480 milliárdot még elkölthet a kormány jövőre

A kedden megszavazott társasági adócsökkentés hatásait enyhíteni fogja a várható bérnövekedés, az emelkedő nyugdíjakat a fogyasztás növekedést hozhatják, ami tompítja a költségvetés bevételkiesését – mondják az OTP elemzői, akik az adó- és járulékcsökkentések újraszámoltak az előrejelzéseiket. Bár nagyon optimista a becslésük, de úgy vélik, jövőre 1,1 százalék lehet a központi költségvetés hiánya, miközben a kormány 2,4 százalékos célt tűzött ki maga elé.

Miután idén egy százalék körül lehet a GDP-arányos költségvetési hiány, addig jövőre teljesen egyensúlyba kerülhetett volna a bevételi és a kiadási oldal, ha a kormány nem jelenti be a jövő évi adó- és járulékcsökkentést, valamint a várt mértékben emelte volna a nyugdíjakat, írja a Portfolio.hu az OTP elemzésére hivatkozva.

Bár jövőre a társasági adó 9 százalékra csökkentése lyukat üt a költségvetésen, a kormánynak mégis marad 480 milliárd forintnyi elkölthető pénze. A cégek terheinek csökkentésétől és a tervezett béremeléstől azt várják a szakértők, hogy nőni fog a fogyasztási kereslet, valamint bővül majd a növekedés. Az sem kizárt, hogy a GDP 3,9 százalékkal nőhet.

A hurráoptimizmussal azért még érdemes spórolni: a Központi Statisztikai Hivatal egyelőre az idei társasági adóbevételt sem tudta belőni, mert az nagyban függ a cégek teljesítményétől és döntéseitől miután bevezették a növekedési adóhitelt. Például 90 százaléknyi adóbefizetést spórolhatnak meg a cégek azzal, ha bővülnek és növelik a foglalkoztatottaik számát. Azt egyelőre nem tudni, hogy a piaci szereplők mire és hogyan reagáltak, ezért a KSH-nál 2015-re csak a teljes bevételek 10 százalékát számolták el, a maradéktól azt remélik, hogy 2016-ban és 2017-ben folyik be, de erről, ugye, nem tudni mennyi is. De az OTP elemzői – ahogy erre fel is hívják a figyelmet – a teljes bevételi többlettel számoltak, ez pedig több százmilliárdos ingadozást is jelenthet.

Bérnövekedésnek kell jönnie

Arra jutottak, hogy 2017-ben az adóbázis jelentősen nő majd. Alapvetően két tényezőből indultak ki: a kormány béremelést akar a társasági adók és a járulékok csökkentéséből, valamint a munkaerőhiány a piacon a fizetések emelkedésével jár. Vagyis az elemzők szerint az embereknek több pénzük lesz, ergo többet költenek. Ez okozhatja a bevételkiesés tompulását.

Úgy vélik, hogy az 5 százalékos járulékcsökkentés nélkül a költségvetés egyensúlyba került volna, azzal együtt már 1,1 százalék lehet. De a kormány célja az, hogy 2,4 legyen.

Emiatt szerintük a szerdán bejelentett 1,6 százalékos nyugdíjemelésnél is nagyobb jöhet, közel 2,4 százalék akár. Így jön ki a 480 milliárdos fennmaradó költségvetési rész, amelyet a kormány elkölthet.

Még a világpiac beleszólhat

Ami miatt érdemes óvatosan kezelni a becsléseket, hogy egyelőre megmondhatatlan, hogy mekkora lesz a tényleges bérnövekedés: Varga Mihály korábban 40 százalékos emelést akart lenyomni a munkáltatók torkán az elkövetkező hat évben. Ez nem lenne példa nélküli: Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt 2003-ban a közszolgák fizetését nagyjából ennyivel emelték meg, viszont azt a költségvetés nem bírta. Most lényegesen jobb a helyzet, a gazdaság stabilabb, de egyáltalán nem biztos, hogy a munkáltatók bevállalják a jelenlegi feltételek melletti reálbér növelést.

Ha meg igen, könnyen elképzelhető, hogy több embert alkalmaznak majd feketén, vagy tolnak rá a kata nevű vállalkozói adóra. Ez csökkentheti a bevételkiesés tompítását, ahogy arról Vadász Iván beszélt korábban lapunknak.

Oroszrulettnek tűnik egyelőre az is, hogy a leginkább a kormány korábbi ellenségeinek, a multiknak kedvező tao-csökkentésből fizetésemelés és/vagy fejlesztés lesz. A világpiacokon például az a trend, hogy sokan tartalékolnak. Kérdés, hogy Magyarországban mennyire bíznak, miközben az Egyesült Államokban Donald Trump lett az elnök, amit nehezen áraz be a piac, ahogy azt sem tudni, hogy az Egyesült Királyság (a világ 5.-6. legnagyobb gazdasága) pontosan milyen forgatókönyvvel fordul rá a brexitre, ha egyáltalán ráfordul. 

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »