1956-2016

1956-2016

Egyszer Karl Marx Stadtban ért a meteorológiai nyár, most meg Szarajevóban a hír, hogy végre valahára elkészült az 1956-os emlékév hivatalos dala. A 444 “Halgassa a dalt, amit Orbán Viktor rendelt az 1956-os emlékévre” címmel közölte a tényt. Nem tudom miért vannak ezen kiakadva, egy miniszterelnök is szeretheti a zenét, ami ráadásul mindenkié, megmondta a Bartók Béla. Orbán Viktor Leslie Mandokit is bírja, most meg Desmond Childot kérte fel, hogy ugyan fogalmazza már nekünk dalba a forradalmat és szabadságharcot, biztos hallott már róla, ráadásul a Livin’ La Vida Loca című örökbecsűvel már bizonyított.

Ezen sem érdemes sokat szöszmötölni, egyszerűen valószínűleg ilyen a zenei ízlése és kész. Viszont azért magam is elméláztam néhány borzalmas pillanatra, miközben néztem a klipet a nagy megosztón, már amennyiben 2016-ban állóképek egymásután helyezése klipnek minősül. De ezt se nagyon feszegessük, mert a végén még Koltay Gábor rendez nekünk egyet.

A közreműködők között néha fel-felbukkan Schmidt Mária is, de az nem derül ki, hogy vokálozik is, vagy csak örül a végeredménynek.

A listán mindenesetre nincs rajta, ott Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc “Caramel”, Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara és a Hooligans nevét olvasom, plusz egy ötvenhat tagú kórus.

Meghallgatom a művet és felmerül mindjárt néhány kérdés. Anélkül persze, hogy ötvenhattal szórakoznék, nekem a pesti srácok már gyerekkoromban is ikonok voltak, családi indíttatás okán is. Sőt, éppen ezért. Tehát. Gondolom, hogy még az első kottafej előtt, ahogyan az egy ideje már szokás, egy közepes, de azért jól kivehető összegért cserébe valaki felmérte, hogy kikhez szóljon majd a dal.

Ha igen, az a baj, ha nem, akkor meg az. Jó, a magyarokhoz persze, de mégis. A fiatalokhoz is esetleg, akiknek ’56 nagyjából annyit jelent, mint 1848-49, ha egyáltalán? Mert akkor ez a musicales, rockoperás modor 2016-ban nagyon mellé ment.

Az eurovíziós, kertévés, rádióbarát gárda néhány díszítéssel meg pláne.

Aztán bevonták-e a komponálásba Paul Simont és Art Garfunkelt is, mert néhány taktus veszettül hasonlít az egyik legnagyobb slágerükre. Aztán meghallgattam még egyszer és néhány helyen egyszerűen nem értem a szöveget. Illetve azt hallom ismétlődni, hogy Magyarország halszagú. Ez meg egyszerűen nem igaz.

(Ha pedig még nem látta, ím, itt az ominózus előzetes!)


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »