A buborékok sem nőnek az égig?

A buborékok sem nőnek az égig?

Ellenáramlású szörfpálya, Balatonnal összekötött barlangfürdő, vízesés, csúszda- és szaunapark, továbbá a Kárpát-medence összes gyógyvize egy helyen – ilyen és ehhez hasonló elképzelések láttak napvilágot a közelmúltban egy Balatonfűzfő és Almádi közé elképzelt terv kapcsán. Az ötletgazda lapunknak elmondta: véleménye szerint túl korán szivárogtatta ki álmát egy önkormányzati képviselő, így a sajtóban is a kelleténél hamarabb jelent meg a projekt, amely egyébként sem váltott ki osztatlan örömöt, így már nem csak az eredetileg kinézett helyszínt vizsgálja, mi több, a déli partról több helyről is megkeresték.

Gulyás Péter 2003 óta dédelgeti a százhektáros fedett vízi élménypark ötletét, és tavaly látta elérkezettnek az időt arra, hogy megkeresse elképzelésével az önkormányzatokat, lobbicsoportokat, ekkor érezte úgy, hogy már nem tudja több elemmel kiegészíteni a koncepciót. Balatonalmádi szerelmeseként a projektet eleve arra a ma kihasználatlan területre képzelte el, amely Balatonfűzfő határában kezdődik. Terve az volt, hogy levegye a Balatonról a szezonalitás átkát, mert látja, nem jó az ott élőknek, hogy a két-három hónapos idény alatt kell megkeresniük az egész évre valót, ami még a profiknak is nehéz, nemhogy a Zimmer Feri-s rétegnek.

– A rövid szezon jelentette béklyó a fejlődés gátja, ezért is visszafogott a tőke; csak az elkötelezettek és azok fektetnek be a térségben, akiknek mindegy, mikor térül meg a pénzük – mondta Gulyás.

Kell valami, ami kitolja a szezont 365 napra, Gulyás Péter szerint ez lenne az Aqua Regnum Hungary, amelynek megvalósíthatóságára az angliai Cornwallban látott példát. Az ott alkalmazott technológiával fedné be a Balaton mellé megálmodott vízi mesevilágának épületeit. Csakhogy az Eden Projectet, amiről mintázná a létesítményt, egy elhagyott kőbányában építették fel. Itt pedig a földfelszínen, a tájképet rondító, száz méter magas épületeket emelnének.

Támogatták az utópisztikus tervet

Az ötletgazda a tervvel felkereste az önkormányzatokat, amit eddig mindkét testület támogatott, még ha utópisztikusnak találták is a terveket. A vállalkozó arról is tájékoztatta lapunkat, hogy elvi síkon a Balaton Fejlesztési Tanács is a terv mellé állt, mert a térségben tervbe vett tematikus élménypark megvalósítására eddig nem született jobb ötlet.

A tavaly született Balaton területfejlesztési stratégiai programban valóban szerepel egy nagy befogadóképességű témapark létesítésének célkitűzése. A programkiírás tartalmazza, hogy a térségben indokolt a helyi értékekre, illetve mozgásra, kihívásokra támaszkodó nagy befogadóképességű témapark létesítése, amelynek célja olyan, Közép-Európában egyedülálló, egész évben nyitva tartó szórakoztató park létesítése, amelynek használata egész napos program keretében kínál szórakozási lehetőséget családoknak, fiataloknak. A tervezett helyszín kiválasztása lehetőség szerint barnamezős területen történjen, és ne veszélyeztesse a természeti értékek megőrzését. Hogy utóbbi kitételnek megfelelne-e ez az ötlet, ma még nem tudható, de egyebekben a leírtak mintha csak az Aqua Regnum Hungary projektről szólnának.

Csupa leget tartalmazó helyszín

A terv megálmodójának az a célja, hogy a helyszín csupa leget tartalmazzon, olyan élményelemeket, amelyek máshol nincsenek, vagy nem ekkora méretben. A vízi csúszdák közül az egyik százméteres magasságból indulna – említette példaként –, és akár negyedórát is igénybe vehet, amíg lecsúszik rajta a vendég. A Fit sziget névre keresztelt részlegben a Kárpát-medence összes gyógyvízében lehetne fürdeni egy-egy öt méter átmérőjű pezsgőfürdőben. Emellett lenne török, japán, római fürdő, számos masszázs; létrehoznának húszhektáros karibi hangulatú tengerpartot pálmafákkal, fehér homokkal, e szektorban várnák háromszáz, cölöpökön álló, nádtetős luxusbungalókban a megszállni vágyón vendégeket.

Gulyás Péter gondolt a környezet védelmére is: megújuló energiaforrásokkal működő rendszereket álmodott meg, a vízkezelésbe is csúcstechnológiát építtetne be, és a szennyvíz tisztítása során nem használnának vegyszert, ezt ózon- és titánszűrőkkel oldaná meg. A vízi szórakoztatóközpontot munkatársai jelenlegi számításai szerint 1,8-2 milliárd euróból tudná megvalósítani.

Felvetjük, nem törnek-e túl magasra az általa elképzelt százméteres „buborékok”, amire azt feleli: de igen, s valóban tájsebet okoz, építsék szinte bárhol az országban a fóliával fedett félgömböket. – Tájidegen, nem kérdés, de el kell dönteni, mit miért cserébe! Béklyót, vagy 365 napos idényt? Lehet, hogy az építmények még a napot is kitakarják egyesek számára, az ő helyükben én is berzenkednék, de ezeket az embereket a sopánkodás helyett már most befektetésre buzdítom – fogalmaz Gulyás, és megjegyzi, nem kell a projektről népszavazást kiírni, csak költenék a közösség pénzét.

Kötélugrás hajnali kettőkor

Hajlandó kompromisszumokra, mondja, de úgy véli: ha ötvenméteres magasságban kellene gondolkodnia, az nem lenne „leg”, nem tenné híressé a helyet, olyat találnak a turisták máshol is. Például Berlin alatt a Tropical Island névre keresztelt parkban. Kevéssel már nem lehet idecsalogatni az embereket, itt viszont, ha a tervek valóra válnak, akár hajnali kettőkor is lehetőség nyílik kötélurgásra, teszi hozzá. – Nézze meg Dubajban a Burdzs al-Arab tornyot: nem sok értelme volt megépíteni, mégis, aki teheti, egyszer elmegy oda megnézni. Ráadásul további fejlesztéseket generált – érvel Gulyás Péter.

Napi 11-12 ezer fizető vendég nagy lehetőség – de ha nem akarják, hogy itt épüljön, az Antarktiszon is meg tudja valósítani, jelenti ki. Olyan messzire azonban, úgy tűnik, nem kell majd mennie, mint mondja, bár továbbra is Fűzfő és Almádi élvez elsőbbséget, a Balaton túlsó partjáról már négy település is megkereste; és az M7-es autópálya miatt ott a park megközelíthetősége könnyebb volna. Ezeknek a helyszíneknek a meglátogatása jelenleg zajlik. A vállalkozó szerint a projekt nagyságrendje miatt logikus elképzelés lenne, hogy az állam is legyen résztulajdonosa a konzorciumnak, és a szükséges kisajátításokat a beruházás egy-másfél százalékának megfelelő befektetéssel végezze, valamint a hatástanulmányokat készíttesse el. Ez a befektetés az államnak később harmincszázalékos részarányt jelentene a konzorciumban, ami nem „rossz pénz”.

Az effektív beruházáshoz befektetőcsoport adná a pénzt, Gulyás Péter lapunknak azt mondta: eddig három körrel tárgyalt, amelyek közül kettőt ígéretesnek ítél, bizalmát erősíti, hogy a befektetők az adott országban kormányközeli cégek. A projekt megtérülése szerinte 12-15 év, amit a látogatók átlagos, napi 10 ezer forintos belépőjével kalkulálva kaptak. A 15 ezres befogadóképesség kétharmadával számoltak folyamatos lekötöttséget, ami évente 3,6 millió látogatót jelentene.

Megálmodott buborékok

– Minket is megkeresett a befektetni vágyó több esetben, érdeklődtek, hogyan tudnánk a település turisztikai koncepciójába illeszteni a beruházást, de mi még nem foglalkoztunk a kérdéssel – mondta érdeklődésünkre Tömör István (Fidesz–KDNP), a szomszédos Balatonkenese polgármestere, amelynek partja éppen szemközt terül el a megálmodott buborékokkal. Úgy véli, az érdeklődéssel csak a támogatásukat akarták megszerezni. A vége esetleg már az lenne: a környékbeli települések ezt akarják.

Úgy látja: a befektetők egy nagyon drága Balaton-parti területen akarják megvalósítani elképzelésüket, ellentétben a cornwalli Edennel. Tömör szerint az almádi és fűzfői önkormányzatok elvi támogatása annyit jelent, hogy „nem vitatkozunk vele; ha lesz, jó, ha nem, úgy is”. Pénzt nem tudnak és/vagy nem akarnak beletenni a gigaberuházásba. Továbbá kérdés még az is, hol parkol és száll majd meg az a több ezer látogató, aki a parkba érkezne.

– Lakatlan, kihasználatlan, ronda, ocsmány, gondozatlan az a terület, értéktelen nadrágszíjtelkekkel, a projekt pedig méreténél és jelentőségénél fogva is világszínvonalú. Hogy idevaló-e vagy sem, nem tudom, azt majd a hatóság eldönti. Ha azt kérdik tőlem mint polgármestertől, hogy akarok-e erre a területre olyan beruházást, amely kapcsán több százmilliárd forint érkezik a településre, létesül ezerkétszáz munkahely, hoz a térségbe évi 3-4 millió látogatót, akkor nem tudok mást mondani: rajtam ne múljék! Ezt jelenti az elvi támogatás – fogalmaz lapunk érdeklődésére Marton Béla, Balatonfűzfő polgármestere.

Nem „üvegtigris”

Hozzáfűzi: hogy hány fát kell kivágni, milyen magas legyen, azt majd a szakhatóság, amelyik ért hozzá, eldönti. A helyi képviselő-testület azonban egyöntetűen azt mondta: végre valami! – Nem „üvegtigris”, ízetlen gulyás, velős pirítós vagy 1200 forintos hortobágyi palacsinta, hanem valami nóvum a magyar viszonyok között – fogalmaz keményen Marton.

Azt mondja, sokan hanyatt esnek az ötlettől, azt mondják, fantazmagória. Viszont szerinte ettől biztosan több vendég lesz, ezért nem gátoljuk meg. Ráadásul útjaink, tömegközlekedésünk megújulna, ingyen wifihálózat épülne ki, fejlődhetnének a szálláshelyek, a turisták étkeznek, költenek, a projekt gerjesztene más fejlesztéseket is a környéken – sorolja a park mellett szóló érveket a polgármester, majd hozzátette: Az értéktelen terület miért ne lehetne világraszóló attrakció helyszíne?

– Mert valaki nem szeretné ezt látni? Azt gondolják ezek az emberek, a világ mindig változatlan, az a terület pedig parlagon marad? Majd a hatóságok eldöntik. Ha elbukik, elbukik. De mi hoz ide még évi hárommillió embert? A lángos? Eddig senki nem toporgott az önkormányzat előtt, hogy szeretne idehozni 1200 munkahelyet. Az attrakció nyilván sért érdekeket, fölkorbácsolja a természetvédők indulatait, biztos indulnak majd perek, de így semmi változás nem lesz – összegzi Marton Béla.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »