A britek még 20 milliót folyósítanak a franciáknak

Nagy-Britannia több mint 20 millió euróval megemeli a Franciaországnak nyújtott támogatást a calais-i migránsválság kezelésére – jelentette be csütörtökön Harlem Désir francia Európa-ügyi államtitkár néhány órával Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök találkozója előtt.

A megbeszélést követően kiadott zárónyilatkozat szerint Nagy-Britannia tavaly óta 82 millió euróval járult hozzá a kikötő és a La Manche csatorna alatti alagút biztosításához, mégpedig „az újabb infrastruktúrákhoz, zárakhoz, a biztonsági szolgálat és a kutyák, valamint az észlelési technológiák költségeihez”.

Az újabb összeget Párizs a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche csatorna alatti alagút bejárata és a calais-i kikötő körüli övezet biztosítására, valamint az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem megerősítésére fordítja.

„Ezenkívül Franciaország lehetővé teszi, hogy azok a menekültkérők, akik itt vannak és akiket Nagy-Britannia nem tud befogadni, tovább tudjanak menni befogadóközpontokba Franciaország más régióba, és be tudják adni Franciaországban a menekültkérelmet, ha jogosultak rá, ha viszont szabálytalan helyzetben vannak, kérhessék hazatérésüket a származási országukba való visszafogadásról szóló együttműködés keretében” – fogalmazott Harlem Désir.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépésének az Európai Unióból milyen következményei lehetnek a migránsválságra, az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlás ellenőrzését a két ország közötti kétoldalú megállapodások szabályozzák.

Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter a Financial Times című brit lapnak azt mondta, hogy amennyiben Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, Franciaország nem fogja többé visszatartani a migránsokat Calais-nál. „Aznap, amikor ez a viszony megszakad Franciaország és Nagy-Britannia között, nem lesznek többé migránsok sem Calais-nál” – mondta Macron.

Harlem Désir viszont arra emlékeztetett, hogy kétoldalú megállapodásokat kötött a két ország a migránsválság kezelésére. „Nem lesz tehát zsarolás, sem fenyegetés, de az igaz, hogy könnyebben működünk együtt uniós tagokként, mint ha az Egyesült Királyság nem lenne többé az, mert például közös uniós eszközöket is használunk, mint például az Europol vagy a schengeni informatikai rendszer.”

„Jóllehet Nagy-Britannia nem tagja Schengennek, együttműködik ezen a rendszeren és más információs cseréken keresztül” – tette hozzá.

Az észak-franciaországi Amiens városában megrendezésre kerülő francia–brit csúcstalálkozón várhatóan a kísérő nélküli kiskorúak helyzete is szóba kerül. A humanitárius szervezetek szerint legalább háromszáz olyan gyermek található Calais-ban, akiknek vannak hozzátartozói Nagy-Britanniában. Bernard Cazeneuve belügyminiszter többször is szóvá tette, hogy Londonnak meg kellene vizsgálnia „mindazok esetét, akiknek családja van Nagy-Britanniában, mégpedig az egyedül lévő kiskorúakét”. Eddig ezt a brit kormány elutasította.

A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által mostanig megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 fűtött lakókonténert, amelyekben 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg. A hatóságok ide akarják beterelni az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Eritreából érkezett migránsokat, vagy pedig az ország távolabbi részein található mintegy száz befogadóközpontban ajánlanak fel nekik szállást, abban az esetben, ha a migránsok lemondanak arról, hogy átjussanak Nagy-Britanniába, és menekültkérelmet nyújtanak be Franciaországban. A tábor fokozatos kiürítése négy nappal ezelőtt kezdődött meg, s a helyi prefektúra szerint legalább három hetet vesz igénybe.

Hivatalos adatok szerint október vége óta Calais-ban 4300-an nyújtottak be menekültkérelmet, és az elmúlt két hónapban 54-en elfogadták, hogy visszatérnek a származási országukba, ezek elsősorban iraki kurdok, afgánok, pakisztániak, irániak és szudániak. Tavaly egész évben csak 38-an jelentkeztek a hazatérési programra.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »