A bizonyítottság (politikusi ingatlanok esetei 2. rész)

Az egészségbiztosításról szóló törvényt a parlament 2007. december 17-én megszavazta, de a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Mivel a Gyurcsány-kormány ezt mindenáron keresztül akarta vinni, ezért 2008. február 11-én azt újra megszavazták.
Az ezt a napot megelőző héten MSZP-s képviselők ingatlanait ért rongálásos támadásokat ezzel a szavazással hozza összefüggésbe a vádirat.

Az ügyészség már 2008. február 12-én egyesíti az ügyet a 2007. decemberi Hiller-Kóka üggyel, mondván, hogy “kellő alappal feltehető az elkövetői kör azonossága”. Már itt egyértelmű a koncepciógyártás. Miből következne az azonos elkövetői kör? A közleményeket különböző címről küldték, és az elvállaló csak a 2008-as esetben a Magyarok Nyilai, a másikban nem volt aláíró. Ráadásul utóbbinál csak Kóka házára dobtak molotov-koktélt, Hillerére lőttek. Inkább különbözik a két eset, mint hasonlít.

Hat MSZP politikus ingatlanának egy éjszakán való megtámadásaidőpont: 2008. február 7. csütörtökről, 8. péntekre virradó éjjel
2008. február 10-én több médiumnak eljuttatott üzenetben vállalta magára a Magyarok Nyilai a cselekményeket azzal, hogy azok „emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb”. A közleményben nem szerepel, hogy konkrétan milyen kérdésben kellene a „NEM” gombra koncentrálni, de mivel ekkoriban volt az egészségügyi törvénynek a másodszori megszavazása, ezért a hatóság ezeket a cselekményeket is ahhoz kapcsolta. A közlemény kiadóját nem nyomozták ki.Mivel egy éjszaka történtek a cselekmények, logikusan feltételezte a hatóság, hogy az elkövetők tudtak egymásról és összehangoltan cselekedtek.Egyébként szinte mind a hat sértett beszámolt az eljárás során az ebben az időszakban őt ért telefonos, sms-es fenyegetésekről, többen „fehér poros” levélküldeményről is.

Göd, Sándor Istváncím: 2131 Göd, Erzsébet u. 26.
Sándor István és felesége 2008. február 8-án 1:20 körüli időben zajokra lettek figyelmesek, illetve hogy a ház előtt lévő tujafa meggyulladt. Sándor kiment és észrevette, hogy a kertben több helyen tűz keletkezett. Az utcában lévő heves kutyaugatásra felébredt szomszédjával vízzel és lapáttal eloltották a tüzeket. A kertben 4 db Molotov-koktélt találtak. Az egyik a ház tövébe volt összetörve, a falat is bekormozta és a balra mellette lévő ablak szúnyoghálóján is volt egy 25-30 cm es lyuk, ami Sándor szerint a koktél „ablaknak csapódásától” keletkezett, de valószínűbb, hogy csak a repülő koktélból kifröccsent égő benzintől, mert az ablaknak nekicsapódó koktél sokkal nagyobb égésnyomot hagyott volna és az ablakot is berepesztette volna. (Végül a vádiratba persze Sándor verziója került bele.) A kert különböző részein találtak még két összetört meg egy épp Molotov-koktélos üveget. Kérdés, hogy a sima földre esett üvegek mitől törtek össze, talán Sándorék szétverték őket a lapáttal oltás közben? Mindenesetre ez nem derült ki.A helyszínelők a ház előtt az úttesten találtak még egy öngyújtót.Valamilyen konkrétan az elkövető/k személyéhez köthető nyom a helyszínről nem került elő.Összesen 19.300 Ft rongálási kár keletkezett.

A vádirat a S. József II. rendű vádlottat és ismeretlen társait határozza meg elkövetőkként.
A bizonyíték itt is S. József Benkő Györgynek való hencegése. Azt adja elő, hogy a cselekményt két újonccal hajtotta végre. Már ez érdekes, mert a vádirat szerint a vádlotti kör által alkotott csoport 2007. nyara óta volt együtt, eszerint S. József nem ebbe a körbe tartozó személyekről beszél, ami viszont megint inkább kifelé mutat ebből a körből, mint befelé. Azt is állítja, hogy X. rendű női vádlott volt a sofőrjük, aki meg is lett ezzel vádolva ennyi alapján.
Azt mondja a képviselő háza az utca közepén van és van valami gyaloghíd is a közelben egy patak fölött. Ezeket egy térképről simán meg lehet állapítani.
Azt is mondja, hogy nem lehet oda behajtani tehergépkocsival. Ehhez képest a helyszínelés képein látható egy tehergépkocsi a képviselő házának kerítése előtt.
Azt mondja hogy a ház a kerítéstől olyan távol van bent, hogy nehéz a kerítéstől a házat megdobni. Ehhez képest a ház nyolc méterre van a kerítéstől, ami nem egy távolság dobás szempontjából.
Azt mondja, hogy öt Molotov-koktélt dobtak be. Ezt írta a sajtó is, míg a valóságban négy volt. És azt is említi, hogy kigyulladt valami fa a kertben. Ez is szerepelt a sajtóban.
A helyszínen talált – de a sajtóban nem szereplő – öngyújtóról nem tesz említést. 

F. R. Zoltánnak is kellett erre valamit mondania a nyomozás során. Az ő vallomásába az szerepel, hogy a XVI. rendű vádlottól hallotta, hogy együtt voltak ketten S. Józseffel ezen az éjszakán valami cselekményben, de nem tudja, hogy hol. Vagyis a három elkövető helyett kettőt mond. Az “újonc” kérdés itt nem kerül szóba.A XVI. rendű vádlott – ellentétben a X. rendűvel – nem lett megvádolva ezen cselekmény kapcsán.

Dunaújváros, Dér Zsuzsannacím: 2400 Dunaújváros, Szilvás utca 5. 3-as lakás
2008. február 8-án 5:30 körül Dér Zsuzsanna állítása szerint felébredt és füst szagot érzett. Észrevették, hogy a bejárati ajtó alja, valamint előtte a járólap kormos. Kinyitották az ajtót, és látták, hogy a lábtörlő meg van égve, illetve az ajtó külső fele és körülötte a fal kormos, illetve fekete színű festék spray-vel egy „NEM” szót írtak az ajtóra. Később Dér már azt adta elő, hogy egyenesen füst gomolygott a nappaliban és a bejárati ajtót nem is nyitották ki, amíg a rendőrség meg nem jött. Azt is mondta, hogy egyszer 3 óra körül is felébredt, de akkor még nem érzett semmit.A nyomozás során megállapították, hogy a lábtörlőt benzinnel lelocsolták, majd meggyújtották, minek következtében kb. a fele elégett. A biztonsági kamerákkal felszerelt szomszéd ház egyik kamerája rögzítette, amint 1 óra előtt pár perccel felgyullad a tűz a képviselőnő ajtaja előtt, majd egy alak gyorsan eltávozik az ajtó elől, rögzítette, ahogy a tűz 2-3 perc alatt fokozatosan kialszik. Ebből két dolog vált biztossá, hogy a cselekmény négy és fél órával Dér észlelése előtt történt (és egyben 3 óra előtt, vagyis ha észlelt 5-kor füstöt, azt 3-kor is kellett volna), illetve hogy azt egy személy követte el. 
Valamilyen konkrétan az elkövető személyéhez köthető nyom a helyszínről nem került elő.A szomszéd ház további biztonsági kamerái rögzítették a Szilvás utca aznap éjjeli forgalmát. Eszerint 0:27-kor egy személy elhaladt a ház előtt az utca túloldalán, az úttesten a Béke körút felé. 0:36 körül a Béke körút felől jőve elhaladt egy világos színű autó a ház előtt. 0:42 körül egy 5 fős társaság elsétált a ház előtt a Béke körút felé, majd kb. egy perc múlva visszasétáltak és kimentek a képből. 0:55 körül, két és fél perccel a cselekmény előtt egy magányos személy elhaladt az utca túloldalán, az úttesten a Béke körút felé. Végül 1:00 körül 2 perccel a tűz gyújtása után a Béke körút felől jőve egy sötét színű autó haladt el a ház előtt. 
A rendőrség fő koncepciója az volt, hogy az 5 fős társaság lehet az elkövető, akik a világos színű kocsival – amit Mercedesnek valószínűsítettek – érkeztek. Az ezzel kapcsolatos biztonsági kamera képeket 2008. április folyamán az újságokba is leközölték, a lakosság segítségét kérve. Az elég rossz minőségű felvételeken szereplő személyek egyébként teljesen felismerhetetlenek.Itt felmerül a kérdés, hogy minek voltak öten, miközben a cselekményt egy ember követte el? Illetve negyed órával a cselekmény előtt közlekedtek arra. És persze az sem bizonyított, hogy a 6 perccel előttük elhaladó világos színű kocsi hozzájuk tartozott egyáltalán. Az egyik nyomozónak volt egy másik koncepciója, hogy az 1 fő elkövető a társasház Szilvás utcával átellenes oldalán elterülő park felől közelítette meg és hagyta el a helyszínt és ez esetben nem az 5 fős társaságban kell az elkövetőt keresni. Ez az 1 fő akár lehetett a tűzgyújtást két és fél perccel megelőzően a háztól a Béke körút felé elhaladó személy is, hisz abból az irányból lehet leggyorsabban megkerülni a lakótömböt a park felé, de persze lehetett olyan személy is – és ez a legvalószínűbb –, aki eleve a sötét park felől közelítette meg a helyszínt és így nincs is rajta a ház előtti felvételeken. Ezt a koncepciót a másikkal ellentétben nem hozták nyilvánosságra. Egyébként azért se történhetett a lakás megközelítése elölről, mert a ház Szilvás utcai bejárati részére a szomszéd ház sarkáról két biztonsági térfigyelő kamera is rálát és biztosan felvette volna azt, aki ott bemegy. A tűz után megjelenő autó tulajdonosát meg is találták, ő azt állította, hogy nem látott több fős társaságot az utcában, ami szintén a park felőli megközelítésre utal.
Megjegyzendő még, hogy egy szomszéd, aki 8-án reggel 5 órakor ment el otthonról és látta Dérék ajtaját, nem látott rajta semmit. Ha azt leszámítjuk, hogy az ajtó alsó felén lévő kormozódás elkerülhette éppen a figyelmét, a felső részen lévő hatalmas „NEM” feliratot biztos, hogy észreveszi. Ez felveti, hogy a lábtörlőgyújtáskor a felirat nem került kifújásra, azt csak 5 óra után fújták fel oda. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a cselekményt rögzítő biztonsági kamera felvételen látható, hogy felkapcsolódik a mozgásérzékelős világítás Dérék ajtója felett, majd 2 másodpercen belül felcsap a tűz, majd egyből feláll egy alak és balra kimegy a képből. A „NEM” felirat kifújásához a tűz gyújtása előtt már látni kellene a lámpa fényében egy álló alakot mozogni másodpercekig, amíg a feliratot kifújja, de ilyen nincs.

“A Bizonyítékok” részben hivatkozott 2008-as tanú a nyomozás során és a bíróságon is terhelő vallomást tett a jelenlegi vádlottaktól különböző személyekre, mint általa ismert elkövetőkre.

Az utólag – főleg Dér elmondása alapján – megállapított rongálási kár: 382.750 Ft.

a ház mögött park 

a cselekmény 
az első magányos személy 
autó a cselekmény előtt
 az öt fő 
 az második magányos személy 
 autó a cselekmény után
A vádirat a IV., V., VI., VII. és VIII. rendű vádlottakat határozza meg elkövetőkként.Az 5 elkövető logikailag is abszurd, miközben a biztonsági kamera felvétele szerint 1 ember csinálja a tüzet. Sebaj, “a többi csak figyelt” az ügyészség szerint. 
Lássuk miből építkezik ez a vád.
S. József azt adja elő Benkőnek a hangfelvételen, hogy Dunaújvárosban Dér Máriának (sic!) putrivá égették a lakását. Arra kelt föl, hogy ég a lakása, mert bedobtak Molotov-koktélokat.Na ez a klasszikus esete a sajtóban olvasott dolgok össze-vissza keverésének. Először is a képviselőnőnek Zsuzsanna a neve, másodszor is még a sajtóban is megjelent, hogy a lábtörlőjét gyújtották fel és attól kormozódott meg az ajtaja, Molotov bedobás máshol volt, Dérnél nem volt. Harmadrészt meg a lábtörlőgyújtogatást is csak reggel fedezte fel utólag, vagyis nem “ébredt föl rá”. Egyébként meg a kunhegyesi Herbály Imre képviselő volt az (akinek szintén egy ajtaja, a terasz ajtó égett meg), aki azt nyilatkozta az újságnak, hogy “a lakása olyan lett, mint egy putri”.Továbbá S. József emleget egy “katona srácot”, akinek valahol felvette egy biztonsági kamera a mercijét, de ezt a dolgot soha nem kapcsolja össze Dunaújvárossal.Persze ez a “lekamerázott kocsi” dolog is megjelent a sajtóban, úgyhogy volt honnan meríteni. Az már a VIII. rendű katona vádlott szerencsétlensége, hogy ismerőse volt S. Józsefnek és volt a családjukban egy régifajta merci, így ő lett a hősködő előadás kárvallottja.
Soós semmit nem mond erről a cselekményről, de állítja, hogy a VI. VII. és VIII. rendű vádlottak együtt részt vettek ebben az egy éjszakára időzített akció sorozatban. Ezt nyilván muszáj volt kimondatni vele, hogy az S. Józsefféle zűrzavarból legalább a “katona srác” téma és a több ember meg legyen erősítve.
F. R. Zoltán bemondja, hogy ő – konkrét helyszín megnevezése nélkül – “hallotta egyszer” az V. rendű vádlottól, hogy az “lelocsolt egy ajtót és felgyújtotta”. Ilyen persze nem történt sehol, mert még Dunaújvárosban is csak a lábtörlőt gyújtották meg, viszont a gyanúsításokban és a vádiratban ez a helyszíneléssel is ellenkező vádaskodás szerepel, ezért ezt kellett F. R. Zoltánnak is nyilván megerősíteni. Továbbá ezzel is az öt fő felé próbálják terelni a dolgot, hogy egy újabb személyt vonnak bele általa a cselekménybe.
Végül mindkét vallomástevővel megnézetik a biztonsági kamera felvételt az öt főről, és a teljesen felismerhetetlen alakokban “felismertetik” velük a IV., V., VI., VII. és VIII. rendű vádlottakat. F. R. Zoltánt két alkalommal is megvallatják a videóra. A bíróságon tett vallomásában elmondta, hogy több órás tortúra volt, mire a nyomozókkal közösen összehozták, hogy akkor melyik alak ki is legyen (merthogy egyébként a bíróságon elmondta, hogy senkit nem ismert fel a videón). Ennek az eredményeképpen a felvételen legelöl haladó személy kivételével a többi sorrendjének vonatkozásában önellentmondásba meg Soóssal ellentmondásba is sikerült keveredjenek.Az elől haladó személy persze mindenképpen a VIII. rendű “mercis katona gyerek” kellett nyilván legyen.

Rácalmás, Kálmán Andráscím: 2459 Rácalmás, Táncsics M. u. 35.
2008. február 8-án 7:20 körül, mikor dolgozni indult, Kálmán András észrevette, hogy a háza utcafront felőli fala előtt a kerítéstől kb. 4 méterre az udvaron két összetört Molotov koktél hever. Az egyik üveg egy Besztercei Ószilva feliratú barna színű üveg volt, a másik egy átlátszó szentkirályi ásványvizes.Az egyik szomszéd hajnali 1-2:00 körüli időben hallott üvegcsörömpölést az utca felől, majd kb. 15 másodperccel később gépkocsi ajtócsapódást, gyors indítást és elhajtást.A földön még kormozódás sem keletkezett, így valószínűsíthető, hogy a Molotov-koktélok nem égtek a földet éréskor.A nyomozás során megállapították, hogy az üvegekben benzin-gázolaj keveréke volt.550 Ft rongálási kár keletkezett.

A vádirat eleinte ismeretlen elkövetőket határozott meg, de ezt a bírósági eljárás végére az ügyészség a IV., V., VI., VII. és VIII. rendű vádlottakra módosította.A módosítás alapja az, hogy egyik üvegben lévő benzines rongy kapcsán az eset után hat és fél évvel, 2014-ben benyújtott az ügyészség egy DNS vizsgálati eredményt, miszerint a rongyon egy rossz minőségű DNS töredéket találtak, de ami ennek ellenére a VIII. rendű vádlottal legalább rokoni kapcsolatban lévő személytől kell származzon. 
Ezzel kapcsolatba a hitelességét az kérdőjelezi meg mindenkiben, hogy ez miért csak a bírósági eljárás végéhez közeledve kerül elő? 
De vitatható a vizsgálat eredményéből levont következtetés is. Ehhez tudni kell, hogy a jogszabály az emberi DNS számtalan úgynevezett markeréből – a nemi jelleget meghatározón kívül – bizonyos 20 db markert jelöl meg, mint igazságügyi DNS vizsgálat esetén vizsgálandókat. Emögött az áll, hogy állítólag ez a 20 marker olyan, amiknek nincs egymásra hatása, vagyis az egyik értékétől nem függ a másik értéke. Csakhogy ebből kiindulva matematikailag már ahhoz is százezres nagyságrendű egymással nem rokon személy kell, hogy valószínű legyen, hogy akad köztük két olyan, akiknek 4 markeren van egymással egyező értéke. Ezzel szemben az ügyben szereplő 15 vádlotti DNS profil között már találni egy ilyen 4 markeres egyezést. És a vádlottakét az internetről leszedett – más bűnügyekhez tartozó – 11 db valós személy DNS profiljával kibővített 26 fős mintában már 5 db ilyen 4 markeres egyezés van. Amiből az következik, hogy a DNS egyezőség kijelentéséhez azért a vizsgált 20 markerhez közeli számú egyezőségnek kell lenni. Ezt támasztja alá az is, hogy a jogszabály már egy marker érték eltérés esetén további vizsgálatot ír elő, kettő eltérésnél pedig már kizárja az azonos személyt. Ehhez képest itt egy ilyen vizsgált helyszíni maradványon 6 biztosan megállapítható értékű markert találtak összesen és ez egyezett a VIII. rendű vádlottéval, ami a 26 fős minta eredményéből kiindulva akár már egy 1000 fős mintában is előfordulhat két teljesen idegen embernél. Ez pedig nagyon kis valószínűség ahhoz, hogy kijelentsük valakiről, hogy az ő vagy rokonának a DNS töredékét találták meg.

Ellentmondás az is, hogy míg Dunaújvárosban benzint használtak a lábtörlő felgyújtásához, addig itt keveréket, ami inkább különböző elkövetőkre utal, miközben így ugyanazok az elkövetők vannak megnevezve.

Cegléd, Czinege Imrecím: 2700 Cegléd, Hold utca 15.
2008. február 8-án 7:45 körül Czinege Imre felesége észrevett a bejáró kövezetén egy sötét foltot, de csak 10:30 körül fedezett fel a füvön egy zöld színű kormos 0,33-as Theodora ásványvizes üveget, melyben benzin volt.A helyszínelők a kaputól a házhoz vezető bejárón a kaputól 8 méterre egy-, illetve ettől további 1,8 méterre még egy 30 cm körüli égésnyomot rögzítettek. Az első égésnyomban égett szövetmaradványok is voltak, feltehetően a koktél kanócának maradékai.Ha az utcáról dobták volna be a koktélt, akkor annak a járókőre esve össze kellett volna törni, ezért felmerül, hogy az elkövető bent volt a kerítésen belül.A Hold utca és a Malomtó szél sarkán lévő METEOR Autóalkatrész bolt biztonsági kamerája 8-án 0:21-kor egy csapott hátuljú, de kombi jellegű személygépkocsit rögzített, amely látható világítással haladt ki a Hold utca felől a Malomtó szél felé. Leginkább Fiat Bravora, VW Golf III-ra vagy Fiat Tipo-ra emlékeztetett.Czinege a cselekményt megelőző napokban több alkalommal látott egy ezüst-szürke színű, talán Ford Transit típusú zárt dobozos kisteherautót. Az autó február 10-én 9:40 körül is elhaladt lassan a háza előtt és a lehúzott ablakon keresztül kiszólt neki a sofőr, hogy „gazember”. Az autó rendszáma feltehetően szlovák rendszám volt.
Továbbá volt egy gyanús alak is, aki a cselekmény estéjén a Hold utca végénél lévő SHELL benzinkúton egy étolajos üvegbe benzint vásárolt.

Valamilyen konkrétan az elkövető/k személyéhez köthető nyom a helyszínről nem került elő.Kár nem keletkezett.A Czinege által említett ezüst-szürke kisteherautót semmilyen kapcsolatba nem tudták hozni a jelenlegi vádlotti körrel, ahogy a benzint vásárló alakot se.

A vádirat a XI. rendű F. R. Zoltán vádlottat és ismeretlen társát határozza meg elkövetőkként.
Mivel ez a 2008. februári hat helyszínes cselekménysorozat a nyomozóhatóság számára központi jelentőséggel bírt, hisz ennek kapcsán indították magát a 74/2008-as számú terrorizmus ügyet (ami az egész ügy keretét adja ma), ezért ide mindenképpen kellett nekik elkövetői beismerő vallomás és a hat helyszínből egy olyanra, ami a Benkőféle hangfelvételeken nem kerül szóba, így is tágítva a kört.

Ezért Soósnak ezzel kapcsolatban mindenképpen be kellett valamit vallani, de mivel ugye az volt az alku, hogy később őt kiveszik az eljárásból, ezért is eshetett a választás a semmilyen károkozással nem járó ceglédi cselekményre, amit végül a perbeszédek idejére már a terrorcselekmény kategóriából is kiemeltek és csak zaklatásnak minősítette le a vádhatóság (végül ez lett az, amit a bíróság kényszerítésnek minősített).
Nyilván az is fontos lehetett, hogy olyan személyt/személyeket emeljenek be Soós vallomásával a gyanúsítotti körbe, akik nem vezethetők le a Benkőféle hangfelvételen elhangzottakból, így bővíthetik a csoportot.
Soós itt rávall – a híváslisták alapján a Soóssal együtt letartóztatott V. rendű vádlottat ismerő, és még ki tudja milyen egyéb okból kiválasztott – F. R. Zoltánra (F. R. Zoltán maga mondta el a bíróságon, hogy már az előállításakor előadták neki, hogy mindent tudnak az élete részleteiről, vagyis valószínűleg már kiszemelték a személyiségjegyei, életviszonyai alapján), továbbá a XV. rendű női vádlott Árpi nevű barátjára, mint elkövető társakra. Egy hosszú mesét ad elő, hogy miképpen lett ez az ő feladatuk, hogy először voltak felderíteni Czinege képviselő ceglédi házának környékét, majd másodszor már elkövetni a cselekményt mentek le oda.
Persze nagy vonalakban elő lehet adni valamit úgy, hogy még akár hihető is legyen, de azt szokták mondani, hogy az ördög a részletekben lakik. És a részletek terén már darabokra hull Soós sztorija. Számtalan önellentmondásba és ellentmondásba keveredik, tényleg csak a jelentősebbeket véve sorra:
Háromféle állítása van arra, hogy miképpen lett ez a ceglédi helyszín az övék. Továbbá önellentmondásban van annak tekintetében is, hogy míg máshol azt mondja, hogy mindenkinek a saját lakhelyéhez közeli célpontot kellett választania és ő Budapesten a VIII. kerületben lakott, addig volt az állítólagos csoportban olyan személy, aki Cegléd szomszédságában élt, de mégsem ő ment Czinegéhez.
A felderítéssel kapcsolatban a nyomozás során azt adja elő, hogy mivel – bár F. R. Zoltán kocsiját használták ezen cselekményhez végig, mégis – az ő szerepe volt az akcióban a sofőrködés, ezért ekkor ki se szállt a kocsiból, hanem bent ülve megvárta míg a többiek (ide a felderítéshez XV. rendű női vádlottat is bemondja, mint résztvevőt) “körbenéznek”. Aztán a bíróságon már kiselőadást tartott róla, hogy ő gyalogosan miket nézett meg a helyszínen. Állításaival ellentétben a vádiratban nem szerepel, mint olyan, aki részt vett a felderítésben. Már innentől kukába kéne dobni az egész erről a cselekményről szóló vallomását.
Ezen nagy “körbenézés” ellenére önellentmondásba keveredett annak vonatkozásában is, hogy melyik utcában álltak meg az autóval az elkövetés alkalmával. Sőt, még abban is, hogy az utcából merre lehetett tovább menni vagy merre nem.
A ceglédi úticéltól egy életszerűtlenül messzi helyet határoz meg, mint ahol megálltak “besározni a kocsi rendszám tábláját”.
Abba is teljesen belekeveredett, hogy a helyszínt milyen irányból közelítette meg a kocsival.
Végül azt állítja, hogy a két társa hazafelé semmit nem mondott neki arról, hogy miképpen hajtották végre az akciót, ami azért valljuk be, elég életszerűtlen (ez nyilván így volt a legegyszerűbb, nehogy további ellentmondásokba keveredjen).

F. R. Zoltán előadása már jóval összecsapottabb.
Mivel az azért nyilván kiderült a hatóság számára, hogy a későbbi XV. rendű női vádlottnak a barátja ki volt ebben az időben, ezért F. R. Zoltánnal már a valódi nevén neveztették meg, ugyanis a neve nem Árpi! 
A Cegléd előtti megállás – melynek helyéről már nincs szó – okaként a “rendszám besározás” helyett “Molotov-koktél készítés” kerül.
A végrehajtásról pedig annyi van, hogy az utcáról ő, F. R. Zoltán bedobta a társa által meggyújtott 1 db Molotov-koktélt a bejáróra.

Nos, mindezek ellenére a XV. rendű vádlott barátját mégcsak meg sem gyanúsították ezzel a cselekménnyel, sőt, ki se hallgatták a nyomozás során. Így aztán ez a “nem Árpi” nevű személy a bíróságon tett először vallomást az ügyben. Ahol először is kiderült, hogy miközben Soós azt állította, hogy egy rovásírásos tetoválás van a nyakán, aközben nincs ilyen. Elmondta, hogy nem vett részt ebben a cselekményben, nem is ismerte a vallomástevőket. Hozott dokumentumot is, ami igazolja, hogy azon a napon éjszakásként dolgozott Budapesten, tanúkat is felajánlott, akik ezt alátámasztják. A bíróság végül nem kívánta meghallgatni őket.

F. R. Zoltán a bíróságon elmondta, hogy az ezzel a cselekménnyel kapcsolatos nyomozati vallomása teljes kamu, ezt azzal is alátámasztotta, hogy az autója azokban a napokban nem is volt az országban, mert Nagyváradon volt Erdélyben (ő és felesége nagyváradiak), amit számlával is igazolt. Vagyis nem mehettek volna azzal az autóval, ahogy azt Soós vallomásai és az ő visszavont nyomozati vallomása tartalmazza.

Kunhegyes, Herbály Imrecím: 5340 Kunhegyes, Árpád krt. 89/a.
2008. február 8-án 1:00 körül Herbály Imre felesége – aki éjfél óta nem tudott elaludni azon az estén, csak „forgolódott” az ágyban – egy tompa puffanást hallott, majd recsegést, ropogást. Felébresztette a férjét, aki a földszintre lemenve észrevette, hogy a teraszra nyíló ajtón át füst áramlik be. Az ajtót kinyitva, látta, hogy a teraszon lévő kutyakosár izzik, benne egy 0,5 literes Naturaqua üvegből készített Molotov-koktél hever. A kosár hozzáért a teraszajtóhoz, így az is tüzet fogott, egy ponton át is égett, de már az is csak izzott. Lelocsolta vízzel az izzó dolgokat.Sem Herbály, sem a felesége nem vette észre, hogy a teraszon az asztal alatt van egy 1,5 literes Szentkirályi ásványvizes műanyag flakon, mely körül nagy tócsa benzin van szétfolyva.A terasz ajtó üvegének alján repedezés keletkezett és kis repedés volt a mellette lévő ablakon is. Az ajtón lévő repedésről azt feltételezték, hogy a berepülő koktél oda csapódott be és onnan esett a kutyakosárba, a másik repedésre nem volt magyarázat.A helyszínelők a ház előtti füves útszélen találtak egy kb. 39-es sportcipőtől származó 5 db lábnyomot is.Sem Herbályék, sem a szomszédok nem hallottak semmit, a kutyák se ugattak a környéken.Ellentmondás, hogy ha a Herbályné által hallott puffanás az üveg berepülése volt, akkor onnantól sokkal több idő kellett volna ahhoz, hogy a kutyakosár tüze a teraszajtó anyagát átégesse és jóformán már ki is aludjon. További ellentmondás, hogy nem hallotta a másik üveg berepülésének zaját. A legnagyobb ellentmondás pedig, hogy az égő kutyakosár nem lobbantotta be a közvetlen közelében nagy területen szétfolyt és párolgó benzint. Ez utóbbi szinte lehetetlen, és mivel a „tócsát” maguk Herbályék sem vették észre, miközben ráadásul iszonyú benzinszagnak is kellett volna lennie, ezért felmerül, hogy az csak a rendőrök kiérkezéskor „keletkezett” valahogy.A tűz következtében 85.230 Ft rongálási kár lett.A vádirat ismeretlen tetteseket határoz meg elkövetőkként.A helyszínen rögzített lábnyomokat nem tudták egyik vádlottal sem összefüggésbe hozni.A hangfelvételeken, Soós vagy F. R. Zoltán vallomásaiban sincs semmi ezzel a helyszínnel kapcsolatban.

Sarud, Korózs Lajoscím: 3386 Sarud, Üdülő sor 4.
A 2008. február 10-én megjelent elvállaló közlemény mellékleteként szereplő fényképen volt ez az ingatlan látható. Korózs másnap jelezte a hatóságnak, hogy szerinte a képen az ő üdülő ingatlana szerepel. Február 11-én az NNI ment ki elsőként a helyszínre, ők hívták ki a Heves Megyei Rendőr főkapitányság bűnügyi helyszínelőit.A helyszínelők a kertkapu mellett belül a járdán egy összeolvadt – feltehetően 0,5 literes ásványvizes – flakont találtak. Folyamatosan haladva a járda bal széle mellett a fűben több foltszerű, a járdától ívesen távolodó, majd közeledő elszenesedett nyomok voltak, mintha valaki végig locsolta volna a flakon benzint a járda mellett a füvön, majd meggyújtotta volna. A járda végében egy gumi lábtörlő feküdt, melynek a bejárati kapu felőli oldalán, egy gyermektenyérnyi méretű helyen elszenesedés volt látható. A kaput megvizsgálva, azon erőszakos nyitásra utaló vagy más egyéb anyagtól, eszköztől származó nyom nem volt található.Valamilyen konkrétan az elkövető/k személyéhez köthető nyom a helyszínről nem került elő.Az üdülő riasztójának üzemeltetője és az egyik szomszéd Korózs kérésére még az NNI-sek kiérkezése előtt 18 óra körül bement az ingatlan területére, ott körbenéztek, de semmit nem vettek észre, ami azért elég furcsa.Korózs ügyészségen tett nyomozati vallomásában az szerepelt, hogy a telkén két helyre is Molotov-koktélt dobtak, ami ugye teljesen ellentétes még a helyszínelés adataival is. Aztán a bíróságon kijelentette, hogy ő ilyet biztos nem mondott és nem tudja, hogy került ilyen a vallomásába.Mindössze 650 Ft kár keletkezett.

A vádirat Budaházy György I. rendűt és a XIII. rendű vádlottat határozza meg elkövetőkként.
Lássuk, hogy mi a lapján.

A hangfelvételen egy alkalommal S. Józsefnek Benkő György állandó provokáló kérdezősködésére adott válaszban elhangzik egy olyan, hogy “Gyuri ott volt az egyik nagykörös balhéban is”.

Soós gyanúsítotti vallomásában azt mondja, hogy nem tudja miben, de úgy tudja, hogy Budaházy és a XIII. rendű vádlott valamiben részt vettek együtt.

Végül ezt bontatják ki F. R. Zoltánnal oly módon, hogy neki a XIII. rendű vádlott “véletlenül” elmondta, hogy ő volt Budaházyval egy Tisza-tó parti nyaralónál egyszer, ahol a XIII. rendű vádlott ahelyett, hogy Molotovokat dobott volna, lelocsolta az ajtót és meggyújtotta, és ezért Budaházy mérges volt, mert ez így nem volt “alapos munka”.
Ez a tipikus nyomozói sugallatra bemondott hazugság ott is megdől, hogy nyomozati vallomása más részében meg azt állítja, hogy a dunaújvárosi ajtólelocsolásos ügy az egyetlen ajtólelocsolás, amiről tud. Ráadásul Sarudon semmiféle “ajtólelocsolás” nem történt ugyebár.
Persze az is feloldhatatlan ellentmondás, hogy Budaházy “alapos munkát akar” (a vádirat szerint mindenképpen 50.000 Ft-ot meghaladó károkozást), erre amikor személyesen ott van és tehetne érte, hogy ne csak egy 650 Ft-os károkozás történjen, akkor inkább mással “veszekszik” ehelyett.
Még a vádirat is csak zaklatásnak minősíti ezt a cselekményt, ami szintén szemben áll logikailag Budaházy állítólagos szándékának vádirati megfogalmazásával.

Végül a bíróságon F. R. Zoltán maga mondta el, hogy miképpen született ez a vallomása, érdemes ezt idézni:
“rá szerettek volna beszélni, hogy ‘Ugyan már F. úr, annyira életszerű, hogy maga ott lakik Tiszafüreden, itt van Sarud, itt van Kunhegyes hogyne követte volna el maga ezeket a bűncselekményeket, hát maga lakik a legközelebb hozzá.’ Nehéz volt megértetni velük, hogy nem is laktam Tiszafüreden, amikor az állítólagos bűncselekmények megtörténtek. Ezt később aztán elfogadták, de erre is szerettek volna rábeszélni.
Ötletek és sugallatok alapján lett Budaházy és a XIII. rendű vádlott az elkövető Sarudon. Találgatták, hogy akkor ki lehetne Sarudon. Fogalmam sincs, hogy egyáltalán volt-e ott valaki, arról meg pláne nincs fogalmam, hogy személyt megnevezzek.” 

A vádirat szerint ugye a Budaházy és társai ügyben egy egységes csoportról beszélünk, amely 2008 februárjára már állítólag fél éve Molotov-koktélos cselekmények elkövetésére gyakorlatozik. Ennek fényében különösen elgondolkodtató a tűzvizsgálati szakértői ezen 2008. februári cselekménysorozattal kapcsolatos szakvéleménye, miszerint „nem jelenthető ki egyértelműen, hogy jelen cselekményeket elkövetők valamennyien előre tanulmányozták volna, vagy ismerték a Molotov-koktél készítés módját, vagy működési elvét”.Még az ügyészség is két helyszín vonatkozásában azt állítja, hogy az elkövetők nem akartak kárt okozni. A szakértő háromnál is feltehetőnek tartja ezt.Ez alapján az is joggal feltehető, hogy az elkövetők – akárkik is voltak – valójában sehol sem akartak kárt okozni, hisz a többi helyszínen is csak kutyakosár, lábtörlő és kerti bokor felgyújtása történt lényegében.Mindezek felvethetik azt is, hogy teljesen amatőr elkövetők voltak, akik semmi durva dolgot nem, csak mondjuk zaklatni akarták a képviselőket. De felvethetik azt is, hogy profi ügynöki munka volt, aminek a fő célja a terrorizmus ügy megindításának megalapozása lehetett.
A február 10-én megjelent közleményben nincs megjelölve, mire kellene NEM-et mondani és az se, hogy mikor. 2008. február 11-én, hétfőn volt másodszorra zárószavazás az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényről, valamint az ezzel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről. Előbbire IGEN-t szavazott a többség, utóbbira NEM-et.
Bírósági nyilatkozataik szerint egyébként a cselekménysorozatban érintett mindegyik képviselő kapott fenyegetéseket az ezt megelőző időszakban, és nem utalt rá semmi, hogy a vádlotti körtől. Magát a február 7-ről 8-ra virradóra történt cselekményeket nem érezték olyannak, ami alapján a frakciófegyelem szerinti szavazatukat meg kéne változtassák.


Forrás:budahazy.org
Tovább a cikkre »