5 európai ország húsvéti szokásai

5 európai ország húsvéti szokásai

A húsvétot az összes sajátságos előkészülettel és szokással egyetemben minden európai országban egy kicsit másképpen ünneplik. Egyes népek tűzijátékkal ünnepelik Jézus Krisztus feltámadását, mások rövidnadrágban táncolnak húsvétkor, az olasz lányok pedig biztosan rossz szemmel néznének arra, aki hideg vizet önt a nyakukba. Ismerkedjünk meg azzal, hogy Európa egyes  országaiban miképpen ünneplik a húsvétot!

 

Anglia

 

 A húsvét ünneplése Angliában még a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Az angolszász istennő, Eostre dicsőítése (szent állata a nyúl volt volt, jelképe a tojás, az újjászületést, a tavasz termékenységét jelentette) már jóval azelőtt szokásban volt, hogy a keresztény vallás elterjedt Európában.

 

Eostre istennő

 

Angliában a húsvéti ünnepek teljesen másképpen zajlanak, mint a világ más országaiban.  A nagyböjt (Lent) jelöli a kezdetét a húsvéti időszaknak, ami Hamvazószerdára (Ash Wednesday) esik. A nagyböjt előtti utolsó három napot Shrovetide-nek nevezik, ami a farsang utolsó három napját jelöli, és nagy ünnepségeket tartanak. Magának a húsvétnak az ünneplése, ami 40 napra terjed ki, visszafogott esemény.

 

Húsvétvasárnap reggelén az emberek templomba mennek, melyek csodálatosan fel vannak díszítve különféle virágokkal. Az emberek ilyenkor a legszebb ruháikat veszik fel,  a nők és gyerekek pedig gyakran viselnek úgynevezett „húsvéti kalapot” (Easter Bonnet), melyek virágdíszítésekben pompáznak.

 

Easter Bonnet – A húsvéti kalap

 

Húsvéthétfőn pedig tojásgurító versenyeket rendeznek az emberek. Felmennek egy domb tetejére, és onnan legurítják a tojásokat. Az nyer, akinek a legurított tojása először ér le a völgybe.

 

A legnagyobb látványosságnak a Morris tánc örvend a húsvéti időszakban. Ezt a táncot mindig hivatásos férfi táncalakulatok adják elő, akik ősi tavasztáncokat adnak elő, hogy elijesszék a tél gonosz szellemét. A táncosok öltözete tradicionális hagyományokat követ: fehér inget, piros selyemövet, fekete nadrágot és szalmakalapot viselnek. Piros és zöld szalagok, virágok és zászlók szintén megfigyelhetőek az egyenruha részeként.

 

A Morris táncosok

 

Húsvéti ételek: Természetesen az angolok is rendelkeznek sajátos húsvéti ételekkel. Reggel általában főtt tojást esznek. Vasárnap este, ünnepi vacsoraként sült bárány kerül az asztalra mentaszósszal, zöldségekkel, krumplival.

 

Simnel Cake

Desszertnek Simnel Cake-et készítenek, mely egy marcipánnal fedett gyümölcsös torta (mint a gyümölcskenyér). Egy másik édesség, ami nagyon népszerű a húsvéti időszakba az a  „Hot Cross Buns”. Ez egy mazsolás péksütemény, aminek a tetejét sütés előtt kereszt alakban bemetszik, majd sütés után a mélyedést megtöltik fehér cukormázzal.

 

Németország

 

A húsvét, amikor minden évben Krisztus feltámadására emlékeznek az emberek, sok német számára az év egyik legfontosabb ünnepe. Egész Németországban  évszázadokra visszamenő hagyományokat ápolva ünnepelnek ilyenkor.

 

A tojásfestésben a szorbok, a lengyel és a cseh határhoz közel élő szláv kisebbség tagjai a mesterek. Ezt a művészeteti ág abban számít érdekesnek, hogy részben finom hímzéssel is díszítik a tojásokat.

 

A szorbok által készített tojások

Ebben a régióban szokás még a húsvéti lovaglás. A településbeli férfiak frakkban, ünnepi dísszel felöltöztetett lovakkal járnak faluról falura, hogy hirdessék Jézus Krisztus feltámadásának hírét.  Egy felvonuló csapat akár 200 lovasból is állhat, az utcákat pedig ilyenkor ellepi a nézők hada.

 

A tojás a húsvéti kútnak (Osterbrunnen)  a központi díszítőelemeként is funkcionál, amelyet főként Németország déli és dél-keleti részeiben fedezhetünk fel. A falvak lakosai közösen díszítik fel festett tojásokkal és virágokkal a kutakat.

 

A helyiek szerint a kútból merített  víz egész évben meg fogja védeni a család tagjait a betegségektől és szerencsétlenségektől.  A hagyomány szerint a vizet nagyszombat éjszakáján húsvét vasárnapjának pirkadatáig meríthették a lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy a víz áldó és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon.

 

A húsvéti kút (Osterbrunnen)

 

Az ünnep német elnevezése, az Ostern szó egy ősi germán istennő, Ostara nevéből eredeztethető, kinek ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett.

 

Főleg Németország északi területein szokás a húsvéti tűz (Osterfeuer) vagy a húsvéti kerék (Osterräder) meggyújtása. Ez utóbbi esetében rőzsével és szalmával kitömött, tölgyfából készült kereket gyújtanak meg és gurítanak le egy közeli lejtőn. Amennyiben a kerék épségben – törés nélkül – leér a lejtő aljára, az jó termést jelent.

 

Húsvéti tűz (Osterfeuer)

 

Húsvéti ételek:  Németországban a legjellegzetesebb húsvéti étel  az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény. Húsvéti főételként a báránysült a legelterjedtebb, de tájegységenként nagy eltéréseket találhatunk.

 

Osterlamm, a bárány alakú sütemény

 

Nagycsütörtökön a németek lehetőleg csak zöld ételeket fogyasztanak (főleg spenótot), az azt követő Nagypénteken pedig szinte sehol nem esznek húst, de jellemzőek a halból készült ételek az ünnepi asztalon.

 

Belgium

 

Kruishoutem városka lakóit hajdanán Eierjongens-nak vagy Eierboeren-nek hívták. Ez a nem mindennapi megnevezés az egykori tojáskereskedőkre emlékeztet, akik évszázadokon keresztül törekedtek a város hírnevének megőrésére. Az első vásárra maga a Napkirály (XIV. Lajos) adott engedélyt 1670-ben.

 

Kruishoutem egészen az első világháborúig a környező falvak híres kereskedelmi központja volt, ahol a vásárlók nemcsak a belga, hanem a holland, német és francia tojástermelők remekeihez is hozzá tudtak jutni. A hagyomány továbbvitele továbbra is jelen van a városkában, s a kruishoutemiek minden évben húsvét szombatján megrendezik a híres tojásvásárt.

 

Ugyanezen a napon megválasztásra kerül a „Tojásherceget“, aki egy évig viselheti ezt a tisztségét. Húsvét vasárnapján körmenet indul a környéken található kastélyokba, ahol zenés, táncos, szórakoztató rendezvények és kirakodóvásár fogadja az érdeklődőket. Ezen a napon, pedig megválasztják a „Tojásherceg“ megérdemelt párját, a „Tojáshercegnőt“.

A “tojásfogó” verseny

 

Húsvéthétfő a móka, kikapcsolódás és a látványosság napja, ugyanis ekkor veszi kezdetét a „tojásfogó“ verseny, mely abból áll, hogy a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott óriási papírtojásokat kell eltalálni. A „tojásfogó“ játék során mindenkinek az „aranytojás“ megkaparintására kell törekednie, akinek ez sikerül 5000 belga frank üti a markát.

 

Húsvéti ételek:  Belgiumban húsvétkor nagy szerephez jut a foie gras, azaz a „zsíros máj“, ami kacsa-vagy libamájat takar, és hagyma-, füge- vagy cikórialekvárral, esetleg bordói zselével fogyasztják.

 

Foies gras, a belgák húsvéti fogása

 

Főételként báránysültet tálalnak zöldbabbal és burgonyával. Ínyencségként csokitojásokkal díszített profiterole-t vagy csokoládétortát fogyasztanak, de népszerű az olasz colomban is (galambot formázó sütemény).

 

Olaszország

 

A húsvét a feltámadás mellett a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Mivel Olaszország lakói rendkívül vallásosak, így a húsvétnak hatalmas jelentősége van az életükben. Nagy eltérésnek számít – hazánkkal ellentétben, hogy Olaszországban nem szokás a locsolkodás. A nagyhéthez azonban számos más izgalmas és látványos szokás kötődik.

 

Szicília kisvárosaiban például a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településeken. Húsvétvasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadás jelenetét.

 

Firenzében húsvétvasárnap egy feldíszített ökrösszekér (Scoppio del carro) repül a levegőbe, így örvendvén Jézus feltámadásának. A szekéren egy 30 láb magas kb. 9 méteres kosár található. Egy csapat fehér ökör mozgatja a kosarat szállító kocsit, és az ökröket virágfüzérekkel  díszítik fel. A szekeret 150 korabeli jelmezbe öltözött katona kíséri. Mindez pedig  egy 500 éves hagyomány szerint történik.

 

Scoppio del carro Firenzében

 

Húsvéthétfőt (Pasquetta) az olaszok leggyakrabban baráti társaságban töltik. A legtöbben kirándulni mennek ezen a napon, mégpedig a tengerpartra vagy a hegyek felé veszik az irányt. A túra szerves része egy kiadós piknik vagy grillezés.

 

Húsvéthétfő az olaszoknál a piknikezés napja

 

Húsvéti ételek: A legelterjedtebb, kihagyhatatlan édesség a colomba (galamb). Ez a galamb alakú, kalácstésztára emlékeztető sütemény Lombardiából származik, de mára az egész országban elterjedt. A tésztájába szárított gyümölcsöt, leginkább narancsdarabokat kevernek, a tetejére pedig általában mandulareszeléket hintenek.

 

A kihagyhatatlan olasz édesség, a colomba

 

Főételként jellemző az olaszokra az abbacchio elkészítése is. Ez olyan bárány, amelyet legkésőbb 30 naposan vágnak le, és addig csak anyatejet kap. A bárányt nagyon erősen megfűszerezik, főként fokhagymával és rozmaringgal. Burgonyával, articsókával, esetleg zöldbabbal és más friss zöldségekkel tálalják.

 

Görögország

 

 Az ortodox keresztényeknél a húsvét általában 1-5 héttel később kezdődik, mint a nyugati keresztényeknél. Az ortodoxok a Julianus-naptárt veszik alapul, amely napjainkban már 13 napos lemaradásban van. Érthető tehát, hogy a számítás kiindulópontja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.), s ezáltal a két naptárban csak időnként esik egybe a húsvét – idén pont egy ilyen egybeesésnek lehetünk tanúi. Mint az ortodox, mint a nyugati húsvét idén április 20-ra esik.

 

A görögök számára húsvét a legfontosabb ünnep. A húsvét időszaka a 40 napos böjttel kezdődik, ami egészen a feltámadásig tart. Vannak hagyománytisztelő hívek, akik betartják a 40 napos böjtöt, sok esetben azonban a mai modern emberek ezt a böjtöt  leszűkítették a nagyhét idejére.

 

Nagycsütörtökön az ország templomaiban egy gyönyörű mise keretében (az ortodoxok leghosszabb miséje: négy órás) Jézus jelképes, keresztrefeszített képét körbehordják és a hívők virágokat szórnak rá.

 

Jézus jelképes sírja az ortodox templomban

Nagypénteken már kora reggel asszonyok hada díszíti Jézus jelképes sírját (Epitaphiosz) a templomokban. Amikor elkészülnek ezekkel a sírokkal, hívők özönlenek a nap folyamán leróni a tiszteletüket. Ahogy eljön az este, minden templomban méltósággal felemelik a sírt, kihozzák a templomból és megkezdődik a körmenet. A hívők követik templomuk papjait a jelképes sírral, miközben búsan konganak a harangok mindenfelé.

 

Nagyszombaton éjfélkor ünneplik Krisztus feltámadását. Éjfélkor megkondulnak a harangok és a templom mélyéről elindul a Szent láng, amely kézről kézre, gyertyától gyertyára egyre terjed embertől emberig. „Hrisztosz aneszti!“ /Krisztus feltámadott!/ mondják a görögök. Ilyenkor csodás hangulat uralkodik Görögország-szerte. Napjainkban tűzijátékok és petárdák fülsíketítő robaja hirdeti a feltámadást.

 

Görögországban tűzijátékkal ünneplik Jézus Krisztus feltámadását

 

Mikor már mindenkinek megvan a saját lángja, sietnek vele hazafelé. El kell velük jutniuk – kialvás nélkül – az örökégő mécsesig, ami nem hiányozhat egyetlen görög otthonból sem.

 

Húsvéti ételek:  A görögök feltámadás után eszik az ún. magiricát, mely egy tipikus húsvéti étel. Leveshez hasonló, melyet a kisbárány belsőségeiből főznek meg: újhagymával, salátával, rizzsel, tojással behabarva, citrommal fűszerezve.

 

A görögök tipikus húsvéti étele, a magirica

Húsvétvasárnap valóságos kulináris élvezeteket hoz: nyársra kerülnek a fiatal bárányok, kiskecskék és kezdődik az eszem-iszom, melyhez kalács (koulourakia), húsvéti sütemények, saláták és jófajta bor dukál.

 

Takács Henrietta

 

Források: baratno.com, hellasz.hu, deluxe.hu, deutschnet.hu, mindmegette.hu

További ajánlott írások:

1. Húsvéti szokások és hagyományok

2. Ortodox húsvét Görögben

3. Falusi mesék 6. – húsvéti történet

4. Húsvét 2012


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »