2017-es költségvetés, nemzetiségi törvény, felsőoktatás

Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő a magyar közösség lendvai székházában hétfőn tartott havi sajtókonferenciáján a 2017-es állami költségvetés, az általános nemzetiségi törvény és a felsőoktatási törvény részbeni módosítása témakörök kérdésében tájékoztatta a nemzetiségi médiát.A kormány megküldte az országgyűlésnek a 2017-es módosított költségvetés javaslatát és a 2018-as költségvetés előirányzatait. Ami a 2017-es költségvetést illeti, nemzetiségi szempontból az állapítható meg, hogy a kormány tartja az ígéretét, és összességében elégedettek lehetünk – mondta bevezetőül, majd néhány konkrét tételt emelt ki: a Nemzetiségi Hivatal keretében 102 ezer eurós növekedést terveztek, bár ez nem azt jelenti, hogy ez kizárólag az őshonos nemzetiségekhez kerül, hanem a hivatal összes tevékenységére jut ebből. A generális számarányból viszont arra lehet következtetni, hogy kisebb pozitív módosításra is számítani lehet. „Hogy milyen formában, ezt ebben a pillanatban nem szeretném megkockáztatni, mert a hivatal részéről még nincs kommentár” – mondta Göncz László. Az oktatási tételeknél a nemzetiségi programoknál maradtak a megbeszélt keretek. A kultúránál az általános javaslatban egy jelentősebb növekedés látható, ebben az őshonos nemzetiségi közösségek programjaira mintegy 5000 euró plusz várható. A legkevesebb konkrét adat a gazdasági alapra tervezett vissza nem térítendő keretösszegről ismert. „Reményeink szerint az idei évivel meg kellene egyeznie az összegnek, ami azt jelenti, hogy legalább 500 ezer eurónak kellene lennie. De amennyiben szem előtt tartjuk az ígéreteket, akkor reménykedem abban, hogy ez az összeg magasabb lesz” – tájékoztatott.A nemzetiségi bizottság október 12-én tárgyalja a javaslatot, elfogadása az Országgyűlésben november végére várható.A nemzetiségi parlamenti frakció az elmúlt héten megkapta az általános nemzetiségi törvény munkaváltozatát a Nemzetiségi Hivatal keretében működő munkacsoporttól. Göncz László frakcióvezető szorgalmazni fogja, hogy november közepére alakuljon ki a törvényjavaslat közvitára alkalmas munkaszövege is. Ami a jelen szöveget illeti, Göncz László néhány általános reflexiót osztott meg a nyilvánossággal. „Nagyon sok javaslatot átvettek abból, amit annak idején munkaanyagként beterjesztettünk, ez 60–70 százalékban visszaköszön, viszont több esetben nem abban a kontextusban, így módosításokra lesz szükség.Ami kérdés, az a nyelvpolitika, s úgy hiszem, ezen a téren mélyreható vita áll előttünk. A nemzeti közösségek szervezettségének területén a kompetenciák kérdését ugyan érintik, de egyrészt nem érzem őket eléggé hangsúlyosnak, másrészt hiányosnak tartom az önkormányzati nemzeti közösségek és a csúcsszervezetek együttműködésének az egyértelmű szabályozását. A pénzelésnél is vannak dilemmák – a közvetlen finanszírozást felkarolná a törvény, de még nem azt látom benne, amit szeretnénk” – emelte ki.Amit még a törvény „belső” munkaszövegével kapcsolatosan említett, az a szimbólumhasználat kérdése, aminek megfogalmazását eléggé elavultnak látja, valamint a közösséghez tartozás kérdése, amit nagyon tágan, nem csak a választások szempontjából nyit meg a szöveg, és a képviselő szerint eléggé túlszabályoz.Mivel folyamatban van a felsőoktatási törvény részbeni módosítása, ami érinti a nemzetiségi felsőoktatást is, Göncz László ismertette a fejleményeket. A legvitatottabb téma lett a szlovén és az angol nyelv „viszonya” az oktatásban, s emiatt lehet, hogy ez a rész kikerül a törvényjavaslatból. A nemzetiségileg fontos felsőoktatási kérdés – a Maribori Egyetem Bölcsésztudományi Karán működő Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék státuszának és finanszírozásának rendezése – beiktatására viszont éppen ebben a cikkelyben találtak lehetőséget. E kérdés rendezésére konszenzus is van, de ha kikerül a „nyelvi” cikkely a törvénymódosításból, akkor most nem sikerül rendezni a státuszt.


Forrás:nepujsag.net
Tovább a cikkre »