A 2016. évi növekedés margójára – ebben tényleg több volt…

A 2016. évi növekedés margójára – ebben tényleg több volt…

A legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság 2016-ban az előzetes adatokhoz képest némileg gyorsabban, 2,2 százalékkal növekedett. Az adat két komoly tanulsággal is szolgál: egyrészt a konjunktúra aktuális állapotának megítéléséhez az előzetes adatközlések mellett fontos a várható revíziók minél pontosabb feltérképezése is. Mint azt a beérkezett adat is igazolja: helyes döntés volt az elmúlt év végén indított jegybanki gyakorlat, amely az elemzések részévé tette a GDP-adatok revíziós tulajdonságainak mélyebb megértését is. A második tanulság, hogy korunk gazdaságpolitikájában a stabil növekedés fenntartásához a fiskális politika oldaláról is kiszámítható keresleti impulzusok szükségesek. Ezt figyelembe véve 2016-ban – még az EU-s forrásbeáramlás oldaláról kétségtelenül jelentkező kihívások ellenére is – elérhető lett volna a 3 százalék közeli növekedés.

Forrás: AFP

A gazdasági növekedésben fordulatot figyelhettünk meg 2013-tól, melynek eredményeként hazánkban fenntartható módon 3 százalék feletti gazdasági növekedés alakult ki az elmúlt években. A 2016-os év azonban több kihívással is szembesítette a magyar gazdaságot. Ezek közül a legjelentősebb az
Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenése volt. Kulcskérdéssé vált a tavalyi évben, hogy a kormányzati kiadások – főképp az állami beruházások – milyen mértékben tudják ellensúlyozni az EU-s transzferek gazdaságélénkítő hatásának átmeneti megtorpanását.

A Központi Statisztikai Hivatal által az elmúlt héten közzétett – felülvizsgált – adatok szerint a magyar gazdaság 2016-ban a megelőző évek és az idei évre várható 3 százalék fölötti ütemnél lassabban, ugyanakkor az első adatközlésekben megismert számoknál gyorsabban, 2,2 százalékkal növekedett. Az adat kapcsán két fontos tanulságot érdemes utólag is rögzíteni.

A gazdasági teljesítmény statisztikai mérése nehéz és sok kihívással terhelt folyamat. Minden félreértés – vagy néha szándékos félreértelmezés – elkerülése végett fontosnak tartom leszögezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal évtizedek óta rendkívül felkészült apparátussal, a legjobb nemzetközi módszertannak megfelelő gyakorlattal teszi közzé statisztikai adatait a magyar gazdaságról. A gazdasággal foglalkozó szakemberként azonban el kell fogadnunk, hogy a Nemzeti Számlák folyamatos revideálódása az életünk része, miközben a gazdaságpolitika döntéshozói – főként a monetáris politikai döntéshozók – számára kulcskérdés a gazdaság aktuális konjunkturális állapotának lehető legpontosabb értékelése. A GDP-adatok valós idejű mérési bizonytalansága és a gazdaságpolitikusok lehető legmélyebb információs igénye közötti rés áthidalásának egy lehetősége a várható revíziók mélyebb megértése. Ezen az úton indult el fejlesztéseivel a tavalyi év végén a Magyar Nemzeti Bank. Az elmúlt év tapasztalatai a gyakorlat helyességét igazolják. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentései az első, 2016 egész évére vonatkozó adatainak – idén márciusi – ismertté válása óta folyamatosan 0,2 százalékpontos revíziót valószínűsítettek a 2016-os évre, amit végül a KSH elmúlt heti adatközlése is megerősített.

Az adatrevíziók mellett immár az elmúlt évi költségvetési folyamatokról és annak keresleti hatásairól is tisztább képpel rendelkezünk. Ezek alapján mind az EU-s pénzek, mind az állami kiadások növekedési hozzájárulása a vártnál alacsonyabb volt. Az EU-s pénzek reálgazdasági szempontból is effektív – azaz nem előlegtípusú – felhasználása nagyságrendileg 200 milliárd forinttal elmaradt a várttól. Számításaink szerint önmagában az EU-források lassabb felhasználásának hatására a 2016-os gazdasági növekedés mintegy 0,2 százalékponttal lehetett alacsonyabb. Emellett, bár a tavalyi költségvetési hiány a GDP 1,9 százaléka lett, figyelembe kell venni, hogy a deficit teljes egészében az év utolsó heteiben alakult ki, így a kiadások ezen része értelemszerűen már nem érinthette a 2016. évi gazdasági teljesítményt. A költségvetési impulzus így reálgazdasági szempontból negatív volt a 2016. évben, hiszen az év végén eszközölt kiadások reálgazdasági hatásának nagy része a következő évekre húzódott át. Összességében 2016-ban a 0,4 százalékot is elérhette a költségvetési politika kieső növekedési hatása. Vagyis az EU-s transzferek magasabb effektív felhasználása és az eszközölt költségvetési kiadások kiegyensúlyozottabb időzítése mellett a gazdasági növekedés megközelítette volna a 3 százalékos dinamikát. Éppen ez volt az a tényező, amely miatt az MNB a legtovább kitartott a 2,8 százalékos növekedési prognózisa mellett.

Az idei évben a 2,4 százalékos hiánycél teljesülése és az áthúzódó tételek – amelyek a tavalyi hiányt növelték – hozzájárulnak a gazdasági növekedés gyorsulásához. Idén is fontos azonban a kiszámíthatóság, és ha a hiány elmarad a költségvetési törvényben kitűzött céltól, akkor a költségvetés növekedésre gyakorolt hatása kisebb lehet. Az első fél év költségvetési adatai ezúttal is azt jelzik, hogy fennáll ennek a kockázata. A központi költségvetés ESA-egyenlegének többlete 270,5 milliárd forint volt 2017. július végén, az adott időszakra eső GDP 1,5 százalékának megfelelő többletet mutatott. Ez megerősíti az MNB 2017. szeptemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzést is, azaz az ESA-hiány idén elmaradhat a céltól, és 1,6–1,8 százalék között alakulhat, annak ellenére, hogy a pénzforgalmi hiány meghaladhatja a tervezettet.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »