A baloldal népszavazási bojkottra való felhívása abnormális

A baloldal népszavazási bojkottra való felhívása abnormális

Azt kérik a választópolgároktól, hogy a távolmaradásukkal mondjanak le a maguk és családjuk eddig garantált biztonságáról,

Nincs már olyan józan közszereplő, aki vitatná azt a tényt, hogy a bevándorlás és a terrorcselekmények előfordulása között szoros összefüggés van. A globalizált nyugati államok példája azt is egyértelművé teszi, hogy nem létezik olyan hatékony biztonsági eszközük, amely megvédi az állampolgáraikat a rendszerint sok halálos áldozattal járó terrorcselekményektől. Ezért megkezdődött a terrorveszély relativizálása, aminek célja, hogy megváltoztassa az embereknek a saját biztonságuk iránti természetes igényét, és az emberek fogadják el: a nyílt társadalomban a terrorcselekményekkel éppúgy együtt kell élni, mint a motorizált világban a közlekedési balesetekkel.

A többéves statisztikák azt is igazolják, hogy az úgymond „befogadó” államokban a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma folyamatosan és radikálisan nő. A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kiszivárgott bizalmas jelentése rögzíti, hogy Németországban a feltárt bűncselekmények száma 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest 79 százalékkal, 116 ezerről 208 344-re emelkedett. Az erőszakos bűncselekmények száma ugyancsak majdnem megkétszereződött, 18 678-ról 36 010-re emelkedett. A szexuális bűncselekmények száma 1688 volt, köztük 458 nemi erőszak és szexuális kényszerítés. A statisztikában nem szerepelnek a szilveszter éjjel elkövetett szexuális támadások, amelyekre vonatkozóan a BKA másik jelentése azt tartalmazza, hogy mintegy 1200 nő volt a sértettje és 2000 bevándorló elkövetője volt a bántalmazásoknak.

Tény az is, hogy a valóságban nem létezik tömeges integráció. Európa vezető államaiban nagy számban alakultak ki etnikai-kulturális enklávék, ahol vitatott, hogy milyen mértékben érvényesül az adott állam jogrendje. Franciaországban ennek a polkorrekt elnevezése a ZUS (Zones Urbaines Sensibles), vagyis érzékeny városi övezet, amiből több mint hétszáz létezik, mintegy ötmillió, azaz fél Magyarországnyi muszlim lakossal. Angliában huszonegy No-Go Zone vagy Sharia Controlled Zone ismert. Svédország egy rendőrségi jelentés szerint ötvenöt ilyen kerülettel rendelkezik, Németországban pedig csak Bonnban hetet tartanak nyilván a „félautonóm körzetekből”.

A kényszer-betelepítési kvóta végrehajtása ezeknek a társadalmi jelenségeknek a magyar állam által kontrollálhatatlan és korlátozhatatlan kibontakozása előtt nyitná meg az utat. Ennek megakadályozása érdekében a magyar kormány mindvégig azt a következetes álláspontot képviselte, hogy annak meghatározása, ki és milyen feltételekkel léphet be az ország területére, olyan alapvető állami funkció, amely nem vonható el a tagállami hatáskörből.

Csak így garantálható a felelős magyar parlament és kormány részéről az ország lakosságának biztonsága, a népvándorlás nyomán a magyar társadalmat veszélyeztető jelenségek elhárítása. Másrészt az önálló államiságot megkérdőjelező, elfogadhatatlan precedenst teremtene az, ha olyan kérdésben hozhatna a tagállamokra kötelező döntést az unió bármely szerve, amelyre vonatkozóan a tagállamok nem adták át a szuverenitásukat.

Márpedig maga a kvótadöntés is elismeri és rögzíti, hogy „az intézkedések érintik a harmadik országok állampolgárai esetében a tagállamok területére való belépés engedélyezésére vonatkozó nemzeti hatásköröket”. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése pedig kifejezetten kiveszi az uniós hatáskörökből az állam területi integritásának biztosítására vonatkozó jogköröket.

Az álláspontja miatt a kormányt – elsősorban annak vezetőjén keresztül – állandó támadás éri Brüsszel és a globalista magyar baloldal részéről, azt a látszatot keltve, hogy a kormány véleményét pusztán a belpolitikai hatalmi érdekei motiválják, és a kormány által védett álláspont nem egyezik meg a magyar állampolgárok akaratával.

Márpedig ha mindössze egy belpolitikai hatalmi játszma része a kormány tevékenysége, akkor – a brüsszeli logika szerint – annak a jelentősége is csak ehhez igazodik, így ennek megfelelően nem kell komolyan és figyelembe venni. Vagyis ahhoz, hogy a magyar érdekek eredménnyel érvényesíthetők legyenek az uniós fórumok előtt, ezt a hamis beállítást el kell oszlatni és félreérthetetlenül ki kell fejezni: a magyar társadalom egységes és szilárd abban, hogy ragaszkodik a biztonságához és az azzal összefüggő önrendelkezési jogához – ezt nem belpolitikai hatalmi kérdésnek tekinti. Ezért lesz létfontosságú az október 2-i népszavazás eredménye.

A tét tehát óriási, a választópolgárok a saját kezükbe kapják a saját és utódaik sorsát.

Ebben a történelmileg is meghatározó helyzetben a magyar baloldali politikusgárda bojkottfelhívással fordult a választókhoz annak érdekében, hogy ne legyen sikeres a referendum – ettől remélve a saját belpolitikai helyzetének javulását. A politikai ambícióik támogatásához ezért tehát azt kérik a választópolgároktól, hogy a távolmaradásukkal mondjanak le a maguk és családjuk eddig garantált biztonságáról, illetve mint államba szerveződött szuverén nép, jelentsék ki magukat nem létezőnek. A baloldali politikusok igénye abnormális.

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk a családunkra! Vigyázzunk Magyarországra!

 
Dr. Ádám Attila

 
Dr. Ádám Attila

A szerző ügyvéd, európai uniós szakjogász


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »