A bosnyák elnök a srebrenicai népirtás elismerésére szólította fel a szerbeket

A bosnyák elnök a srebrenicai népirtás elismerésére szólította fel a szerbeket

SREBRENICA. A srebrenicai népirtás elismerésére szólította fel a szerbeket Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja kedden Srebrenicában, a huszonkét évvel ezelõtti mészárlás évfordulóján szervezett megemlékezésen.

Izetbegovic úgy fogalmazott: akkor lehet csak változásokat elérni, ha a szerb nép elismeri végre, hogy népirtás történt Srebrenicában. "Mindazok, akik tagadják a népirtás tényét, be kell, hogy ezt fejezzék, ez ugyanis az egyetlen helyes útja a megbékélésnek" – magyarázta.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék elnöke, Carmel Agius utoljára vett részt a megemlékezésen, az NT ugyanis decemberben befejezi a munkáját. Felszólalásában aláhúzta, a törvényszék két évtizedes munkája nélkül nem olyan lenne a srebrenicai megemlékezés, amilyennek ma látják, sokan ugyanis még mindig jelöletlen sírokban feküdnének, és nem ítélték volna el az elkövetõket. Hozzátette: a törvényszék feladata az volt, hogy eldöntse, ki bûnös, és ki ártatlan, és nem az, hogy elérje a megbékélést. A megbékélés a bosnyákokra, az országban élõkre, és a szomszédos országokra, valamint a politikusokra tartozik.

Leszögezte: "a srebrenicai mészárlást nem lehet semmilyen más bûncselekménnyel összehasonlítani, és nem lehet lekicsinylõen beszélni róla".

15 ezren vettek részt a megelékezésen

A megemlékezésen mintegy 15 ezren vettek részt a szervezõk szerint. Közülük több mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg kedd este. A békemenet szombaton indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A mintegy ötezer résztvevõ 110 kilométert tett meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járta végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elõl.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következõ napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést az NT népirtásnak minõsítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyûbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyû bûncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minõsíteni.

8372 áldozat – a szám még nem végleges

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetõk a háborút követõen sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait.

A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosíthatóak. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal 71 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6575-re nõtt az emlékhelyre temetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékmûvön az áldozatok számaként 8372 szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.

Az 1992-1995-ös boszniai háború befejezése óta elõször van szerb polgármestere Srebrenicának, Mladen Grujicic azonban nem vett részt a megemlékezésen, mert – mint mondta – szerinte nem látják ott szívesen. Hozzátette ugyanakkor: mindennek eljön az ideje, megérik a helyzet arra is, hogy a szerb városvezetés is együtt emlékezzen az áldozatok családtagjaival.

Két évvel ezelõtt a helyszínen megdobálták Aleksandar Vucic akkori szerb miniszterelnököt. Egy évvel késõbb a szerb-bosnyák feszültségek miatt a szervezõk közölték, a szerbeket nem látják szívesen a megemlékezésen, így sem akkor, sem most nem képviseli Belgrádot senki. Aleksandar Vucic most kijelentette: Szerbia nem kapott meghívást a srebrenicai megemlékezésre. Megismételte mindazonáltal korábbi kijelentését, miszerint szörnyû bûncselekmények történtek Srebrenicában, amelyeknek nem szabad megismétlõdniük.

Hollandia kormánya is felelõs részben a mészárlásért

A két évvel ezelõtti, huszadik évfordulón nagyszabású megemlékezést szerveztek, hónapokig lehetett olvasni az elõkészületekrõl a térség sajtójában. Akkor több mint ötvenezren vettek részt a megemlékezésen. Az idén a régióban nem volt túl nagy visszhangja az elõkészületeknek, nemzetközi színtéren viszont nagyot szólt, hogy a hágai fellebbviteli bíróság június végén megerõsítette: Hollandia kormánya részben felelõssé tehetõ mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. A testület kimondta, hogy a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket keresõ boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövetõ szerb erõknek, mivel tudatában lehettek azon veszélynek, hogy meg fogják õket ölni. A bíróság úgy vélekedett, hogy az elhurcoltaknak nagyjából 30 százalék esélye lett volna a túlélésre, amennyiben a bázison maradhatnak.

Ezzel egy idõben jelent meg a hír, hogy mintegy kétszáz olyan egykori katona pereli be a holland államot, akit annak idején Srebrenicába küldtek "lehetetlen küldetésre". A katonák a mészárlás óta eltelt 22 év után egyenként jelképes 22 ezer eurós kártérítést követelnek az elszenvedett traumáért. A panaszosok állítása szerint Hága tudhatta, hogy a misszió teljesíthetetlen, a világ ráadásul azóta is õket okolja, mert nem tudták megelõzni a vérfürdõt.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fõ felelõsének tekintett, háborús bûnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a "Balkán mészárosának" is nevezett Ratko Mladicot. Elõbbit tavaly 40 év letöltendõ börtönbüntetésre ítélte a testület, utóbbi ügyében novemberben várható ítélet.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »