok így az első fellépések után? A barátokat leszámítva mi az a közeg, amelyet be tudtok vonzani?

Andris: Fesztiválon még nem volt szerencsénk megmutatni magunkat, de szeretnénk mindenképpen, egyelőre a vetítésekre is lehetőséget adó klubokban tudunk legjobban kiteljesedni. A közönségépítés folyamatban van.

– Ezen a kislemezen mennyit dolgoztatok? Mennyi idő alatt, hol és miként állt össze ez a négy szám?
Máté: A munkafolyamat elég töredezett volt, minden úgy kezdődött, hogy február tájékán Gergő megkereste Andrist, van-e kedve énekelni egy számra, amelyet mi csináltunk együtt. Ez lett később az első dal, a Schoolyard, de összesítve a földrajzi távok miatt három hónap volt elkészíteni a számokat. Ahogy akadt egy kis idő a Pixel Cranes és a Sungazers mellett, akkor Dead Like Dinosaurs-számokkal foglalkoztunk. Mindig egy központi téma köré épültek fel a dalok, nagyon kollaboratív folyamat volt, a zene és a szöveg is mindhármunk közös műve.

– Ha pedig itt a nyár, merre bukkantok majd fel? Merre láthatnak azok, akik egy jó Dead Like Dinosaurs-, vagy netán épp Pixel- vagy Sungazers-élőre akarnak széthullani?
Andris: Szervezés alatt állnak a koncertek, egyelőre az a tendencia hogy havonta legalább egyszer fellépünk valamilyen formációval, de a nyárra mindenképpen tervezünk egy turnét. Legközelebb a Sungazers keretében találkozhattok velünk az Összművészeti össztűzön, ezenkívül számíthattok Pixel Cranes- és Dead Like Dinosaurs-koncertekre is a közeljövőben.

Titánok az EFOTT-on

Közben folytatódik a Titánok az EFOTT-on ingyenes koncertturnénk. Május 25-én, szerdán újabb három csapat érkezik 20 órától a Közgarden egyetemi klubba, hogy megmutassa, mit is tudnak a magyar feltörekvők. Ezúttal az Úrfi, a Gourmand és a Gyík zenekar csap oda mindenkit a falhoz.

Emellett fut egy nyereményjátékunk is: a Facebook-eseményünket megosztók és a rovatunkat (@igeretes.titanok), az EFOTT-ot (@efott), illetve médiapartnerünket, a NOW magazint (@nowmagazin.hu) beteggelők között kisorsolunk egy páros EFOTT-napijegyet, illetve menő férfi- és női Titánok-pólókat is.

További érdekességekért érdemes követni a rovatunk Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!

áprilisban


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »