'56 miatt bojkottáltak a hollandok, csaknem belerokkantak

E hét egyik slágertémája a sportot mélyebben szeretőknek a melbourne-i olimpia, amelyet 60 éve nyitottak meg. És amely egyrészt a magyar sport Trianonja lett a forradalom utáni kivándorlási hullám után, másrészt mély sebet ejtett Hollandián is, amely éppen a magyar események – illetve a szovjet beavatkozás miatt – bojkottálta az akkori olimpiát.

Jurryt van de Vooren amszterdami sporttörténész kedden este Budapesten egy előadáson mutatta be, hogyan vetette vissza országa sportját a politikai döntés. Négy évvel később, az 1960-as római olimpián a többek között úszóikról híres hollandok mindössze egy ezüstöt és két bronzot nyert, ami sokkolta annak idején az országban a médiát. Az akkori holland újságírók olimpiai beszámolója szerint húsz évvel elmaradt a világ élvonalától a holland sport.

És nem sokat tévedtek, hiszen a németalföldi sportolók tizenhat éven át képtelenek voltak olimpiai aranyat nyerni, bár ehhez hozzá kell tenni, már Helsinkiben 1952-ben sem volt aranyuk, csak öt ezüstjük. Melbourne-ben, 1956 novemberében és decemberében viszont csúcsra érhetett volna több világcsúcstartó úszójuk.

Tanult is belőle Hollandia, hogy a politikával ne tegyen ekkora kárt saját sportolói pályafutásában és lelkében, hiszen többé nem bojkottálta a játékokat.

„Dank! Merci! Gracias!”Az 1956-os magyarországi események és a szovjet beavatkozás miatt három ország, Hollandia, Svájc és Spanyolország lemondta a szereplést a hatvan évvel ezelőtti melbourne-i olimpia előtt. A „Dank! Merci! Gracias!” elnevezésű, háromnapos budapesti programsorozat egy köszönetnyilvánítás azoknak, akiknek életük álmáról le kellett mondaniuk a bojkott miatt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »