30 éve történt a csernobili katasztrófa – meddig bírja a szarkofág?

30 éve történt a csernobili katasztrófa – meddig bírja a szarkofág?

A Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 1977-től kezdte meg működését, 1984-ig összesen négy reaktorblokkal. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre, Pripjaty város mellett létesített 1000 MW-os, könnyűvizes, grafit moderátorokkal ellátott RBKM-1000 típusú, külső szigetelő-burkolat nélküli reaktor ma 30 éve, hogy egy felelőtlenül kivitelezett tesztkísérlet miatt felrobbant.

 

A 2011-ben történt fukushimai atomkatasztrófánál 10-szer több radioaktív szennyeződés került a légkörbe, mint mikor 1986. április 26-án egy vészhelyzeti kísérlet során a személyzet azt próbálta felmérni, hogy a lassuló turbinák által termelt maradványenergia teljes áramkimaradás során elegendő-e a póthűtőrendszer üzemeltetésére. A 4-es reaktorblokk teljesítményét 20-30 százalékos, instabil szinten tartották, ráadásul elfelejtették bekapcsolni a póthűtőrendszert.

 

A Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű reaktorhelységének építése 1970-ben. Forrás: pinterest.com

 

A reaktor ellenőrizhetetlenné vált, a megnövekedett hőtől a moderátrok meggörbültek és többé nem voltak képesek szabályozni a láncreakciót – a megnövekedett hőtől hidrogén keletkezett, amely robbanást okozott. A két robbanás felhasította az épületet, és radioaktív gázok távoztak a légkörbe, a reaktor fűtőelemeinek nagyjából 3,5-4 százaléka (jód, tellúr, cézium).

 

A sugárszennyezett területről másfél napos késéssel kezdték meg az evakuálást, összesen 162 ezer embert telepítettek ki az e célból létrehozott Szlavutics névre keresztelt településre. Az erőmű 30 kilométeres körzete tiltott zónának minősül.

 

Európában csaknem 46 ezer négyzetkilométernyi földterület szennyeződött cézium izotópokkal, melyeket a csapadék a földbe mosott a szétterjedő radioaktív felhőből.

 

Forrás: MTI

 

A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában azóta is izzik az atommáglya. Az egykori Szovjetunió, hogy a károkat és a sugárzást enyhítse, egy óriási vasbetonszarkofággal vonta be az atomerőmű sérült épületét. A kárenyhítés és a szarkofág összesen 15 milliárd dollárjába került a keleti blokknak. Egyesek szerint a katasztrófa nagyban hozzájárult a Szovjetunió gazdasági összeomlásához és felbomlásához.

 

Idén lejár a betonszarkofág szavatossági ideje

 

A szarkofágot építésekor (azaz 1986-ban) 20-30 évre tervezték, vagyis idén szavatossága az optimistább becslések szerint is lejár. Annak érdekében, hogy több száz évre bebiztosítsák a csernobili atommáglya elszigetelését, Ukrajna – európai uniós segítséggel – 2012-óta egy 260 méter széles, 110 méter magas és 30 ezer tonnás acélszerkezetet épít a mostani betonszarkofág fölé. Úgy néz ki, mint egy hatalmas repülőgép-hangár, amelyben elfér az egész New York-i Szabadság-szobor talpazatától a fáklyáig.

 

Forrás: MTI

 

A 305 méter hosszú, rozsdamentes acél és teflon-szerkezet membránja a tengeralattjárók vetőcsövének membránjához hasonlít. Ott arra szolgál, hogy a ballisztikus rakéta kilövésekor ne törjön be a tengervíz – Csernobil esetében viszont az a feladata, hogy benntartsa a radioaktív port és törmeléket a szerkezeten belül.

 

Több mint 6000 ember dolgozik az övezetben, zömében az 1986-os evakuációkor létrehozott városból, Szlavuticsból érkeznek munkások, akik azonban tisztában vannak vele, hogy amint elkészül a hatalmas konstrukció, munkahelyük megszűnik, és ezzel a 25 ezer fős, 30 éves történelemmel rendelkező városka is eltűnik.

 

Forrás: power-technology.com

 

Minden alkalmazottnak kötelező viselni sugárzásmérőt, a terhelés csökkentése érdekében szabályozzák, hogy ki mennyi időt tölthet a sugárszennyezett helyeken. Az építési munkálatokat épp ezért jó részt automatizálják – a szlavuticsiak nagy bánatára, akiknek ez az egyetlen munkalehetőség a súlyos gazdasági problémákkal küzdő országban.

 

 

Ukrajna egyébként az USA-tól is kapott 370 millió dollárt a csernobili atomerőmű kezelésére, ennek nagy részét (hivatalosan) a most épülő acélszarkofág építésére használják fel. Az épület szerkezeti elemeit speciális Rolls-Royce csavarokal rögzítik, amelyeknek darabja 15 euró, és amelyek ellenállnak szinte mindennek. Így az új szarkofág (elvileg) kibírja az ukrán szélsőségesen hideg időjárást, teljesen tűzálló és egy 3-as erősségű tornádó sem tehet kárt benne.

 

Artur Kornyejev fotója a formája miatt “Elefántlábnak” nevezett megszilárdult radiokatív masszánál a szarkofág belsejében. A megolvadt fűtőelemeket, betont és egyéb anyagokat tartalmazó kórium lávaként hömpölygött a katasztrófa idején az erőműben, és átégette magát a padlón. Forrás: Keptelenseg.hu

 

 

Minnesotában (USA) két óriási daru készül, darabonként akkorák, mint egy nagyobb utasszállító-repülőgép, amelyek a szerkezeti elemek beillesztését fogják végezni. Egy bunkerból irányítható platform is készül, amely hasonló szereppel bír, és egy 10 tonnás vákuumos porszívó a radioaktív törmelék eltávolításához.

 

A csernobili atomkatasztrófa a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt. A felszabaduló sugárszennyezett szemcsék a légkörbe, onnan pedig a talajba, ivóvízbe jutva sok tízezer ember halálát okozták, és egyes szakértők szerint a következő 50 évben további 40 ezer áldozatra lehet számítani.

 

 

 

Bloomberg.com, Körkép.sk, Mfor.hu

Nyitókép: cubanitoencuba.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »