40 napos hőhullámok jöhetnek az átlagos nyarakon

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ valamint a Friedrich Ebert Stiftung szervezésében a Város- és lakáspolitika, ingatlanpiac és éghajlatváltozás című konferencián tájékozódhattak az érdeklődők a témához kapcsolódó legfontosabb kérdésekről.

A téma különösen aktuális, mivel a lakáspiac fellendülésével számos új beruházásra számíthatunk a következő években, amelyek az ingatlanpiacon túl hatással lesznek a városképre, az energiafogyasztásra, ezáltal a városok éghajlatának alakulására is. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a lakóépületek felelősek az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 40%-áért.

Egy komolyabb lakásépítési fellendülés előtt állva, adott a lehetőség az épületek energetikai megújulására is. Erre már korábban is láttunk pozitív példákat, többek között a már felújításon átesett panelházaknál, ahol az energetikai korszerűsítés jelentős rezsicsökkenéssel is járt. Jó példa erre az óbudai “Faluház” felújítása, ami 1,3 millió forintos lakásonkénti bekerülési költsége mellett évente 70 000 forintos rezsicsökkenést és 1 millió forintos átlagos lakásár-növekedést hozott magával – emelte ki Horváth Áron, az Eltinga vezetője. Általánosságban is elmondható azonban, hogy egy energiabesorolási kategóriával történő javulás akár 4-6 százalékos lakásáremelkedéssel is járhat. A Hollandiában elérhető adatok alapján a javuló energetikai besorolás akár 10 százalékkal is növelheti a lakások árát.

A városok klímáját különböző tényezők határozzák meg, melyek közül a földrajzi elhelyezkedés vagy az időjárás olyan összetevők, amiket nem tudunk befolyásolni. Számos más tényező hatása azonban az emberi tevékenység eredménye. Ilyen pl. a városméret, a városszerkezet vagy a városi aktivitás, ami szintén jelentős hatással van egy település klímájára. A beépítés következtében városi hőszigetek alakulnak ki, ami éjszakai hőtöbbletet jelent a városon kívüli területekhez képest. Ez akár 5-6 Celsius fokkal is emelheti a belvárosok sűrűn beépített területeinek éjszakai átlaghőmérsékleteit. Míg télen ez a fűtési szezon – akár 10 nappal történő – rövidülését jelenti, nyáron a hőhullámok meghosszabbodását, ami az idősebb korosztálynál a halálozások exponenciális növekedését vonja magával. A mostani felmelegedési ütemek mellett 2070-re a “trópusi éjszakák” éves száma – vagyis amikor az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20 Celsius fok alá – a mostani 5-10-ről átlagosan 30-40 napra emelkedhet. A probléma globális, így a jövőben a városok sűrűn beépített területeinek csökkentésére és a minél nagyobb zöldfelületek kialakítására különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.

Megfelelő odafigyelés mellett az épületek tájolásával, energetikai korszerűsítésével a mostani energiafogyasztás akár 25-50%-kal is csökkenthető lenne. A pozitív kezdeményezések azonban a politikai, jogi szabályozások útvesztőjében gyakran elakadnak, így nem jutnak el a tényleges megvalósításig. Az ágazati szintű gondolkodás és tervezés helyett a társadalmi, környezeti, gazdasági összefüggések együttes vizsgálatára lenne szükség. Pozitív példa erre Milánó, ahol az Expo következtében a város zöldfelületeinek 10%-kal való növelése valósult meg.

A teljes cikk itt olvasható.


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »