„A Bihar grófja” – Czárán Gyula – Vetítő

„A Bihar grófja” – Czárán Gyula – Vetítő

Adás:
2016. augusztus 1., hétfő 14.05
2016. augusztus 2., kedd 14.05
2016. augusztus 3., szerda 14.05
2016. augusztus 4., csütörtök 14.05
2016. augusztus 5., péntek 14.05

12 éven aluli nézőink számára nem ajánlott.

Augusztus 1. hétfő:
133 nap – A tanácsköztársaság története
Rendezte: Borsody István

Dicsőséges vagy éppen szégyenletes. A hazai történetírás nem fukarkodott a jelzőkkel, amikor a Magyar Tanácsköztársasággal foglakozott. Hetven éven át vagy csak pozitív vagy csak negatív köntösben mutatta be a 133 nap történetét. Fontos tisztázni, hogy pontosan mi és miért történt 1919. március 21-e augusztus 1-e között.

Augusztus 2. kedd:
Esterházy-vacsora
Rendezte: Papp Gábor Zsigmond

„Nekem az elmúlt 300 év magyar történelme lényegében családtörténet” – írja az egyik regényében Esterházy ironikusan (vagy nem is olyan ironikusan.) Egyik legismertebb és legelismertebb írónk egy vacsoraasztal mellett mesél életéről, családjáról, az őt leginkább foglalkoztató kérdésekről. A filmmel a közelmúltban elhunyt íróra emlékezünk.

Augusztus 3. szerda:
Kivonulás a Paradicsomba – ismétlés

Rendezte: Szekeres Csaba

Gáspár Mátyás Egyesült Államokban élő fia, András létrehozott egy mini közösséget. Mesefalunak nevezte el, ahol az energiát a napfény, a vizet az eső biztosítja. Mátyás fia példáját látva arra vállalkozott, hogy Pázmánd polgármesterével közösen a tervet megvalósítják itthon is.

Augusztus 4. csütörtök:
„A Bihar grófja” – Czárán Gyula
Rendezte: Csallóközi Zoltán

Seprősi Czárán Gyula életét és munkásságát a Bihar-hegység feltárásának szentelte, 1880–1905 között barlangokat fedezett fel, utakat, hidakat és létrákat épített a természeti csodákhoz, és olyan jellegű turistautakat, amik ma is népszerűségnek örvendenek. A film e kivételes egyéniségnek ered a nyomába.

Augusztus 5. péntek:
Székelyföldi betyárok – ismétlés
Rendezte: Zsigmond Attila

Pusztai, Jeges, Dézsi. Az 1950-es évek elején e három név tartotta izgalomban Felső-Háromszéket és a Kászonok vidékét. Egyszerű falusi fiatalemberek voltak, akiket a kommunista hatalom gyilkosként és rablóként kezelt, míg a nép körében megbecsülésnek örvendtek, akárcsak Rózsa Sándor, Sobri Jóska és a többi legendás hírű betyár.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »